Orbán Viktor Tusványoson tartott beszédében a zéró kereszténység korszakáról, a digitális honfoglalásról és a közelgő világháború veszélyeiről osztotta meg gondolatait. A politikai és társadalmi változások mélyreható hatásait elemezve figyelmeztetett arra

Orbán Viktor a beszédét az aktuális ügyekre való reagálással kezdte, konkrétan azzal, hogy az általa ismert belső mérések szerint, ha ma tartanák az országgyűlési választásokat, akkor a 106 egyéni választókörzetből a Fidesz 80-at szerezne meg. Ez teljesen más arány, mint amit a publikus közvélemény-kutatások mutatnak a Tisza és a Fidesz egymáshoz való viszonyáról. A miniszterelnök említést tett a terrorizmus dicsőítő Kneecap kitiltásáról is, amellyel kapcsolatban kijelentette: a szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy egy ilyen bandát nem hívnak meg. Ezt aztán összekapcsolta azza, hogy a hazai showbizniszben "valami félrecsúszott", a pénz nem lehet ennyire fontos - utalva konkrétan Azahriah véglényezős Insta-sztorijára, és Majka fejbelövős koncert-performanszára.

A legnagyobb bejelentése viszont arra vonatkozott: hogy a Fidesz elindítja a Digitális Polgári Köröket, amelyek különböznének a már ismert Harcosok Klubjától, mivel vannak a kormányfő szerint sokan, akik idegenkednek a harctól és küzdelemtől. Ettől függetlenül Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy Magyarország kezdjen valamit a digitális térrel, mert ezek egyelőre ellenséges területek, ahol a durvaság, sértegetés és digitális erőszak uralkodik.

"Egy közösség valóban életre kel, ha rendelkezik egy digitális jelenléttel."

- mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy elengedhetetlen a digitális terjeszkedés és egy nemzeti algoritmus kidolgozása.

Az aktuális szegmens végén a beszélgetőpartner kiemelte, hogy a magyarok számára milyen előnyöket hozott Trump győzelme. Elmondása szerint sikerült elkerülnünk a világháború kitörését, valamint a Magyarországgal szembeni diszkrimináció is véget ért. Továbbá, a paksi beruházás folytatására is lehetőség nyílik, hiszen a gazdasági szankciók megszűntek, és amerikai befektetések is várhatóak – eddig négy kutatás-fejlesztési projektet mutattak be, de a jövőben még három újabb is vár ránk.

Orbán Viktor véleménye szerint a kérdésre nincs egyértelmű válasz, de az esélyek mindenképpen csökkentek Trump jelenléte miatt. Azonban ez a veszély még nem tűnt el. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy már érezni lehet a hűvös előjeleit ennek a helyzetnek, ám nem minden esetben következik be a várt vihar. Összegyűjtötte azt is, hogy a korábbi világháborúk előtt milyen baljós jelek mutatkoztak, melyek most is észlelhetők a világban:

A nagyhatalmak közötti versengés folyamatosan fokozódik: a mai világban is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg. Jelenleg a "három nap" világában élünk, ahol Amerika, Kína és Oroszország dominálnak az égen.

- A fegyveres konfliktusok száma emelkedik: ez 2010 óta megduplázódott a korábbi számarányhoz képest

A fegyverkezési verseny egyre inkább fokozódik: a világ most már másfélszer annyit invesztál a katonai eszközökbe, mint korábban. A fegyvergyártók bevételei is hasonló mértékben növekedtek, és mindezeket a hatalmas beruházásokat javarészt hitelből finanszírozzák. Az ilyen jellegű befektetéseknek pedig meg kell térülniük, ami sajnos csak háborús körülmények között valósulhat meg.

- Blokkosodik a világgazdaság: a nagy gazdaságok lezárják egymás elől a piacaikat

- Valamint felerősödik a népvándorlás is: ez kétszer akkora arányú, mint 1990-ben volt.

Tekintve, hogy folyamatosan nő egy világháború esélye, Magyarország számára a kulcs Orbán Viktor szerint, hogy stratégiai nyugalmat tanúsítson és megőrizze a higgadtságát. Ezek után erőfeszítéseket kell tennünk a békéért, és mivel Magyarország diplomáciai ereje a méretéből is adódóan rendkívül korlátozott, ezért a miniszterelnök szerint nekünk regionális békén kell dolgoznunk és békeszövetségeket kell kötni. (Itt fel is sorolta, hogy a szerbekkel és szlovákokkal van ilyen, a románokkal is lesz remélhetően, a csehekkel talán a választások után lesz, az osztrákokról nem mondana le, míg a lengyelek pedig már félig visszatértek, utalva itt az elnökválasztáson aratott jobboldali győzelemre.)

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy kiemelkedően fontos számunkra, hogy ha beköszönt a világháború korszaka, akkor mindenképpen távol maradjunk tőle. Azonban ennek a célkitűzésnek a megvalósításához nem elegendő csupán bejelenteni a szándékunkat; a kimaradás egyfajta tudást is igényel, amely öt alapelvre épül:

1. Ne legyünk kiszolgáltatottak: jó kapcsolatot kell ápolni a világ hatalmi erőközpontjaival. (Itt 6-ből 5-tel jó a kapcsolat, az egyetlen kivétel az Brüsszel) Ez nem politikai rokonszenv kérdése, hanem azon múlik, hogy minden hatalom érdekelt legyen Magyarország sikerében gazdaságilag is.

2. Fontos, hogy képesek legyünk megóvni magunkat: a kormányfő a katonai fejlesztésekre utalt, amelyek terén már jelentős előrehaladást értünk el. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy egy magas technológiai szintű, precíziós hadsereget alakítsunk ki a jövő kihívásainak megfelelően.

3. Válságálló képességek kiépítése: Magyarország számára elengedhetetlen, hogy önállóan érvényesüljön a hadiipar, az energiaellátás, az élelmiszer-biztonság és a digitális kompetenciák területén. Különösen a digitális szektorral kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia forradalmasítja a világot, miközben az Egyesült Államok és Kína folyamatosan versenyeznek egymással, mérve, hogy ki mennyivel előzi meg a másikat. Ezzel szemben az Európai Unió helyzete aggasztó, hiszen "a helyzetünk nem éri el a kívánt szintet", és "hiába várunk tőlük megoldásokat". Ennek tudatában Magyarországnak saját lábára kell állnia, és a regionális partnerekkel együttműködve kell aktívan részt vennie ebben a globális versenyben.

4. Az emberi erőforrások és a "kultúrfölény" kiemelkedő szerepet játszanak: Orbán Viktor itt különböző statisztikai adatokat hozott fel, amelyek bemutatják, hogy Magyarország milyen mértékben fektet a felsőoktatásba és a szakképzésbe, továbbá ismertette a nemzetközi színtéren elért egyetemi sikereket is.

5. Hosszú, nemzedékeken és politikai ciklusokon átívelő tervre van szükség: ennek lényege, hogy nem zárkózhat be Magyarország egyik blokkba sem, hanem egyensúlyra van szükség. Miközben tehát nyugati szövetségesi rendszerekhez tartozunk, gazdaságilag nyitottnak kell lennünk a Kelet felé is.

Orbán Viktor hosszasan beszélt arról is, hogy Európa már most háborúban áll, mert az orosz-ukrán háború egy európai háború. Európa a miniszterelnök szerint "már 2014 óta játszik a pokollal", utalva itt a minszki szerződésekre.

Szerinte hatalmas tévedés a nyugati politika részéről, hogy a konfliktust a demokrácia-autoriter rendszerek tengelyén írja le, mert ez nem releváns és nincs is köze hozzá. Orbán Viktor szerint egyszerűen arról van szó, hogy felborult az erőegyensúly Európa és Oroszország között azzal, hogy Ukrajnát a Nyugat kész lenne beintegrálni.

Bár mondhatnánk, hogy egy ország természetes módon dönthet a Nyugathoz való csatlakozás mellett, és az EU valamint a NATO is joggal mérlegelheti, hogy miért ne támogassa Ukrajna törekvéseit, a valóság ennél sokkal bonyolultabb. Az erőegyensúly megbomlott, és az Oroszország által képviselt ellenérdekelt fél egzisztenciális fenyegetésként éli meg a helyzetet. Ebből kifolyólag, a saját biztonsági érdekeik védelmében azonnal reagálniuk kellett, hogy megakadályozzák a számukra kedvezőtlen fejleményeket.

Orbán Viktor véleménye szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a háború nem csupán a szándékok függvénye, hanem a körülmények és a megvalósítás módja is döntő szerepet játszik. A konfliktusok nem csupán döntések eredményei, hanem sokkal inkább elkerülhetetlen végkimenetelei a feszültségeknek, és ez a világháború esetében sem lesz másként.

A miniszterelnök az uniós csúcsértekezleteken azt tapasztalta, hogy Európa határozottan elkötelezte magát a háborús fellépés mellett, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok visszalép. Ezen kívül azt is megállapították, hogy Magyarországnak is részt kell vennie a konfliktusban, még akkor is, ha mi más irányba szeretnénk haladni. Ennek fényében folynak a törekvések egy olyan kormány létrehozására Magyarországon, amely ukránbarát és Brüsszelhez hű, Orbán Viktor szavai szerint pedig ez a hazai politikai diskurzus alapvető jellemzője.

A közzétett 7 éves költségvetési terv valójában egy háborús költségvetés, amelynek körülbelül 20%-a Ukrajnába irányulna, míg a fennmaradó része a háborús készülődésre fókuszál. Európa célja lényegében Oroszország legyőzése Ukrajna területén, abban a reményben, hogy ez hatalomváltást eredményez, visszavezetve a régmúlt jelcini korszak liberalizmusához, amely újraélesztené a gazdasági lehetőségeket. Magyarország szempontjából azonban ez a költségvetés nem előnyös, ezért a kormány nem is hajlandó elfogadni, még tárgyalási alapként sem.

Az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte, hogy azt megfogják szerezni, mert addig nem fogadják el a költségvetést, amíg nem kapják meg a hazánknak járó forrásokat. A költségvetés elfogadásához ugyanis egyenjogúság kell. Hozzátette, a Tisza is hazahozná ezeket, de csak a szuverenitásunk feladásával, mert van egy megállapodásuk Brüsszellel, hogy mi mindent kell feladni, elfogadni mindezért cserébe.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió mindezt azért csinálja, mert vállalták annak a woke-progresszív ideológiának a képviseletét és vezető szerepét, amit az Egyesült Államokban Donald Trump éppen felszámolt. Ez viszont azt jelentette, hogy Washington nem csak egy nemzetközi szervezetnek tekinti az EU-t, hanem egyenesen politikai ellenfélnek. A mostani uniós vezetés Amerikával mindig a legutoljára és a legrosszabb megegyezést fogja kötni. Olyan kereskedelmi háborúba megyünk be, amit nem lehet megnyerni. Az EU konkrétan hidegháborúba kezdett Amerikával és Kínával, és forróháborúba Oroszországgal.

„De mi ennek az értelme?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor. A válaszát abban keresheti, hogy az Európai Bizottság eddig minden válságot egyfajta lehetőségként értelmezett, amely közelebb viszi őket a föderalista elképzeléseik megvalósításához. Ezt szemmel tarthatjuk a gazdasági világválság, a migrációs válság, a Covid-járvány és a háború kapcsán egyaránt. Elképzelhető, hogy a költségvetési fenntarthatóság érdekében az EU-nak hadigazdálkodásra van szüksége. Emellett olyan gazdasági szereplők is befolyásolhatják a helyzetet, akiknek érdekeltségeik vannak Ukrajnában, és az uniós csatlakozás révén próbálnák meg ezeket az érdekeltségeket megóvni.

"Őrület, de van benne rendszer"

Orbán Viktor kifejtette, hogy míg az utóbbi évtizedben a szuverenista Angliát eltávolították a közös uniós színtérről, addig a föderalista Ukrajna felvételére készülnek.

Orbán Viktor véleménye szerint Közép-Európa jövője fényes, mivel a nyugati országokban már visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak, amelyek vegyes társadalmak kialakulásához vezetnek. Ezek a közösségek egyre nagyobb arányban muszlim népességgel bővülnek, és a nagyvárosok hamarosan muszlim többségűvé válhatnak. A lakosságcsere jelensége is várhatóan meg fog valósulni. Továbbá, a jövőbeli bevándorlók számára már léteznek jelentős befogadó közösségek Európában, amelyek segíthetik az integrációt.

"Ahogy Afrika valóban lendületbe jön, és a jövő kihívásai közelednek, a Nyugat, egy ilyen mértékű migrációval terhelt társadalommal a háta mögött, képtelen lesz megóvni önmagát."

- magyarázta a miniszterelnök. Hozzátette, szerinte 10 éven belül a magyar miniszterelnöknek, a hazának a legfontosabb feladata az lesz, hogy ne csak a déli, hanem a nyugati határait is megvédje.

Orbán Viktor véleménye szerint 732-ben, Poitiers közelében zajlott le az utolsó olyan konfliktus, amely alapvetően befolyásolta a nemzetek sorsát, és ahol a nemzeti identitás szoros kapcsolatban állt a kereszténységgel. Ő úgy látja, hogy azóta, már 1300 éve Európának nem volt hasonló történelmi tapasztalata. Ezen kívül a magyar alaptörvény hangsúlyozza a kereszténység szerepét a nemzet megmaradásában, amit viszont Nyugaton sokan nem képesek megérteni.

A miniszterelnök elmondása szerint, sokat gondolkozik a kereszténység és a politika viszonyáról, és ebben a tekintetben 3 állapotot különböztetett meg.

Szerinte a múltban létezett egy olyan időszak, amikor az európai nemzetek többsége "élő hittel" bírt, amely a kereszténység szellemiségéből táplálkozott, és ezt a szekularizáció fokozatosan aláásta. A második szakaszban az élő hit fokozatosan elhalványul, de a kereszténységből eredő kultúra, mint egyfajta iránytű, továbbra is jelen van a népek életében. Ezt a jelenséget kulturális kereszténységnek nevezik, amely keretein belül még mindig létezik egyfajta kódrendszer, amely meghatározza, hogyan viszonyulunk a jónak és rossznak, a bűnnek és erénynek, a férfi-nő kapcsolatoknak, a gyermeknevelésnek, a szülők és család szerepének, valamint a bűnbocsánat kérdésének alapvető értékeihez.

A végső, drámai szakasz a "zéró kereszténység" állapotába vezet, ahol a kereszténység már nem csupán kultúraként, hanem mint keretrendszer is eltűnik a társadalom szövetéből, kiszorul a nemzetek életéből. Ebben a kontextusban találkozunk egy meghatározó átbillenési ponttal, amit a miniszterelnök kultúrafeladási mérföldkőnek tart: az azonos neműek házasságának törvényes elismerése. Orbán Viktor véleménye szerint ez az intézkedés megkérdőjelezi a keresztény együttélés alapvető elveit. Jelenleg itt tart a Nyugat, amely immár képtelen védekezni e kihívásokkal szemben.

A kérdés, hogy Közép-Európa képes-e megerősödni a jelenlegi helyzetében, sőt, visszatérni az élő hit megőrzésének világába, a miniszterelnök szavai szerint rajtunk és az utódainkon múlik, akiket nevelünk. Az elkövetkező generációk sorsa a mi kezeinkben van, és rajtunk áll, hogy milyen értékeket és hagyományokat adunk át nekik.