A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elkötelezett a kar függetlenségének megőrzése mellett, ugyanakkor kifejezi szolidaritását a bírói testülettel.
Önerőből újították fel a fővárosi ügyvédek az idén 150. évfordulóját ünneplő Budapesti Ügyvédi Kamara székházát. Az Index stábjának még beköltözés előtt mutatta meg az újjávarázsolt épületet a kamara vezetője, Tóth M. Gábor, akit a beruházáson kívül az ügyvédség helyzetéről, a politika hullámveréseiről és a bírák közelmúltbeli tüntetéséről is megkérdeztünk.
Idén ünnepli 150. évfordulóját a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), ami különleges mérföldkő a jogi közéletben. E jeles eseményre való felkészülés jegyében már 2022 tavaszán, az éves rendes közgyűlés során felvetődött, hogy a Szalay utca 7. szám alatt található, történelmi jelentőségű székház felújításra szorul. Az önerőből megvalósított projekt keretében, amely 2300 négyzetmétert érintett és kevesebb mint egy évet vett igénybe, jelentős átalakuláson ment keresztül az épület. Megújultak a gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerek, a helyiségek modernizálódtak, új lift került beépítésre, és a belső udvar is átalakult: itt oktatóterem létesült, valamint a klub mellett terasz és zöld tetőkert is helyet kapott, hogy a tagság számára kellemes pihenőhelyet biztosítson.
Az Index stábja közvetlenül a beköltözés előtt, az elsők között járta be a megújult létesítményt, méghozzá Tóth M. Gábor kamarai elnök társaságában. Idegenvezetőnk elmondása szerint az elmúlt két-három évtizedben alaposan megkopott belülről a székház régi fénye, a használatból adódó hibák és korábbi átalakítások miatt az épülethez nem illeszkedő megoldások és sérülések jelentek meg.
A székház építésének története egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor Budapest Székesfőváros Tanácsa háromszáz négyszögöl területet ajánlott fel a Budapesti Ügyvédi Kamarának, kizárólag kamarai célokra, az V. kerület Szalay utcájában. Az épület megálmodására két neves építészt, Korb Flóris és Giergl Kálmán, kérték fel, akiknek munkásságához a Zeneakadémia tervezése is szorosan kötődik. Az alapkövet 1895 májusában helyezték el, és a kivitelezést mindössze egy év alatt, 1896-ra fejezték be, a kamarai tagság anyagi hozzájárulásának köszönhetően.
az épület történelmi jelentősége és jogi hagyományai megkövetelik a BÜK számára a visszajuttatást. Az ülés során Bánáti érvei olyan meggyőzőek voltak, hogy a résztvevők között egyre többen támogatták az elképzelést, miszerint a jogászkamara székháza nem csupán egy ingatlan, hanem a jogi közösség szellemi otthona is. A tárgyalások során felmerült a kérdés, hogy az épület megőrzése nem csupán a BÜK, hanem az egész jogászi szakma érdekeit szolgálná. Bánáti szavaira sokan felkapták a fejüket, hiszen a jogászok számára rendkívül fontos, hogy legyen egy központi hely, ahol találkozhatnak, tapasztalatokat cserélhetnek, és együtt gondolkodhatnak a szakma jövőjéről. Végül a kitartó tárgyalások és a közös cél érdekében tett erőfeszítések eredményeként sikerült elérni, hogy az önkormányzat és a BÜK között megszületett a megállapodás, amely lehetővé tette a kamara számára, hogy visszanyerje a székházat. Ezzel nemcsak a múltat tiszteletben tartották, hanem a jövő jogászképzésének és közéleti szerepvállalásának is új alapot teremtettek.
Jelképes vételáron újra megszerezte az ügyvédség a hivatásának függetlenségét és méltóságát szimbolizáló épületet, amely 2006 óta otthont ad a Magyar Ügyvédi Kamarának (MÜK) is, lehetővé téve, hogy a magasföldszinten kialakított új környezetben folytathassák tevékenységüket.
A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai között több mint 8500 ügyvéd és kamarai jogtanácsos található. Ha hozzávesszük az ügyvédjelölteket, jogi előadókat, valamint az európai közösségi jogászokat, a nyilvántartottak összlétszáma már elérte a 12 ezer főt. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai ügyvédtársadalom, amelynek létszáma körülbelül 16 ezer fő, túlnyomórészt Budapesten dolgozik, a fővárosban praktizáló ügyvédek száma tehát jelentős.
Tóth M. Gábor tájékoztatása szerint a fővárosi ügyvédség csaknem kilencven százaléka egyéni ügyvéd vagy egyszemélyes ügyvédi iroda. Ha az ügyforgalom nem is fordítottan arányos, de a nagyobb társas irodáknál koncentrálódnak a bonyolultabb gazdasági tranzakciók. A kamara elnöke szerint jól megfér egymás mellett a nagyirodai és az úgymond kisebb irodai ügyvédi lét, hiszen eltér egymástól a szolgáltatások célközönsége. Mint megjegyezte:
általános tapasztalat, hogy a magánszemélyek mindennapi peres és peren kívüli ügyeit általában a kisebb praxisok vállalják.
Ezt követően a BÜK elnökét, akit 2018 után 2022-ben is újra választottak a köztestület élére, arról faggattuk, miért véli úgy, hogy a kamarát sikerült elkerülni a politikai zűrzavartól. Tóth M. Gábor erre rávilágított, hogy területi kamara vezetőjeként a fővárosi ügyvédség függetlenségét - akárcsak elődei - kiemelt figyelemmel óvja. Hozzátette, hogy bár ez néha hiányérzetet kelt kollégái körében, ő azért teszi ezt, hogy a szakma érdekeit szolgálja. Kiemelte, hogy nem csupán a saját véleménye a lényeg, hanem a sokszínű fővárosi ügyvédség képviselete, amelynek érdekében az összhang megteremtésére törekszik.
A politikai táj vizein haladva megkerestük a kamarai elnököt, hogy megtudjuk, mit gondol a bírák február 22-én tartott demonstrációjáról. A válasz, amit kaptunk, meglepően diplomatikus volt:
Az ügyvédség számára alapvető fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége, hiszen a bírói függetlenség hiányában az ügyvédi függetlenség is megbicsaklik.
És ezt el is fogadtuk végszónak.
(Borítókép: Tóth M. Gábor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
