Olyan mértékű a gazdasági stagnálás, hogy a KSH gyakorlatilag ugyanazokat a szavakat használta a GDP-jelentés magyarázatakor, mint három hónappal ezelőtt.
Újabb kiábrándító statisztikai adatot tárt fel a statisztikai hivatal a magyar gazdaság állapotáról. Az éves növekedési kilátások tovább romlottak, de legalább a legrosszabb senkit sem lepett meg. A közgazdászok szinte biztosra veszik, hogy idén a gazdasági növekedés nem éri el az 1 százalékot, viszont jövőre kedvezőbb trendek várhatóak - ezeket a következtetéseket vonták le az elemzők a csütörtöki GDP-jelentés kapcsán. A KSH legfrissebb adatai rávilágítottak arra, hogy az idei harmadik negyedévben gyakorlatilag megállt a gazdaság, hiszen a negyedéves stagnálás mellett az éves GDP-bővülés csupán 0,6 százalékra rúgott, ami egy rendkívül gyenge tavalyi harmadik negyedév bázisán lett mérve.
"Ahogy arra számítani lehetett, a termelési oldalon a szolgáltatások húzták a gazdaságot, míg az ipar és a mezőgazdaság hátráltatta a fejlődést. A felhasználási oldalon pedig a lakossági fogyasztás lehetett a húzóerő" - értékelte az adatok Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki negyedéves alapon a stagnálásnál is rosszabb mutatóra, 0,2 százalékos visszaesésre számított. Szerinte az általa vártnál kedvezőbb teljesítmény oka az lehet, hogy "vélhetően a jelentős augusztusi ipari visszaesést egy felpattanás követhette szeptemberben. Ez pedig az egész negyedéves ipari zsugorodást tompíthatta."
Németh véleménye szerint az utolsó negyedévben a gazdaság élénkülésére számíthatunk, ami alapján az első háromnegyed évi nyers adatok 0,3 százalékos növekedését követően az év végére a GDP 0,5 százalékkal emelkedhet 2024-hez viszonyítva. Jövőre már egy dinamikusabb, 2 százalékot meghaladó növekedés várható, amelynek motorja a lakossági fogyasztás lehet. Németh úgy véli, hogy 2026-ra a gyorsabb fejlődéshez hozzájárulhat a kormányzati ösztönzők hatása, valamint a hosszú idő óta tartó beruházási visszaesés megszűnése is.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a legfrissebb adatokat értékelve megjegyezte: „Bár a negyedéves stagnálás a várakozásaink szerint alakult, a múltbeli revíziók következtében gyengébb éves növekedési ütem várható. Ennek eredményeként néhány tizedponttal lefelé fogjuk módosítani az idei évre vonatkozó 0,5%-os növekedési előrejelzésünket.”
A szakértő egy figyelemre méltó tényt osztott meg: mivel a részletes statisztikák csak december elején állnak rendelkezésre, a Központi Statisztikai Hivatal csupán egy tömör előzetes közleményt adott ki. Ennek a közleménynek a tartalma ("A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.") szinte teljesen azonos a második negyedéves adat első becslésével, amelyet Nagy János is kiemelt. Három hónappal ezelőtt az első mondat pontosan így hangzott, míg a második mondat egy kissé eltérő szórendben került megfogalmazásra: "A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte."
Az Erste szakértői elemzése alapján a korábbi negyedévekben megfigyelt tendencia továbbra is fennáll: a termelő szektorok teljesítménye csökken, amit a szolgáltatási szektorok többé-kevésbé kompenzálni tudnak. Az ipari ágazatot továbbra is gyengíti a külső kereslet alacsony szintje, míg a mezőgazdaságot az aszály okozta nehézségek hátráltatják. A július és szeptember közötti időszakban az építőipar is gyengébben teljesített az előző negyedévhez képest. A szolgáltatási szektorok viszont most éppen hogy ellensúlyozni tudták a negatív hatásokat.
Nagy véleménye szerint biztató, hogy a bizalmi indexek régóta várt javulása már megmutatkozik az adatokban. Augusztus óta mind az üzleti, mind a fogyasztói szektor szignifikáns növekedést mutatott. Ugyanakkor külső tényezők szempontjából nem tapasztalható jelentős fellendülés; sőt, a közeljövőben az alkatrészhiány miatt több járműgyártó leállásra kényszerül a régióban, ami árnyékot vethet a hazai vállalatok kilátásaira és a BMW-gyár tervezett októberi indulására. Ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy számos jóléti intézkedés segíteni fog a háztartások jövedelmi helyzetének javításában, ami a pozitív reálbérváltozással együtt a fogyasztás növekedését valószínűsíti.
A legfrissebb GDP statisztikák ismételten aggodalomra adnak okot, hiszen a magyar gazdaság negyedéves összehasonlításban nem tudott növekedést felmutatni. Az előzetes információk alapján már sejthető volt, hogy a mutató negatív irányba is elmozdulhat, így a legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülni – nyilatkozta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az elemző véleménye szerint azonban a gazdasági teljesítmény nem sok biztató jelet mutat; az éves összevetésben elért javulás is inkább a gyenge előző évnek köszönhető. Mint mondta:
A legújabb adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen megszabadulni az évek óta tartó stagnálástól. A múlt év végén megfogalmazott előrejelzésekhez és még az idei félévi becslésekhez viszonyítva is csalódást keltő teljesítményt tapasztalunk 2025-re vonatkozóan.
A nyers adatok alapján az eddig eltelt három negyedév csekély növekedést hozott: a kiigazított adatok alapján mindösszesen 0,2 százalékos a bővülés. Valami meglepően óriási hajrára lenne szükség ahhoz az utolsó negyedévben, hogy a 2025. év növekedése jobb legyen, mint amit 2024-ben láttunk (0,6 százalék). Egyelőre ennek azonban nem igazán látszódnak a jelei.
A szakértő szerint "pozitív színben továbbra is egyedül a szolgáltatószektor tűnik fel és ezen belül is legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye a domináns. Könnyen lehet, hogy ennek köze van az MI-forradalomhoz, amely napjainkban zajlik".
A harmadik negyedéves adat fényében az ING Bank ismét lefelé módosítja a 2025. évi növekedési előrejelzését. Legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5 százalék körül, inkább valamivel az alatt teljesíthet az idei év egészében a magyar gazdaság. De ez a prognózis is "egy, a kormányzati intézkedések hatására erősen pozitív negyedik negyedévvel számol, így a kockázatok inkább lefelé mutatnak".
