Természetesen, íme egy egyedi megfogalmazás: **5 Kulcsfontosságú Törésvonal, Ami Földindulást Indíthat Donald Trump Legbelsőbb Körében** 1. **Politikai Hűség Megkérdőjelezése**: Ahogy a választási ciklusok közelednek, a Trump körüli politikai hűség és l
A magyar gazdasági kilátásokról, a forintárfolyam várható alakulásáról, a befektetési lehetőségekről lesz szó decemberi eseményünkön, ahol a szakértők Donald Trump visszatérésének lehetséges gazdasági hatásait ismertetik majd.
Múlt heti cikkükben kifejtettük, hogy miközben Donald Trump hagyományosabb kinevezettjei úgy csúszhatnak át a szenátuson, mint forró kés a vajon,
A régi-új elnök számos leendő kabinettag nevét ismertette, akiknek a meghallgatása során valószínűleg heves vitákra és feszültségekre számíthatunk.
Trump rendbontó jelöltjei között említést nyert Matt Gaetz, aki az igazságügyi tárca lehetséges vezetője volt. Gaetz végül visszalépett a jelöltségtől, miután a republikánus többségű szenátusban egyre inkább megkérdőjeleződött a jóváhagyása. Párttársai között is növekvő aggodalom fogalmazódott meg, főként egy folyamatban lévő kongresszusi etikai vizsgálat miatt, amely szerint egy 17 éves lány ellen elkövetett szexuális visszaéléssel gyanúsítják.
Gaetz, aki a nehéz időkben a Cameo platformon személyre szabott videóüzenetek készítésébe kezdett, hogy extra bevételhez jusson, helyét a tapasztaltabb és kevésbé megosztó Pam Bondi, volt floridai főügyész vette át miniszterjelöltként. Ez a váltás újabb figyelmet irányíthat a többi vitatott kinevezésre is, beleértve a védelmi tárca élére jelölt Pete Hegseth-et, az egészségügyi miniszterjelölt Robert F. Kennedy Jr.-t, valamint a leendő kémfőnök Tulsi Gabbard-ot. A helyzet így még inkább fokozódik, ami új kihívások elé állíthatja a kormányzati pozíciók betöltését.
Az Axios által közzétett információk szerint Donald Trump mellett több olyan közeli munkatársát is érintették szexuális zaklatással kapcsolatos vádak, akik között megtalálható Hegseth és Kennedy. Emellett Elon Musk, aki a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadóként tevékenykedik, valamint Linda McMahon, a leendő oktatási miniszter is a vádak kereszttüzébe került.
A Trump iránti feltétel nélküli hűség és a "mélyállam", vagyis a szövetségi bürokrácia lebontásának iránti elkötelezettségen túl, fontos hangsúlyozni a politikai környezet átalakításának szükségességét, amely a washingtoni "mocsár" felszámolására irányul. E célok elérése érdekében egy új politikai kultúra kialakítása is elengedhetetlen, amely a hagyományos hatalomgyakorlatok megkérdőjelezésére épít.
Van még egy olyan tényező, amely jelentős hatással lehetett a régi-új elnök döntéseire.
Mindannyian tapasztalt műsorvezetők vagyunk, különösen a Fox News színpadán, ahol a szakértelmünkkel és egyedi stílusunkkal hozzájárulunk a hírek világához.
Nem meglepő, hogy az Axios már hetekkel ezelőtt beszámolt arról, hogyan dolgozik Trump a Mar-a-Lagóban. A hírek szerint ott, a képernyők fényénél ülve figyeli, hogy kik felelnek meg legjobban a programja védelmére és üzenetei közvetítésére.
Hegseth közvetlenül a Fox & Friends műsorvezetői székéből léphet át a Pentagonba, ahol a kétmilliós amerikai haderő irányítását veszi a kezébe. Hasonló utat jár be Sean Duffy is, aki valóságshow-sztárként kezdte pályafutását, majd kongresszusi képviselővé vált, és 2022 óta a Fox Business csapatát erősíti, most pedig a közlekedési miniszteri posztra pályázik. A tévés orvos, Mehmet Oz, aki Dr. Ozként vált ismertté, 2022-ben nehezen megvívott szenátori kampányt folytatott Pennsylvaniában, de jövőre az állami egészségbiztosítási rendszer felügyeletéért felel majd. Eközben Janette Nesheiwat, a tisztifőorvos, a Fox News egészségügyi kommentátora lesz.
Oz és Neseheiwat egyébként török-amerikai, valamint libanoni gyökerekkel bírnak, míg a korábbi NFL-játékos Scott Turner, a leendő lakásügyi és városfejlesztési miniszter egyelőre az egyetlen afroamerikai kabinettag. Mint arról az AP és a Reuters beszámolt, Marco Rubio az első latino külügyminiszterként szolgálhat az Egyesült Államok kormányában, illetve a férjével két gyermeket nevelő Scott Bessent lesz az első nyíltan meleg pénzügyminiszter. A hírszerzési igazgatónak szánt Gabbard szamoai származású, míg Vivek Ramaswamy, aki Musk mellett a kormányzati hatékonyságért fog felelni, indiai-amerikai.
Bár Joe Biden adminisztrációjához viszonyítva a második Trump-kormányzat frontvonala kevésbé sokszínű, a női képviselet szempontjából jelentős előrelépés tapasztalható. Míg 2017-ben a női tagok aránya alig haladta meg az ötödet, addig 2025-re ez már egyharmadra nőtt. Külön figyelmet érdemel Susie Wiles, aki az első női kabinetfőnökként történelmi mérföldkőnek számít.
Trump második kormánya azonban egy szempontból kétségtelenül különleges és színes, felülmúlva az elmúlt évek vezetéseit:
ideológiailag egymással homlokegyenest szembenálló tagjai is lesznek.
A kevésbé ideológiai megközelítést és a káoszt szinte barátjaként kezelő Trump számára ez a helyzet teljesen elfogadható; valójában csupán két kérdésre fókuszál: vámokat szeretne bevezetni más országokkal szemben, és határozottan fel kíván lépni az illegális bevándorlás ellen. Marc Short, aki Trump korábbi alelnökének, Mike Pence-nek volt a kabinetfőnöke, így nyilatkozott az AP-nek erről a helyzetről:
az elnöknek megvan a két nagy prioritása, más nem nagyon érdekli, szóval tényleg a levegőben lóg az egész és cikkcakkos lesz.
Short azt is hangsúlyozta, hogy Trump az első adminisztrációjában "konzervatívabb gondolkodókkal vette körül magát, és az eredmények azt mutatták, hogy többnyire ugyanabba az irányba eveztünk. Ez most sokkal eklektikusabb." Ezek alapján felmerül, hogy a megválasztott elnök tradicionális republikánusokat háttérbe szorító, diverz kabinetje mögött az a megfontolás is lapíthat, hogy az "Oszd meg és uralkodj!" elvének jegyében a tisztviselők kevésbé tudnak majd ellentartani Trump akaratának.
Az Axios egyik írása közvetlenül…
A közelgő Trump-adminisztrációt egy európai típusú koalíciós kormányhoz hasonlította, ami érdekes párhuzamot von a politikai együttműködések és kompromisszumok terén.
Mindenki életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érzi, hogy a világ csak neki szól. Ezek a pillanatok tele vannak érzelmekkel, tapasztalatokkal és tanulságokkal, amelyek mindannyiunk számára fontosak. Legyen szó egy egyszerű sétáról a természetben, egy baráti beszélgetésről vagy egy váratlan találkozásról, minden élmény hoz magával valamit, ami rezonál a szívünkben. A történeteink, érzéseink és álmaink szövik azt a közös szövetet, ami összeköt minket, még akkor is, ha a részletek különböznek. Mert végső soron mindannyian szeretnénk megérteni a világot, és benne a saját helyünket. Éppen ezért érdemes megosztani a gondolatainkat és tapasztalatainkat, hiszen mindenki hozzáteheti a saját színét ehhez a gazdag mozaikhoz.
izolacionisták és héják, populisták és bankárok - még néhány élethosszig tartó demokrata is, akik Trump ellen indultak az elnökválasztáson.
Nos, ahogyan azt néhány európai államban megszokhatták, a koalíciós kormányzás nem mentes a folyamatos lökdösődésektől, belső összecsapásoktól és a szükséges kompromisszumok keresésétől.
Vizsgáljuk meg, milyen konfliktusok várhatóak a második Trump-adminisztráció alatt,
amelyek akár az összhangját is kockára tehetik.
Miközben Trump külpolitikai csapata egyöntetűen abban a meggyőződésben van, hogy Kína az Egyesült Államok legfőbb, rendszerszintű ellenfele a globális porondon, más témákban korántsem mutatnak egységes álláspontot. Ahogyan azt már részletesen kifejtettük, Donald Trump a kampány során az ukrajnai konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazta, de ez nem azt jelenti, hogy hirtelen megszüntetné Kijev támogatását az Egyesült Államok részéről.
Főként Marco Rubio leendő külügyminiszter és Mike Waltz, a nemzetbiztonsági tanácsadó döntéseire építhetünk. Mindketten a Kínával kapcsolatos éles kritikáikról váltak ismertté, és politikai pályafutásuk során folyamatosan kihangsúlyozták a kínai fenyegetést.
karrierjüket pedig a republikánus párt aktív külpolitika mellett síkra szálló, neokonzervatív szárnyában kezdték.
Az utóbbi évek során a MAGA-mozgalomhoz való viszonyuk egyre szorosabbá vált, és a kérdéskörben is ambivalensebb álláspontot képviselnek. Így közös célt tűztek ki maguk elé: az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezését. 2022-ben még támogatásukat fejezték ki Ukrajna segélyezése mellett, de 2024-re a helyzet megváltozott. Bár valószínűleg tudatában voltak annak, hogy a Kongresszuson a segélycsomag át fog menni, mégis ellenálltak az újabb támogatásnak.
Rubio a voksát azzal indokolta, hogy a prioritások között első helyen kell állnia az amerikai-mexikói határ védelmének, ahelyett, hogy más országok támogatására költenénk. Szeptemberi nyilatkozatában kifejtette: "Az ukrajnai háborút csakis tárgyalások révén lehet lezárni. [...] Bízom benne, hogy amikor elérkezik ez a pillanat, az ukrán félnek nagyobb befolyása lesz, mint az orosz félnek. Véleményem szerint ez a cél." Waltz Ukrajna kapcsán megfogalmazott kritikái elsősorban a konkrét győzelmi stratégia hiányára, valamint az amerikai és európai védelmi kiadások közötti egyensúlyhiányra összpontosítottak, de elviekben egyikük sem ellenzi Ukrajna hosszú távú támogatását.
Nem úgy, mint más kabinettagok.
Rubio és Waltz nézőpontja éles ellentétben áll J. D. Vance "új jobboldali" populista alelnökének véleményével, aki úgy véli, hogy Ukrajna támogatása hátráltatja az Egyesült Államok képességét a Kínával való komoly versengésben. Vance hangsúlyozta, hogy a kelet-európai helyzetnél sokkal lényegesebb a tajvani helyzet, különösen a tajvani chipgyártás szempontjából, és ezzel arra utalt, hogy a technológiai verseny kulcsfontosságú tényező az Egyesült Államok jövőbeli stratégiájában.
Nem különösebben foglalkozom azzal, mi zajlik Ukrajnában, legyen bármilyen irányú is a fejlemény.
Rubio, aki 2022-ben benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely megakadályozza, hogy egy elnök kongresszusi jóváhagyás nélkül léptesse ki az Egyesült Államokat a NATO-ból, és Waltz valószínűleg nem osztanák Tulsi Gabbard lehetséges hírszerzési igazgatói posztjára tett kijelentését sem, amely szerint az amerikai külpolitika is felelőssé tehető a háború kitöréséért.
Ez a háború és a velejáró szenvedés könnyen elkerülhető lett volna, ha a Biden-adminisztráció és a NATO kész lett volna figyelembe venni Oroszország jogos biztonsági félelmeit Ukrajna NATO-tagságának kérdésében.
- szólt Gabbard posztja 2022-ben, amiért egyesek oroszbarátnak titulálták.
Közben napvilágot látott, hogy Trump kire bízza az orosz-ukrán konfliktus rendezésének feladatát. Keith Kellogg tábornok javaslatairól részletesebben itt olvashatsz:
Kína mellett talán Izrael Hamász elleni háborúja váltotta ki a legszélesebb egyetértést a Republikánus Párt soraiban. A kormány tagjai között valószínűleg nem merül fel kétség a zsidó állam szinte korlátlan támogatásával kapcsolatban, azonban vita alakulhat ki arról, hogy...
Trumpnak határozottan és céltudatosan kellene fellépnie Irán ellen, figyelembe véve, hogy az ország jelentős támogatást nyújt a Hamásznak. E lépésekkel nemcsak a terrorizmus elleni küzdelmet erősíthetné, hanem a nemzetközi stabilitást is elősegíthetné. A diplomáciai és gazdasági nyomás alkalmazása kulcsfontosságú lenne, hogy Irán megértse: a világ közössége nem tűri el a destabilizáló tevékenységeket. Az erélyes fellépés mellett fontos, hogy a célzott intézkedések mellett a regionális szövetségesekkel való együttműködés is kiemelt szerepet kapjon.
A neokonzervatívokat és neoliberálisokat kritizáló, "rezsimváltó háborúkat" ellenző Tulsi Gabbard, aki Irakban szolgált, például "háborús tettnek" és "alkotmányellenesnek" minősítette az iráni parancsnok, Kászem Szolejmani megölését 2020-ban. A Trump által elrendelt amerikai akció szerinte sértette a Kongresszus hadüzenet küldéséhez fűződő jogkörét, majd kikelt egy perzsa állam elleni esetleges háború ellen.
Mike Waltz ezzel a megközelítéssel Irán elrettentésének példaszerű eseményét emelte ki, amikor Szolejmani likvidálására utalt.
nem engedhetjük meg magunknak, hogy feladjuk a küzdelmet. Gabbard a konfliktusokban tapasztalt következményekre hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a katonai beavatkozások gyakran nem hoznak tartós megoldást, míg Waltz a stratégiai érdekek védelmére helyezte a hangsúlyt, arra utalva, hogy a térségben fennálló fenyegetések nem szűnnek meg egyszerűen a kivonulással. Ez a két nézőpont jól tükrözi a különböző megközelítéseket, amelyek az amerikai külpolitikát és a katonai stratégiát formálják, valamint a politikai diskurzus mély megosztottságát a háborús kérdésekben.
Több generációnyi időbe telik, mire képesek lesznek megnyerni a szíveket és a gondolatokat.
Ezek után nem meglepő, hogy a floridai kongresszusi képviselő Trump 2021-es, a tálibokkal egyeztetett kivonulásának felülvizsgálatára hívta fel Bident. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a kérdésben valószínűleg közrejátszott az afganisztáni üzleti érdekeltsége is, hiszen Waltz egy olyan cég alapítója volt, amely állami megbízás keretében végeztek kiképzéseket, és az eladásából 25 millió dolláros bevételre tett szert.
A következő Trump-adminisztrációban feszültségeket generálhat az amerikai politikát hagyományosan megosztó "kicsi vagy nagy kormányzat" kérdése is. A republikánusok eddig általában a piacbarát megközelítést képviselték, ami a kisebb állami beavatkozás irányába mutatott. Ennek eredményeként korlátozták az állami kiadásokat, törekedtek az állami szerepvállalás és szabályozás csökkentésére, valamint igyekeztek mérsékelni a költségvetési deficit mértékét.
Ám A populisták érkezése ezt is felforgathatja.
Előző cikkünkben kifejettük a kormányzati hatékonyságért felelős Elon Musk és Vivek Ramaswamy szabályozás-, bürokrácia- és kiadáscsökkentő terveit, és hogy mindezt miképp hajtanák végre. Trump pénzügyminisztere - akit nem vádolhatunk azzal, hogy hátat fordítana az elmúlt évtizedek neoliberális közgazdasági alapvetéseinek - pedig minden bizonnyal vevő lesz ezekre az elképzelésekre, hiszen egyik fő prioritása a deficitcsökkentés.
A populisták között számos olyan szereplő található a következő kormányban, akik az állam gazdasági beavatkozását támogatják. Például J. D. Vance alelnök határozottan kiállt Joe Biden kereskedelmi biztosának, Lina Khan-nak a tevékenysége mellett, aki a monopóliumok ellen harcol. Vance emellett ellenezi az egészségügyi és társadalombiztosítási járulékok csökkentését is. Trump programjában szintén megígérte a biztosítási szolgáltatások fenntartását, így felvetődik a kérdés, hogy Muskék miken terveznek spórolni, ha nem a biztosításon vagy a védelmi kiadásokon - hiszen az erős hadsereg fenntartása Bessent egyik alapvető elve.
Az egészségügyi miniszternek jelölt Robert F. Kennedy Jr. emellett a gyógyszeripar és a nagy agrárcégek rövidebb pórázra fogását helyezte kilátásba:
Felmerült a gyógyszerhirdetések betiltásának, a gyógyszerárak szabályozásának és az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezési folyamatának felülvizsgálata. Ezzel szemben Ramaswamy nemrégiben az X platformon kifejtette, hogy szerinte a jövőbeli Kennedy-irányítású Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal túlzott akadályokat gördít az innováció elé. Érdemes megjegyezni, hogy Trump korábbi kabinetfőnöke, Susie Wiles évekkel ezelőtt már lobbizott azokért a cégekért, amelyeket Kennedy szigorúbb szabályozás alá vonna.
Kennedy, mint környezetvédelmi jogász, valószínűleg ellenzi majd az új palagáz-kitermelési engedélyek kiadását, és azt is, hogy a szénhidrogén-bányászatot új magasságokba emeljék. Azonban a Doug Burgum belügyminiszter és "energiacár", valamint a privát palagázszektorból származó Chris Wright energiaügyi miniszter mellett nem lesz jelentős befolyása ebben a kérdésben.
Ha ez még nem lenne elegendő, Trump a nagy technológiai vállalatokra is rátalálhat.
a Project 2025 egyik szerzőjét, Brendan Carrt nevezte ki ugyanis a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) élére. Carr pár hete arról posztolt,
le kell bontanunk a cenzúrakartellt, és vissza kell állítanunk a szólásszabadságot a mindennapi amerikaiak számára.
Biztosra vehetjük, hogy Carr intézkedései elsősorban a Meta, az Apple, a Microsoft és a Google cégeket fogják érinteni, miközben Elon Musk X platformját érintetlenül hagyja, hiszen korábban is támogatta Musk Starlink szolgáltatását. Érdekesség, hogy Trump a kampány során megváltoztatta álláspontját, és ellenezte a TikTok amerikai betiltását, míg Carr szívesen látná a kínai tulajdonú alkalmazás eltávolítását a piacon.
Újabb feszültségpont alakult ki az adminisztráción belül a populista és a hagyományos republikánus irányzatok között.
Utóbbiak és nagyvállalati vezetők körében bosszankodást váltott ki, hogy a megválasztott elnök Lori Chavez-DeRemer oregoni kongresszusi képviselőt kérte fel munkaügyi miniszternek, ezzel ő a második hispán származású kabinettag.
Az idei évben a billegő körzetét elvesztő, mérsékelten republikánusnak számító Chavez-DeRemer a Pro Act, azaz a Munkavállalói Jogok Védelmét Célzó Törvénycsomag egyik társszponzora volt. E jogszabály célja, hogy megerősítse a munkavállalók szervezkedési jogait. Érdekesség, hogy ő az egyike annak a mindössze három republikánus képviselőnek, akik részt vettek a kezdeményezés támogatásában, amelyről a Washington Post is beszámolt.
A New Deal óta a munkavállalói jogok jelentős kiterjesztését ígérte.
A javaslat többek közt megkönnyítené a szakszervezetekhez való csatlakozást, megerősítené a szakszervezeteket és az alkalmazottak munkajogi védelmét, és növelné a jogsértő munkáltatókra kiszabható büntetéseket.
Chavez-DeRemer kinevezése mögött állítólag Sean O'Brien, a fuvarozók szakszervezetének (Teamsters) elnöke állt, aki Trump mellett érvelt. O'Brien nemcsak a Trump-kormányzathoz fűződő kapcsolata miatt ismert, hanem azért is, mert a republikánusok júliusi jelölőgyűlésén is aktívan részt vett. Érdekes, hogy a Teamsters idén, 2000 óta először, nem támogatta egyik elnökjelöltet sem; korábban mindig a demokrata oldal mellett foglaltak állást. O'Brien kifejezte örömét az oregoni politikus kinevezése kapcsán.
Bár Chavez-DeRemer mellett J. D. Vance is támogatóan viszonyul a szakszervezetekhez, a Republikánus Párt története során mindig is zűrzavaros viszonyban állt velük. Éjjel-nappal küzdöttek a szakszervezetek befolyásának csökkentéséért, ami jól tükrözi a párt hagyományait és politikai irányvonalát.
Nem is említve azt a sok-sok kinevezettet, akiket Trump körül választott ki, és akik szoros kapcsolatban állnak a nagyvállalatok világával.
Érdemes lesz figyelemmel kísérni a szövetségi adminisztrációban zajló eseményeket, ahol Elon Musk és csapata tömeges leépítéseket helyezett kilátásba, míg a közszolgák szakszervezetének jogait védelmező Chavez-DeRemer páros között feszültség tapasztalható. Donald Trump augusztusban még Muskot dicsérte a sztrájkoló munkavállalók tömeges elbocsátása miatt, de a végső döntést ő fogja meghozni az ügyben.
Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi és szociális miniszteri posztjára való kinevezése sok republikánust megdöbbentett, különösen Trump októberi kijelentése után, miszerint elnökként megvétózna egy országos abortusztilalmat bevezető jogszabályt. Abortuszellenes csoportok és konzervatív párttársai nem szívesen látnák Kennedyt ezen a területen, mivel ő a magzat életképességi határáig támogatja az abortuszhoz való hozzáférést. Bár korábban egy 15. héttől érvényes tilalom mellett is érvelt, ezt a korábbi álláspontját később visszavonta. A konzervatív nézeteket valló Mike Pence volt alelnök Kennedyt a "modern történelem legabortuszpártibb, republikánus által kinevezett egészségügyi miniszterének" nevezte, ami csak tovább fokozza a feszültségeket a párton belül.
Tudósítások szerint a "Tegyük újra egészségessé Amerikát!" jelszóval kampányoló Kennedyt nem izgatja annyira a terhességmegszakítás kérdésköre, számos területen pedig nyitottnak tűnik a szigorításra - vagy egy keményvonalasabb helyettes kiválasztására -, hogy konzervatív aktivisták és politikusok ne ellenezzék a miniszteri jóváhagyását. Kennedy így több, a Biden-adminisztráció által lefektetett szabályozást elkaszálhat, beleértve a demokraták azon bírósági erőfeszítését, hogy megvédjék a mifeprisztont tartalmazó abortusztablettákhoz való könnyebb hozzáférést, mi több, az életpárti csoportok követelhetik a tabletták postai kézbesítésének betiltását a 19. századi Comstock-törvényre hivatkozva (bár a gyógyszerbiztonsági hivatal akár teljességgel vissza is vonhatja annak engedélyeztetését).
Jóllehet Trump a terhességmegszakítás tagállami hatáskörben történő szabályozása, valamint a nemi erőszakra, a vérfertőzésre és az anya életveszélyére vonatkozó kivételek mellett állt ki,
Az abortuszellenes republikánusok és kabinettagok valószínűleg nem elégednének meg csupán a fent említett intézkedésekkel, és akár még radikálisabb lépéseket is követelhetnek Trump irányába.
Russ Vought, aki Trump korábbi elnöki ciklusában a költségvetési hivatalt irányította, most újra ezen a poszton tevékenykedik, miközben a Project 2025 egyik kulcsszereplője is. Rejtett kamerás felvételeken azt nyilatkozta, hogy számára a "teljes tilalom" a cél, és határozottan elutasítja az eddigi kivételeket.
De választásokat is kell nyernünk. Szóval olyan messzire akarok jutni, amennyire csak lehet
- fejtette ki Vought az augusztusban nyilvánosságra került felvételen, hozzátéve, hogy Trump tudatosan határolódott el a Project 2025 néven ismert terv "brandjétől", de ettől függetlenül támogatja azt. Bár J. D. Vance alelnökként beállt a régi-új elnök álláspontja mögé a terhességmegszakításról, korábban ő is helyeselt volna egy országos tilalmat (ahogy egyébként a pornó betiltását is.)
Mindent összevetve tehát számos ideológiai és szakpolitikai konfliktusra számíthatunk Donald Trump második kormányában, ha pedig a 2017 és 2021 közötti tapasztalatokból indulunk ki,
Ezek jelentős része nem fog titokban maradni, és hamarosan napvilágra kerül.
Az Egyesült Államok izgalmas és eseménydús négy év előtt áll, amely tele lesz kihívásokkal és lehetőségekkel.
