Az Egyesült Államok határozott lépéseket tesz a kínai diákvízumok visszavonására, mely folyamatot egyre inkább agresszív megközelítéssel hajtanak végre.
Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, nemrégiben bejelentette, hogy az Egyesült Államok elindítja egyes kínai diákok vízumainak visszavonási folyamatát. Ez a lépés főként azokra a hallgatókra irányul, akik olyan "kritikus területeken" folytatnak tanulmányokat, vagy akik valamilyen kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Párttal (KKP).
A miniszter tömör indoklása szerint a lépés célja a nemzetbiztonsági kockázatok csökkentése és az amerikai felsőoktatási intézmények és Kína közötti kapcsolatok szigorúbb ellenőrzése.
A hatóság az eljárást "agresszív" jelzővel látta el, ami arra utal, hogy ez egy sürgős, átfogó és azonnali végrehajtást igénylő intézkedés. A miniszter emellett utasította a külföldi amerikai képviseleteket, hogy ne foglaljanak új időpontokat diákvízumokhoz.
A 2023-2024-es tanévben több mint 277 000 kínai diák tanult az Egyesült Államokban, ami az összes nemzetközi hallgató mintegy negyedét tette ki. A bejelentés nem tartalmazott konkrét számot arra vonatkozóan, hogy hány diák vízumát vonják vissza, de a döntés jelentős hatással lehet nem csak az érintett hallgatókra, de az amerikai egyetemekre nézve egyaránt.
Több amerikai egyetem is jelentős számú kínai diákot vonz, közülük különösen a Columbia University, a New York University (NYU), a University of Illinois, a University of Southern California (USC) és a Purdue University emelkedik ki. Ezek az intézmények együttesen több tízezer kínai hallgatót képviselnek, akik jelenleg tanulnak náluk.
A kínai hallgatók többsége 'STEM' (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) tárgyakat tanul, amelyek közül többet az amerikai kormány "kritikus területeknek" minősít. Ezek közé tartozik például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a félvezetőgyártás.
A nemzetközi hallgatók, köztük a kínaiak, jelentős gazdasági hozzájárulást nyújtanak az amerikai felsőoktatási intézményeknek. Mivel gyakran nem jogosultak állami támogatásra, teljes tandíjat fizetnek, amely évente akár 50 000-60 000 dollár is lehet. A 2023-2024-es tanévben a nemzetközi diákok összesen 43,8 milliárd dollárral járultak hozzá az amerikai gazdasághoz, és mintegy 370 000 munkahelyet tartottak fenn.
A döntés heves és vegyes érzelmeket keltett a társadalomban. Sokan úgy vélik, hogy ez a lépés elengedhetetlen a nemzetbiztonság megőrzése érdekében, míg mások aggodalommal tekintenek az oktatási és kulturális csereprogramok jövőjére, amelyek eddig hidat képeztek a különböző kultúrák között.
A döntés kihat majd az amerikai technológiai vállalatokra is, melyeknek kulcsfontosságú a tehetségutánpótlási csatorna. "Ez elég abszurd. Manapság nem lenne szabad ilyesminek történnie. Böngésztem a közösségi médiát, és szorongással töltött el, amikor mások reakcióit láttam" - mondja a 22 éves Chen, aki posztgraduális képzést kapott a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetemen, ahol bölcsészettudományi tanulmányokat folytat.
A kínai kormány élesen bírálta a döntést, diszkriminatívnak és politikailag motiváltnak nevezve azt. Mao Ning, a kínai kormány szóvivője azzal vádolta az amerikai vezetést, hogy a nemzetbiztonságot ürügyként használja fel az ésszerűtlen döntéshez, amely súlyosan károsítja a kínai diákok jogait és érdekeit, és megzavarja a két ország közötti normális kulturális cserét.
"Az Egyesült Államok politikai és diszkriminatív gyakorlata leleplezte az úgynevezett szabadság és nyitottság hazugságait, amelyeket az Egyesült Államok mindig is hirdetett, és tovább rontotta az Egyesült Államok nemzetközi megítélését, nemzeti megítélését és hitelességét" - mondta a szóvivő.
Egyelőre nem tudni, hogy Peking milyen válaszlépést fontolgat az amerikai döntésre reagálva. Korábban több ezer amerikai diák tanult kínai egyetemeken, de a Covid-válság óta számuk ezer alá csökkent, noha a kínai felsőoktatási intézmények besorolása jelentősen javult.
