A repülőrajtot az egymással ellentétes intézkedések következtében nem tudták lebonyolítani.

A kormány minden igyekezete ellenére, vagy talán éppen a piaci folyamatok állandó manipulálásának következményeként, nem sikerül talpra állnia a magyar gazdaságnak. Az utóbbira jó példa Lázár János legújabb ötlete, a "plázastop" törvény szigorítása. A kereskedőket képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) bevonása nélkül összeállított, és az Építési és Kereskedelmi Minisztérium szóhasználata szerint pontosításokat tartalmazó jogszabálytervezet véleményezésére egy hetet adott a hatóság, amely június 10-én lejárt. Az OKSZ értékelése szerint a tervezett módosítás boltbezárási hullámot indíthat el, amely súlyosan korlátozná Magyarországon a kereskedelmi engedéllyel rendelkező ingatlanok vételét és eladását, de még bérbevételét is. Az elképzelés szerint ugyanis a már használatbavételi és működési engedéllyel rendelkező, 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek megvétele vagy bérbevétele után is újra kereskedelmi engedélyért kellene folyamodni. Tovább szűkítené a kereskedők lehetőségeit, hogy a rendelet engedélyhez kötné a bolton belüli térelválasztó - legyen az akár egy bútordarab, vagy egy kávé automata - alkalmazását, amennyiben annak célja különálló értékesítési tér kialakítása.

Az eredetileg 2012 januárjától életbe lépett, és az élelmiszermultik megregulázását célzó jogszabályt az elmúlt 13 évben több alkalommal szigorították, méghozzá mindmáig sikertelenül, hiszen az élelmiszermultik továbbra is uralják a magyar piacot. Ez arra világít rá, hogy piacidegen szabályozásokkal nem nagyon lehet eredményt elérni, sokkal inkább a megfelelő gazdasági, szabályozási környezet kialakítása, a gazdaságpolitika átalakítása lehetne a megoldás.

A jelenlegi törvénytervezet kapcsán a kereskedők érdekvédelmi szervezete hangsúlyozza, hogy a jogszabály tervezett módosítása ellentétes a nemzetgazdasági miniszter véleményével, aki szerint a kormány célja a fogyasztás növelése. Az OKSZ érvelése érdekében felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon a kereskedelmi beruházások több mint 10 százalékkal csökkentek, míg a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt évben 4700-zal mérséklődött, ráadásul 400 településen már egyáltalán nem található élelmiszerbolt. Ezáltal nyilvánvalóvá válik, hogy az ágazat komoly nehézségekkel néz szembe. Az Egyensúly Intézet legfrissebb, pénteken közzétett elemzésében is az áll, hogy a költségvetési politika a fogyasztás élénkítésére irányuló további lépéseket tervez, de ennek ellenére az intézet szakértői legfeljebb 0,8 százalékos növekedést prognosztizálnak. Mindezektől eltekintve a plázatörvény tervezett szigorítása még inkább kérdésessé válik.

- Egyre világosabb, hogy a kormányzaton belüli törekvések egymásnak ellentmondóak, egymás hatását gyengítik. Az egyik oldalon például szeretnék ösztönözni a rogyadozó költségvetés számára elengedhetetlen áfabevételt generáló fogyasztást, a másik oldalon viszont jogi, adminisztratív eszközökkel igyekeznek bizonyos ágazatokból kiszorítani a külföldi tőkét, ami bizonytalanságot gerjeszt. Ez a bizonytalanság a fogyasztót is óvatossá teszi, így ha van is plusz jövedelme, azt csak részben költi fogyasztásra, inkább félrerak a nehezebb időkre. Ezt igazolja a GKI elemzése, amely szerint nagyon gyenge, a válságévekre emlékeztető a fogyasztói bizalom, a vásárlási szándék. De ugyanez elmondható a vállalkozásokról is, hiszen azok a kormányzati intézkedések, a kormányzati fenyegetések okozta bizonytalanságban visszafogják beruházásaikat - mondta kérdésünkre Bod Péter Ákos. A korábbi ipari miniszter hozzátette, ezt az óvatos fogyasztói magatartást erősítik a választási ígérgetések, osztogatások - gondoljunk csak 2022-re -, hiszen az emberek tapasztalatai azt mutatják, ennek böjtje előbb-utóbb eljön majd, legkésőbb a választásokat szorosan követő időszakban.

A beteges központi irányítás egy másik, áthallásos példája a miniszterelnök szokásos péntek reggeli szózatának egyik részlete. Orbán Viktor azzal magyarázta az önazonosságvédelmi törvény szükségességét, hogy az önkormányzatok a betelepedések korlátozásával tudják megakadályozni a "gyüttmentek" megjelenését a falvakban. Pedig az újabb jogszabály helyett egyszerűbb lenne az elvont építéshatósági jogosítványok visszatelepítése az önkormányzatokhoz.

Nem csupán a kereskedelem szembesül kihívásokkal, hanem a gazdaság más szegmensei is bőven találkoznak problémákkal. Az ipar legfrissebb, pénteken közzétett adatai szintén nem adnak okot az optimizmusra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint áprilisban az ipari teljesítmény öt százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, bár márciushoz viszonyítva másfél százalékos növekedést tapasztalhattunk. A részletes adatok azt jelzik, hogy a hazai feldolgozóipar legjelentősebb ágazata, az autógyártás, amely erőteljesen függ a német autóipartól, 4,1 százalékkal maradt el az előző év ugyanezen időszakától. Különösen aggasztó a helyzet az akkumulátor- és szárazelem-gyártás területén, ahol a teljesítmény 16,7, míg a villamos motorok, áramfejlesztő, elosztó és szabályozó készülékek gyártásánál 19,9 százalékos csökkenést jegyezhetünk fel. Ezek az adatok alátámasztják Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter álláspontját, aki a tavaly tavasszal zajló kormányülésen megjegyezte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tévesen értékelte a helyzetet, és a helyett, hogy az akkumulátorgyártás fellendítésére fókuszált volna, más irányba kellett volna terelnie a figyelmet.

Ami némi reményre adhat okot, az a hosszú ideje csökkenő építőipar teljesítményének lassulása. A KSH legfrissebb statisztikái alapján az ágazat kibocsátása mindössze fél százalékkal maradt el az előző évi szinttől. Ez jelentős előrelépés az első negyedévhez képest, amikor a január és március közötti időszakban 5,7 százalékos csökkenést regisztráltunk az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ugyanakkor az év első négy hónapjában még mindig 4,3 százalékos visszaesés figyelhető meg.

Összegzésként megállapítható, hogy a miniszterelnök által elképzelt repülőrajt elmaradása nem véletlenszerű esemény. A gazdaság logikáját évek óta figyelmen kívül hagyó kormányzati lépések szinte elkerülhetetlenné teszik a kudarcot. Továbbá, az évek óta hangoztatott négy százalékos növekedési cél csupán egy távoli álomként lebeg a horizonton, és úgy tűnik, hogy ott is ragad, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök Brüsszelre, Ukrajnára vagy a háborúra mutogat.