A legnehezebb rész már mögöttünk van – Dési János gondolatai.
A zebra a saját lábán áll, büszkén a csíkos mintázatában. Hatvanpuszta jelenleg a szabad lehetőségek Versailles-a, tele ígéretekkel és felfedezésre váró titkokkal. De eljön az idő, amikor Trianon árnyéka is rávetül. Hadházy Ákos rézkarcának története pedig ott rejtőzik, ahol a felborult Dacia szomorúsága és a remény feszültsége találkozik.
Éljen a lehetőségek földje! Ma még boldogan szerelsz, tömítéseket igazgatsz, holnap pedig már a tiéd ez a gazdag, hét tenger ölelésében szunnyadó, aranyló rónákkal borított, árvalányhajas kis ország.
Mészáros gazda birtokain sosem nyugszik le a nap, ha a te haragod feszül a levegőben. Kétmotoros, füves pályákon tűnik fel, mint a Divatdiktátor. Kiskirályok? De vajon tudta-e Csák Máté, hogyan kell bekötni egy Héra gázmelegítőt? És különben is, ki is az a Csák Máté? Hunyadi film 20 milliárdért érdekel, uram? El az iskolával! A tudatlanság állampolgári jog, és Mészáros Lőrinc minden kiscserkész példaképe. A zsebe akkora, mint a szíve, de mi a helyzet az eszével...?
Félni ma hazafias kötelesség. Aki magyar, velünk fél. Éljen a békemenet, a gyávák menedéke. Légy szegény, maradj buta - de azért annyi eszed még legyen, hogy ne tudd, ki az a Zsolti bácsi. Ne tudd, ki. Zsolti bácsi nincs, de igény az lenne rá. S a távolban felsír egy helikopterről fejjel lefelé lógó szegény kis rénszarvas. A finnek NATO Mikulása azóta is bottal üti a nyomát.
- Mi van hazavihető? - nézett be ekkor a disznófejű nagyúr, és zsebre vágta az uzsonnámat. Mellécsapta a 600 milliárdot. Vigyorgott rám és ült meredten, az aranyon ült, az aranyon.
- Elnézést, válaszolta, adys pillantással, miközben egy hagymás böffentést engedett meg magának. - Azt hittem, ez is az én részem. Mintha minden csak az enyém lenne. Majd, ahogy egy igazi művelt emberhez illik, hozzátette: az én jachton vár a végtelen tenger, ezer sátor hívogat engem, idegen napfény, idegen balzsam, új mámor, új hölgy.
Biccentett. Ez az Ady aztán tud ozsonnát csinálni, súgta Andinak. De ne fogd meg. És két ujjal felcsippentett egy egyetemet és egyetlen szippantással felszívta, rektorostul, alapítványostul.
- Nincs kalácsa? Akkor egyen... maszlagot.
Soros elhatározta, hogy megölje az anyját, csak hogy részt vehessen az árvák vacsoráján, ahol napi 1200 forintból élt, mintha csak egy állami gondozott lenne. Itt aztán felfalta egy egész Németh Szilárdot – de ki is az a Németh Szilárd? Érdemes erről megkérdezni az origót vagy a megafont, hogy kiderüljön. A mi Nobel-díjasunk, akit hét tenger mosott, nem más, mint Tormay Cecile, az idei Pride események egyik fénypontja.
Helló, mi vagyunk a közösség. A mi mostani életünket raboltátok el, és vele együtt a jövőnk egy jelentős részét is.
De hát! Mi zúg itt? ... Mi ez az éji melódia? Ha bármi nesz zavaró, csak bosszantó!
Százezrek vándorolnak az utcákon? Hé, a haza nem lehet háttérbe szorítva! Kedves népem, kicsiny népségem, ne felejtsd el a hálát. Én érted fáradozom, hogy mindened biztosítva legyen. Az állam én vagyok. Tóni, Ádám, Barbara, ti biztosan mellettem álltok. És persze, ne feledkezzünk meg a plusz ÁFA-ról sem!
Ó, de hálátlan népség! Valóban nem hiszitek, hogy Európa itt, keleten rejlik? Tejjel és mézzel áradó föld. Lőrinc már birtokolja a jogot, hiszen én vagyok az a Lőrinc. Juntát nem adjuk vissza! Legyél szárny, bent és kint, de mindezt elrabolták tőlünk.
Optimista verzió: vágtatott a Tisza a rónán át, zúgva bőgve törte át. Még a végén elnyeli ezt a világot.
Hamm, bekapta Döncike. Így lett vége a kis Gömböc kalandjainak.
S a neheze ezután már könnyen jön.





