A testet öltött akarat: A Békemenet, mint a fizikai közösség válasza a digitális politikai térre A Békemenet nem csupán egy esemény, hanem a közösségi akarat megnyilvánulása, amely a virtuális politikai diskurzusokkal szemben áll. Ezen megmozdulás során
Orbán Viktor kezdeményezésére október 23-án újra megrendezésre kerül a Békemenet. Sokan jogosan kérdezhetik: mi értelme van ma, a 21. században egy utcai felvonulásnak? A válasz messze túlmutat a napi politikai eseményeken. A Békemenet nem csupán politikai demonstráció, hanem a valós, fizikai közösség - az antik görögök kifejezésével élve: a 'polisz' - reakciója a testetlen, bürokratikus rendszerekben működő brüsszeli hatalomra.
A hatalom kettős természete: a láthatatlan hálózat szövevénye és a testet öltött közösség dinamikája.
A modern brüsszeli típusú hatalomgyakorlás legkiemelkedőbb vonása a testetlensége. Ez a hatalom nem egy adott fizikai térben vagy közösségben manifesztálódik, hanem inkább elvont szabályok, jogi procedúrák, pénzügyi mechanizmusok és digitális kommunikációs csatornák révén érvényesül. Egy arctalan, bürokratikus hálózatról van szó, amelynek döntései távol esnek az emberek mindennapi életétől. Ezzel a típusú hatalommal szemben egy Facebook-bejegyzés vagy egy online petíció gyakorlatilag hatástalan, mivel mindkettő ugyanabban a virtuális térben mozog, ahol a hatalom is.
Ezzel a testetlen digitális térrel szemben áll a Békemenet, mint a megtestesült akarat. Százezrek fizikai jelenléte egy adott helyszínen és időpontban olyan ősi, elemi erőt sugall, amelyet a modern technológia képtelen pótolni. Ez a közösség nem csupán egy virtuális entitás; látható, hallható és tapintható. Nem csupán adatok halmaza a felhőkben, hanem valós emberek, akik a jelenlétükkel hitelesítik véleményüket. A Békemenet a politikai akarat visszaszerzése a valóság dimenziójában.
A szuverenitás, mint a fizikai valóság megtestesülése, olyan fogalom, amely a hatalom és a függetlenség mélyebb értelmezését rejti magában. Nem csupán politikai elv, hanem egyfajta létezési mód, amelyben egy entitás – legyen az állam, közösség vagy egyén – képes önállóan dönteni sorsáról, anélkül, hogy külső befolyásolás alá kerülne. E fogalom megjelenése a társadalmi struktúrákban és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt kulcsszerepet játszik, hiszen a szuverenitás határozza meg a jogi kereteket, amelyek között a különböző szereplők működnek. Egyben a szuverenitás a fizikai térben is megnyilvánul: az államok határai, területi integritásuk, és az erőforrásaik feletti rendelkezés jogának biztosítása mind azt a célt szolgálja, hogy megőrizzék függetlenségüket. A szuverenitás tehát nem csupán elméleti konstrukció, hanem konkrét, kézzelfogható realitás, amely a mindennapi élet számos aspektusát befolyásolja. Képes arra, hogy összekapcsolja a történelmet, a kultúrát és a politikát, miközben folyamatosan formálja a jövőt.
A Békemenet legfontosabb üzenete a szuverenitás. De mit jelent ez ebben a kontextusban? A brüsszeli hálózat a szuverenitást egy elavult, 19. századi fogalomnak tekinti, amit fel kell oldani egy nagyobb, "európai" egészben. A Békemenet ezzel szemben azt állítja, hogy a szuverenitás nem egy elvont jogi kategória, hanem egy élő, lélegző közösség önrendelkezési joga. Amikor százezrek vonulnak fel a nemzeti zászló alatt, akkor a szuverenitás elve fizikai testet ölt. Ez egy olyan vizuális és politikai tény, amit Brüsszel sem hagyhat figyelmen kívül.
A Békemenet tehát nem csupán egy egyszerű demonstráció, hanem egy gazdag, politikai és filozófiai üzenetet hordoz. Kifejezi, hogy a valódi demokrácia nem csupán a bürokratikus folyamatokban merül ki, hanem a polgárok aktív és fizikai részvételén alapul. Ezen esemény emlékezteti Brüsszelt és a világot arra, hogy a nemzeti közösségek léteznek, erősek, és jogot formálnak arra, hogy saját sorsukról döntsenek. Ez a plusz, ez a mélyebb jelentés emeli a Békemenetet a napi politikai események fölé, és hangsúlyozza a közösségi identitás fontosságát a demokratikus diskurzusban.
Olvassa el, mi a Békemenet valódi, történelmi és filozófiai tétje!
