A Szahara sivatagából származó radioaktív homok váratlan módon eljutott Magyarország területére is.

Egy friss kutatás során a tudósok azt elemezték, hogy a Szaharából származó radioaktív izotópok milyen mértékben jutottak el Nyugat-Európába egy 2022 márciusában lezajlott jelentős szaharai porvihar következtében. Megállapították, hogy a sugárzás nyomai még mindig fellelhetők az Európába érkező por részecskékben.

1960 és 1966 között Franciaország 17 atombombát robbantott fel az algériai Szaharában, amely gyarmati irányításuk alatt állt egészen 1962-ig, amikor függetlenné váltak. Hatalmas, gyéren lakott tájával ideális helyszínnek tartották az atomfegyver-tesztekhez.

Bár hivatalosan azt hangoztatják, hogy az atombombák ledobását lakatlan területeken végzik, a valóságban ez a gyakorlat számos helyi lakos és francia katona életét veszélyeztette. A legsúlyosabb becslések alapján akár 60 000 algériai is érintett lehetett a robbanások következményeként, míg a francia védelmi minisztérium ennél jóval alacsonyabb, 27 000 főre teszi a számukat. Érdekes módon egy új kutatás feltárta, hogy a 2022 márciusában Európába érkező Szahara porában fellelt radioaktív izotópok nem Franciaország nukleáris kísérleteiből származnak, hanem az Egyesült Államok és a Szovjetunió által végzett atomprogramok nyomait viselik magukon.

Bár az USA és a Szovjetunió nem végzett kísérleteket a Szaharában, a hidegháború alatti nukleáris kísérleteik széles körben, még a szaharai porban is kimutatható radioaktív nyomot hagytak.

Ezeknek az adatoknak az a háttere, hogy a francia kísérletek robbanóereje csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok 1950 és 1970 között végrehajtott robbantásainak 0,02 százalékát teszi ki. A Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek jelentős része Dél-Algéria azon a szélességi fokán került tesztelésre, ahol a kísérletek során keletkezett törmelék akár 8000 méteres magasságokba is feljuthatott, miközben a szél globális szinten rendkívül gyorsan szétszórta az anyagokat – nyilatkozta Yangjunjie Xu-Yang, a francia Klíma- és Környezettudományi Laboratórium vezető kutatója az IFLScience-nek.

A csapat ezekre a következtetésekre jutott a 2022. márciusi szaharai poreseményből származó 53 minta tanulmányozásával, és meghatározott radioaktív izotópok jelenlétének vizsgálatával.

A kutatási eredmények azt sugallják, hogy a radioaktív por Algéria Reggane területéről ered, azonban a benne található plutónium szintje nem felel meg a francia nukleáris kísérletek járulékos izotóparányának, amely 0,07 alatt van. Ezzel szemben a minták medián aránya 0,187, ami inkább az amerikai és szovjet atomkísérletekhez hasonlóan alakul. Ezt a megállapítást a cézium-izotópos vizsgálatok is megerősítik.

Ne aggódj! Megnyugtató hír, hogy a Szaharából érkező porsugárzás Európába érve jóval a biztonságos határértékek alatt marad, amelyet az Európai Unió meghatározott. Valószínű, hogy a szintje nem fog jelentősen eltérni a természetes talajban előforduló háttérsugárzástól.

- fűzte hozzá Xu-Yang.

Európában a felszíni talaj radioaktivitása gyakran hasonló nagyságrendű, mint amit a tanulmányunk keretein belül elemeztünk a szaharai por esetében. A szaharai porkitörés jelentős problémát jelent, és jelentős légszennyezést idéz elő, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez a szennyezés nem függ össze a por radioaktív tulajdonságaival. A politikai döntéshozóknak aktívan kell foglalkozniuk a szaharai por által kiváltott légszennyezés kezelésével, ugyanakkor a lakosságot is tájékoztatni szükséges arról, hogy a szennyezés és a por radioaktivitása között nincs közvetlen kapcsolat.

A legfrissebb kutatás a Science Advances című szaklapban látott napvilágot.