A szlovákiai magyar tudományosság és az MTA kétszáz éve: Egy különleges utazás a tudás világában A szlovákiai magyar tudományosság története szorosan összefonódik az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia fejlődésével. Az elmúlt kétszáz év során a szlo
A magyar Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy a 2025-ös és 2026-os éveket a magyar tudomány évének nyilvánítja, tisztelegve az MTA és Könyvtára megalapításának 200. évfordulója előtt. Az ünnepi időszak május elején vette kezdetét az MTA 199. jubileumi közgyűlésének megnyitó programjával, ezt követően pedig a határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek is ünnepi hónapjukat kezdték el.
Május 8-án vette kezdetét egy különleges esemény, amelyet az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága és a külső tagság közösen szervezett. Az esemény keretében a magyar tudományos élet különböző szegmensei képviseltették magukat, kezdve az erdélyi, vajdasági és kárpátaljai intézményekkel, majd a horvátországi szakemberek következtek. A sort a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) zárta, ezt követően pedig a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, a Fórum Kisebbségkutató Intézet, valamint a Selye János Egyetem mutatkozott be a Magyar Tudományos Akadémia impozáns budapesti székházában.
Az MTA 1825 elnevezésű YouTube-csatornán mind az öt intézmény programjai megtekinthetők. A mintegy 12 órányi felvételek között ugyan nem szerepel minden egyes programpont, ám így is érdekes tablót mutatnak a szlovákiai magyar tudományosság állapotáról - amelyet egyébként sokrétű és -színű, szervezett, új utakat is kereső színtérként láttattak az előadók.
A szlovákiai magyar tudományos műhelyek bemutatkozásai előtt mindig Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke lépett a színpadra, hogy üdvözölje a résztvevőket. Köszöntője során többször is hangsúlyozta:
Nagyon fontos jelzésértékkel bír, hogy a bicentenáriumi emlékprogramot a külföldi és kisebbségi tudományos hozzájárulások kiemelésével indítják. Ez a döntés nemcsak a múlt értékeinek elismerését tükrözi, hanem a nemzetközi és sokszínű tudományos közösség integrálását is hangsúlyozza.
Ezen felül Freund Tamás, az MTA jelenlegi elnöke már mandátuma kezdetén kifejezte szándékát, hogy az intézményeket még szorosabban bevonja a magyar tudományos élet vérkeringésébe. Kocsis említette, hogy az Akadémia körülbelül 20 ezer magyar tudóst egyesít, ebből 2000-en "határon túli" státuszt élveznek. Számukra a székház főbejárata mellett egy külön panókiállítást is létrehoztak.
A neves geográfus történelmi példákon keresztül is igyekezett szemléltetni azt a köteléket, amely összeköti az MTA-t és jelenlegi szlovákiai régiókat. Így például a Komáromban született Jókai Mór volt a székház felépítésére meghirdetett gyűjtés "motorja" az 1860-as években. A legtovább, több mint 30 évig regnáló akadémiai elnök pedig a Sárosból származó Berzeviczy Albert volt.
Szlovákia még ez év végén különleges szerepet fog játszani a programsorozatban. Mint köztudott, Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel az Akadémia megalapítására. Idén ugyanezen a napon, a régi pozsonyi vármegyeháza épületében az MTA delegációja találkozik a Szlovák Tudományos Akadémia képviselőivel. A tervek szerint egy emléktáblát is lelepleznek az épület homlokzatán.
