A világ fele izgatottan várta ezt a fontos tárgyalást: itt vannak az orosz-ukrán csúcsértekezlet megállapodásai.
A második isztambuli csúcstalálkozó Moszkva és Kijev között nem hozott jelentős áttörést, ami némileg csalódást okozhat azok számára, akik esetleg túl nagy reményeket fűztek a tárgyalásokhoz. Ugyanakkor kisebb, de mégis fontos eredmények születtek, és a felek sikeresen megosztották egymással a leglényegesebb igényeiket.
Előrejelzés nélkül indult a június 2-i orosz-ukrán delegációk csúcstalálkozója, ám a kilátások korántsem voltak biztatóak. Az első forduló során nem tapasztaltunk jelentős áttöréseket, és egyik fél sem tűnt különösebben nyitottnak a másik javaslataira. Az áthidalhatatlannak látszó ellentétek miatt inkább csak apró előrelépésekre lehetett számítani. A helyzetet tovább bonyolította Ukrajna váratlan titkosszolgálati akciója, amely a megbeszélés előtt egy nappal zajlott, és ennek következtében az orosz légierő több stratégiai bombázója is megsemmisült. Ez a csapás különösen érzékenyen érintette Moszkvát, mivel a támadást az általuk ellenőrzött területen hajtották végre. A súlyos incidens után néhány orosz politikai elemző felvetette, hogy lehet, hogy a Kreml delegációja nem is utazik el a találkozóra. Végül azonban ezek a spekulációk nem igazolódtak be, és a két ország delegációja találkozott Isztambulban, ahol Törökország próbálta elősegíteni a párbeszédet a felek között.
A koradélutáni órákban megkezdődtek a megbeszélések, ám alig telt el néhány pillanat, és máris arról érkeztek hírek, hogy a találkozó véget ért, mindössze egy órás időtartamra korlátozódva.
Hakan Fidan török külügyminiszter kijelentette, hogy a megbeszélés "nem negatív eredménnyel" zárult, ugyanakkor a találkozó hangulata nem volt éppen biztató.
Ez a helyzet már önmagában is arra utalt, hogy most sem várhatóak jelentős áttörések. A jelenleg Vilniusban tartózkodó Volodimir Zelenszkij a következőket nyilatkozta az eseménnyel kapcsolatban:
Az isztambuli tárgyalások véget értek, most pedig várom Umerov miniszter (védelmi) jelentését. A delegációk a török fél segítségével dokumentumokat cseréltek, és jelenleg egy újabb hadifogolycsere megszervezésén fáradozunk.
- jelentette ki.
Umerov a következő nyilatkozatot tette a zárt ajtós találkozót követően:
Nem sokkal később a keményvonalas nézeteiről ismertté vált Vlagyimir Megyinszkij, Putyin tanácsadója is megjelent a sajtó előtt, hogy véleményt formáljon az elhangzottakról.
A beszélgetés során felmerültek az Ukrajnából elrabolt gyermekek problémái is, azonban ebben az ügyben nyilvánvalóan nem tudtak közös nevezőre jutni.
Bár az eddigi eredmények nem igazán indokolják a nagy sikerélményeket, az események során többen is kifejezték elismerésüket a tárgyalások iránt. Megyinszkij maga is úgy nyilatkozott, hogy elégedetten térnek vissza Moszkvába, míg Recep Tayyip Erdogan török elnök a találkozót rendkívül pozitívan értékelte. Jelenleg azonban még mindig kérdéses, mikor rendezhetik a következő eszmecserét a felek, és úgy tűnik, hogy az álláspontok az utóbbi hetek megbeszélései ellenére sem közelítettek egymáshoz jelentősen. A legtöbb nyugati szakértő egyetért abban, hogy Oroszország elsődleges célja valószínűleg a háború elhúzása, hiszen ezzel próbálják fenntartani a helyzetet a számukra kedvező irányba.
Putyin csapata úgy véli, hogy a helyzet számukra kedvezően alakul, ezért nem sürgetik a harcok lezárását. Ellenkezőleg, mindent elkövetnek, hogy felgyorsítsák az eseményeket, és a lehető legtöbb területet megszerezzék az irányításuk alá.
Ez a helyzet a háború végkimenetele szempontjából kedvezőbb pozíciót teremthet az oroszok számára. Mivel a tűzszünetek csupán részlegesek és rövidek lesznek, Moszkva számára nyílik lehetőség arra, hogy felgyorsítsa a harci cselekményeket. Ezen időszakok korábban azt is jelentették, hogy az orosz erők próbálták kihasználni a nyugalmat, hogy rendezettebbé váljanak, megerősítsék helyzetüket, és a fegyvernyugvás végét követően újult erővel támadhassanak a frontvonalakon.
