A Fidesz valóban arra törekszik, hogy eltüntesse a szabad sajtó utolsó nyomait.

Kocsis Máté minden szava komoly, még ha viccnek is hangzik. Publicisztika.

Kocsis Máté Facebook-posztjainak hatása alatt állva azt latolgattam, amíg végignéztem A dinasztia című videót, vajon a készítők melyik állításáról föltételezhető, hogy Magyarország miniszterelnökének lejáratására szakosodott ukrán titkosszolgálati tisztek találták ki. Nem fedeztem föl ilyen részletet.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté, február 4-én egy Facebook-bejegyzésben figyelmeztetett arra, hogy az ukrán állam "lejárató kampányt" indít Orbán Viktor ellen. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülését követően nyilatkozott, ahol információt kaptak "a titkosszolgálatoktól" arról, hogy "valótlan tartalmú cikkek és anyagok" fognak megjelenni, amelyek célja a nemzetközi közvélemény negatív befolyásolása. Kocsis hangsúlyozta, hogy a hamis hírek terjesztése már megkezdődött, és sajnálatos módon a magyar sajtó egyes képviselői is részt vesznek ebben a folyamatban. "A magát függetlennek valló sajtó egy része most már ukrán pénzért is hajlandó árulni a hazát" - tette hozzá. Még aznap a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a Direkt36 készít olyan anyagokat, amelyekről Kocsis beszélt. Másnap Kocsis megerősítette, hogy a közzétett információk megbízhatóak, és a transzparencia híveinek örömmel kellene fogadniuk a nyilvánosságra hozott adatokat. Ezen kívül megjegyezte, hogy az érintett "honfitársainkkal" még foglalkozni fognak. Február 10-én Kocsis már nem csupán ukrán, hanem amerikai forrásból származó szélsőbaloldali aktivistákról és újságírókról is beszélt. "Izgalmas", írta, hogy szerinte "előbb-utóbb a hazai ügynökújságírókat is leleplezhetik". Kocsis Máté véleménye szerint a nyugati és keleti pénzek célja, hogy "lejárassák" a miniszterelnököt és a kormányt, így továbbra is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását.

Ehhez viszonyítva A dinasztia című videó olyan információkat és példákat tár elénk, amelyek széles körben elérhetőek és sokak által ismertté váltak.

A film középpontjában beszélő fejek állnak, akik egy harmincöt éves történetet mesélnek el azok számára, akik nem voltak tanúi az események kezdetének. Újságírók részletezik, hogy miként jutottak el a Fideszhez köthető üzleti ügyek nyomaira. Felsorolják azokat a tényeket, amelyeket Orbán Viktor, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc vagy bármelyik bíróság cáfolata nélkül nem oszthatnának meg. A történet arról szól, hogy a Fidesz a kezdetekkor a neki juttatott székházat üzleti lehetőséggé alakította, mivel legtehetségesebb vezetője a gazdasági háttérben bízott a sikerhez. Simicska Lajos volt az, aki ezt a háttérbázist fenntartotta és fejlesztette, egészen addig, amíg tíz éve össze nem veszett a miniszterelnökkel. A filmben a kollégák arról beszélnek, miként változtak a jogszabályok, hogy a részrehajlás törvényessé váljon, és hogyan lett Tiborcz István, a miniszterelnök veje, egyre sikeresebb nagyvállalkozó az állami támogatások révén. Van egy rejtett kamerás felvétel is, amely egy elit klubba való felvételi folyamatot mutat be, a készítője pedig előre leleplezi magát: ő egy Széchenyi- leszármazott. A film végén kiderül, hogy a videó készítői megkeresték az érintetteket, és Tiborcz István is reagált néhány mondatban a feltett kérdésekre. Végül elhangzik egy erősen megalapozott állítás, amit a kormánypárti nézőpont képviselői véleményként is értékelhetnek: a gazdasági birodalom felépítésére a választók nem adtak felhatalmazást.

A leglényegesebb kérdés valójában az, hogy a nyilvánosságra hozott adatok között található-e olyan információ, amely nem felel meg a valóságnak.

Az szerintem nem kérdés, milyen ukrán titkosszolgálati közreműködés - és milyen pénz - kellett egy ilyen videó összehozásához, milyen magyar titkosszolgálati munka annak kiderítéséhez, hogy készül, amikor a készítők eleve szóltak róla.

Nem tudom, milyen érzések kavarognak a magyar titkosszolgálatoknál dolgozó tisztekben ilyenkor; ez a világ számomra ismeretlen. Csak a saját tapasztalataimra tudok támaszkodni.

Nem tudom elfogadni Kocsis Máté állításait, de tisztában vagyok vele, hogy milyen célt tűzött ki maga elé.

Törekedjünk arra, hogy a független sajtó utolsó nyomai is eltűnjenek, és morálisan is megszűnjenek létezni.

Ezért hirdeti, hogy mindannyian megvásárolhatók vagyunk. Az újságíró olyan, mint a kocsmában fellépő zenész: ha megfizetik, hajlandó játszani azt a dallamot, amit a közönség kíván. Ezzel a stratégiával a Fidesz átalakította a közszolgálati médiát, majd fokozatosan befolyásolta a megyei sajtót és minden olyan nyilvános fórumot, amelyhez csak hozzáférhetett. Az anyagi függőség megteremtése mellett sokkal hangsúlyosabbá vált, hogy a korábbi, szabad újságírói munkát már nem engedték folytatni a szakembereknek.

Mint egy sátor, melynek minden kötelét elvágták, de mégis áll, ez a kedvenc hasonlatom a szabad sajtóra, ahol dolgozom. A belső működés azonban nem rejtélyes: a szabad sajtó ott virágzik, ahol nem a kiadó tulajdonosa, vagy annak közeli barátai határozzák meg az irányt, hanem az újságírók döntik el, miről számolnak be. Ilyen szerkesztőségek léteznek Magyarországon, vidéken is. Ezt akkor is leírom, ha tudom, hogy politikai körökben és híveik között valószínűleg gúnyos mosollyal fogadják e szavakat.

Azt nem tudom, meddig létezik még meg ez az újságírás, csak azt tudom, hogyan érdemes művelni. Ezt az einstandolt, furmányos módon megvett és alapítványosított médiánál dolgozó kollégák is tudják. Különben nem kapnánk tőlük alkalmanként témát azzal a megjegyzéssel, hogy "te megírhatod, hajrá". Olvastam, a nyolcvanas évek második felében volt ilyen informális munkakapcsolat a megyei és az országos lapok újságírói között.

Lehetséges, hogy ahogyan Kocsis Máté is kifejtette, végső soron nekik lesz igazuk. Az a munka, amire most összpontosítok, eltűnhet.

Ebben az esetben is előfordulhat - egy olyan országban, ugye, ahol rendeznek országgyűlési választásokat -, hogy Kocsis Máté ellenzéki politikussá válik. Bekövetkezhet továbbá, hogy a Fidesz a teljes gazdasági hátországát elveszíti, az egész hóbelevanc tokkal-vonóval, praktikus módon másvalakikhez kerül. Kocsis Máté közben rábukkan egy Tocsik-ügy méretű botrányra, sajtótájékoztatót hirdet, meghívókat küld a kormány által fönntartott média képviselőinek.