Brüsszelnek mindössze 20 nap áll rendelkezésére, hogy megakadályozza Trump drákói vámjainak bevezetését.
Az Európai Uniónak mindössze három hete maradt arra, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal egy kereskedelmi egyezmény kereteiről. A helyzet komolyságát tükrözi, hogy el kell kerülni Donald Trump amerikai elnök lehetséges, akár 50%-os vámemelését. A tagállamok közötti nézeteltérések, az idő szűkös volta, valamint Washington szigorú követelményei miatt Brüsszel egyre inkább a brit megállapodás mintájára formálódó, korlátozott szerződés felé halad – értesült a Financial Times. A jelenlegi 10%-os általános vámtétel fennmaradása pedig egyre valószínűbbnek tűnik.
Michael Clauss, Friedrich Merz német kancellár tanácsadója csütörtökön a tárgyalás fő kérdéseiről beszélt egy online eseményen. Az Európai Bizottságról azt mondta, hogy először azt szeretnék látni, hogy biztos-e a 10%-os vámszint. Ha igen, akkor lépnének tovább más területekre, például az iparági vámokra.
Bár a remény még nem veszett el teljesen a számjegyű vámráták elérésére, az európai tisztviselők egyre inkább belenyugszanak abba, hogy a jövőbeli kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és az Európai Unió között a "kölcsönös" vámok 10%-os szintjén fog alapulni. Ezt a Reuters jelentette, öt, a tárgyalásokat jól ismerő forrásra hivatkozva. Howard Lutnick, az amerikai kereskedelmi minisztérium vezetője nemrégiben egyértelműen kijelentette, hogy a 10%-os rátánál alacsonyabb ajánlatot nem fontolgatnak.
A Financial Times által megkérdezett diplomaták véleménye szerint...
a 10 százalékos kölcsönös vámot, amelyet [a jelenleginél] alacsonyabb tarifákkal kombinálnának az olyan területeken, mint az acél és a gépjárművek, jónéhány tagállam ugyan fanyalogva, de elfogadná.
Brüsszelnek azt már sikerült elérnie, hogy lekerüljön az asztalról az áfa eltörlésének kérdése, de Washington továbbra is ragaszkodik a digitális szolgáltatások nemzeti adóinak kivezetéséhez. Emellett azt is szeretné, ha az EU eltörölné a tévék műsorprogramjában a helyi gyártású tartalom arányára vonatkozó kvótákat, lazítana a vállalatok fenntarthatóságról való jelentési kötelezettségein és feloldaná egyes amerikai élelmiszerek behozatalának tiltását.
A digitális szolgáltatások adózása egyre aktuálisabb téma a globális gazdaságban. Manapság, amikor az online platformok és digitális megoldások egyre nagyobb szerepet játszanak a mindennapi életünkben, fontos, hogy a jogi kereteket is ennek megfelelően alakítsuk. Az adóképesség kérdése, valamint a nemzetközi adózás kihívásai új kihívások elé állítják a kormányokat, hiszen a hagyományos adórendszerek gyakran nem tudják a digitális tér sajátosságait megfelelően kezelni. E folyamat során a cél az, hogy a digitális szolgáltatások nyújtói, legyenek azok multinacionális cégek vagy kisebb vállalkozások, fair módon hozzájáruljanak a közteherviseléshez, miközben elősegítjük az innovációt és a versenyt a piacon.
Az alapvető kihívás, amellyel ezek az adók szembesülnek, az a tény, hogy a nemzetközi adózás klasszikus elvei a fizikai jelenlétre építenek. E szabályok értelmében a multinacionális vállalatok ott kötelesek társasági adót fizetni, ahol ténylegesen végzik tevékenységüket. Azonban a digitális szolgáltatások felhasználói gyakran nincsenek egy helyen a vállalatok székhelyével. Elég, ha a Google vagy a Facebook példájára gondolunk. A különböző országok eltérő megoldásokat dolgoztak ki erre a problémára. Magyarországon például bevezették a reklámadót, amely a hirdetésekből származó bevételekre vonatkozik – igaz, a vonatkozó szabályozás még nem lépett életbe.
A diplomaták ezzel kapcsolatban azonban megjegyezték, hogy a briteknek is sikerült elkerülniük az áfa és a digitális adók feladását, és az Egyesült Államok lazább élelmiszerbiztonsági sztenderdjeihez való alkalmazkodást. Brüsszel az engedmények reményében felajánlotta, hogy több LNG-t és amerikai gyártmányú fegyvert vásárolna.
Donald Trump amerikai elnök április elején, a Liberation Day során kivetett brutális vámjainak nagy részét pár nappal később felfüggesztette,
Az új határidő viszont július 9-én esedékes.
Korábban az elnök figyelmeztetett, hogy amennyiben nem születik megállapodás, úgy a jelenlegi 10%-os adókulcsot drasztikusan, 50%-ra fogja emelni az általános tarifák terén.
Eközben az Európai Unió áprilisban elfogadott egy válaszlépés csomagot az Egyesült Államok alumíniumipari vámjaival szemben. Míg Magyarország nem támogatta ezt a lépést, a többi tagállam egyetértett vele. Az intézkedés életbe lépését 90 nappal elhalasztották, hogy lehetőséget biztosítsanak a tárgyalásokra. Ez a határidő július 14-én jár le.
A következő lépések sorsa még bizonytalan. Míg több tagállam, például Franciaország, a szigorú fellépés mellett áll, hazánk és Olaszország inkább a diplomáciai megoldásokban látja a jövőt.
Mivel az egység még nem teljes, az Európai Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a további ellenséges lépések bevezetését.
Elvégre csak akkor gyakorolhatnának valódi nyomást Washingtonra, ha az Európai Unió egységesen, egyetlen hangon lépne fel.
Trump mostanában sokkal bátrabb lépéseket tesz. Nemrégiben az acél- és alumíniumipari vámokat drasztikusan, a már amúgy is magas 25%-ról 50%-ra emelte. Kedden kijelentette, hogy "az EU nem kínál igazságos megoldást", és jelezte, hogy hamarosan a gyógyszeripart is megcélozza vámokkal. Ezen kívül a félvezetők, faanyagok és kamionok is a potenciális célpontok listáján szerepelnek. A "brüsszeli bürokraták" most olyan helyzetbe kerültek, mint egy akciófilm hősei, egyre fokozódó aggodalommal figyelik, ahogy Trump vámrobbantása felé halad, miközben próbálnak megoldásokat keresni a hatásainak semlegesítésére.
A visszaszámlálás megkezdődött: már csak 20 nap áll rendelkezésünkre!
