A fővárosi drogstratégia nem csupán a szerhasználat drasztikus csökkentésére összpontosít, hanem egy átfogóbb megközelítést alkalmaz, amely figyelembe veszi a problémák komplexitását és a társadalmi hatásokat is.

A főváros által kidolgozott budapesti drogstratégia első pillantásra átfogónak és korszerűnek tűnik, ám az Egészségügyi Szakmai Kollégium addiktológiai tagozatának véleménye szerint számos hiányossággal küzd. A dokumentum helyzetelemzése valóban alapos és adatvezérelt megközelítést mutat, azonban az ellátórendszer kapacitásproblémái, a bizonytalan finanszírozási háttér, valamint a dekriminalizációval kapcsolatos viták jelentős akadályokat jelentenek a stratégiai célok elérésében és a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában. Az ilyen jellegű problémák kezelése elengedhetetlen a hatékony és fenntartható megoldások kidolgozásához.

A szakmai anyag arra is rávilágít, hogy a főváros drogprevenciós és -kezelési intézkedései komoly akadályokba ütköznek a kapacitáshiányos ellátórendszer miatt. Különösen a speciális célcsoportok, többek között a hajléktalanok ellátása a problémás, a szükséges szakemberek és források hiánya miatt a főváros által a következő öt évben ígért intézkedések csak papíron fognak létezni. Míg a stratégia az ártalomcsökkentő intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, a gyakorlatban ezek nem valósulnak meg kellő hatékonysággal.

A szakértők egyértelműen hangsúlyozzák, hogy sürgető változtatásokra van szükség. Ennek keretében elengedhetetlen a finanszírozási kérdések tisztázása, hiszen megfelelő források hiányában a fővárosban semmilyen intézkedést nem lehet hatékonyan megvalósítani. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium addiktológiai tagozata szerint rendkívül fontos, hogy a közeljövőben foglalkozzunk az alulfinanszírozott rendszer fejlesztésével, és új szakemberek képzésére, valamint alkalmazásukra is szükség van.

A szakértőkből álló csoport hangsúlyozta, hogy a fővárosi drogstratégia számos szempontból összhangban áll az adott témában készült uniós irányelvekkel. Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy Magyarország évek óta nem rendelkezik hatékony drogellenes stratégiával, mivel a kormány által 2013-ban bevezetett dokumentum 2020-ban lejárt. Ennek következtében a regionális stratégiáknak az uniós irányelveket kell alapul venniük.

Amint arról lapunk már korábban is beszámolt, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott drogstratégia több szempontból is problematikus, kezdve a társadalmi egyeztetés hiányától az intézkedések káros üzenetéig. A stratégia ugyanis pusztán felületi kezelést nyújt, miközben a valódi problémát nem képes megoldani.

A fővárosi drogstratégia az ártalomcsökkentésre épül, amely lehetővé teszi a drogfogyasztók számára a szerhasználat folytatását steril és biztonságos környezetben, anélkül, hogy célul tűzné ki a teljes szermentességet. Az ilyen programok - például tűcsere, drogfogyasztói helyiségek - ugyan csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat, de hosszú távon fenntartják a függőség problémáját.