A Nézőpont vezetője úgy véli, hogy a választások során világossá válik, mely közvélemény-kutatók véleményei tükrözték hűen a társadalmi hangulatot.
A közvélemény-kutatások világában mindennapos, hogy eltérő eredmények születnek, de vajon mi állhat a háttérben? E kérdést boncolgatták a Tranzit Fesztiválon Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője. A beszélgetés során felmerült, hogy vajon a közvélemény-kutatások csupán jóslatok, ígéretek, vagy esetleg rejtett üzenetek a politikai tájképről. A Závecz Research legutóbbi, júniusban megjelent felmérése szerint a Tisza Párt a biztos pártválasztók körében 46-35 arányban vezetett a Fidesz előtt. Ezzel szemben a Nézőpont Intézet friss adatai azt sugallták, hogy a Fidesz digitális honfoglalása révén 8 százalékponttal megelőzte a Tisza Pártot. Ezek az ellentétes eredmények nem csupán a politikai tájékozódás nehézségeit mutatják, hanem azt is, hogy a közvélemény-kutatások mögött sokszor különböző stratégiák és érdekek húzódnak meg. Az ilyen viták és elemzések pedig elengedhetetlenek a demokratikus diskurzusban, hiszen segítenek megérteni a választók valódi preferenciáit és a politikai erők dinamikáját.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy a három válasz egyszerre igaz, és hangsúlyozta, hogy a modern választási kampányok elengedhetetlen eleme a megbízható kutatás, amely feltárja a valóságot a sokszínű társadalom tükrében. Beszélt arról is, hogy 2022 óta várja a bocsánatkérést és az ellenzék magyarázatát arra vonatkozóan, miként manipulálták a felméréseket az akkori választási időszakban, említve a „manipulációs kerekasztal” fogalmát. Ezzel szemben Závecz Tibor határozottan kijelentette, hogy ez a kerekasztal nem létezik, csupán egy fiktív konstrukció, ami a valóságtól távol álló elképzelés.
Závecz véleménye szerint a közvélemény-kutatások alapvető szerepe az aktuális társadalmi helyzet feltérképezése, amely értékes információval szolgálhat mind a politikai döntéshozók, mind a közvélemény számára. Nem helyénvaló a közvélemény-kutatókat visszamenőlegesen kritizálni azért, mert nem tudták előre megjósolni a választások kimenetelét. Különösen problematikus, amikor a felmérésekben megjelenő listás eredményeket a ténylegesen elnyert mandátumokkal hasonlítják össze. Závecz emelte ki, hogy a közvélemény-kutatás csupán egy a sok tényező közül, amely befolyásolja a választók döntéseit.
Mráz határozottan állítja, hogy az általa a baloldalhoz sorolt közvélemény-kutatók manipulálták a 2022-es kampány során végzett felméréseiket, céljuk pedig az volt, hogy befolyásolják a választói döntéseket. Véleménye szerint ezek a manipulált kutatások azt próbálják sugallni, hogy csak a Tisza képes megverni a Fideszt. Ez a megállapítás teljesen ellentmond a választói struktúráknak, hiszen egy korábbi felmérés szerint az egyik kategóriában a Tisza 18 százalékponttal vezeti a Fideszt.
Závecz Tibor kifejtette, hogy a Nézőpont által bemutatott legvalószínűbb listás eredmény nem összehasonlítható más mérési kategóriákkal. Mráz véleménye szerint a biztos pártválasztók csoportja nem tükrözi a valóságot, mivel ezzel a módszerrel körülbelül 500 ezer szavazó kimarad a számításokból. Ezek az emberek aktívan érdeklődnek a politikai események iránt, de nem feltétlenül osztják meg, hogy kire szavaznának. Ugyanakkor statisztikai analízisek segítségével mégis lehetséges őket valamelyik politikai táborhoz sorolni.
Závecz Tibor azt mondta, hogy akkor is használták a biztos pártválasztó kategóriát, amikor a Fidesznek kedveztek a mérések. Szerinte az is "reményárusítás" volt, amikor Orbán Viktor Tusványosan bemondta, hogy a saját méréseik szerint 80 egyéni mandátumot nyerne a Fidesz a választáson, miközben még a Nézőpont mérései sem igazolták ezt az eredményt.
"Mráz kifejtette, hogy meggyőződésük szerint ők képviselik az igazságot."
Szerinte a 2026-os választás igazi tisztítótűzként fog működni, ahol világossá válik, hogy ki az, aki valódi adatokra támaszkodva dolgozott, és ki az, aki csupán a saját véleményét hangoztatta.
Ő arra a megállapításra jutott Orbán szavaiból, hogy a Tusványoson elhangzott adatok mögött választókerületi felmérések rejlenek. Azonban egyetlen kifogása van ezzel kapcsolatban: a Tiszának még nem került elő egyetlen jelöltje sem.
Závecz a Tisza Párt megerősödését természetes folyamatnak tekinti, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy meddig terjeszkedhet a párt tábora. Megemlítette, hogy a magyar választási rendszer sajátos dinamikája miatt 5-6 százalékos előny döntő jelentőséggel bírhat a mandátumok elosztásában. A választási rendszer több aspektusa is kedvez a Fidesznek, hiszen a választókerületek újrarajzolása során a kisebb településeken hagyományosan erősebb Fidesz pozícióját is figyelembe vették. Závecz hangsúlyozta, hogy Magyar Péter tudatában van ennek a helyzetnek, amiért is járja az országot, hogy erősítse pártja láthatóságát és befolyását a kistelepüléseken.
A jövő évi választások kimenetele kapcsán Závecz úgy nyilatkozott, hogy sok kulcsfontosságú információ még nem áll rendelkezésre, és a jelöltek ismerete nélkül felelőtlenség lenne előrejelzéseket tenni a győztes személyéről a tavaszi választások során. Ugyanakkor megosztotta, hogy a jelenlegi adatok alapján a Tisza Párt vezet a listákon. Mráz is óvatosan fogalmazott: szerinte augusztusi előrejelzések tippelése nemcsak hibás, hanem gyanús is lenne, viszont úgy véli, ha a Fidesz sikeresen zárja a nyári időszakot, akkor még erősebb esélyeik lehetnek a választás megnyerésére.
A Telex folyamatosan követi a 21 Kutatóközpont, az Idea, a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Republikon és a Závecz június 9. óta publikált, nyilvánosan elérhető és leginkább összevethető kutatásait. Az egyes kutatások eredményeit a pontokra kattintva lehet megnézni, a vonal pedig a pártok átlagát jelzi. Ez alapján jól megfigyelhető egy általánosabb trend, hogy miként alakult a Fidesz, a Tisza és más pártok támogatottsága az elmúlt időszakban.
