AM: Új életre kel páratlan természeti kincsünk, a Kis-Balaton.
A Kis-Balaton, hazánk természeti csodáinak egyik jelképe, újabb jelentős lépéshez érkezik: 341 millió forintos értékű természetvédelmi projekt indítása kezdődik itt.
A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei - hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár kedden Zalakomáron, a projektnyitó rendezvényen.
A KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhely-rekonstrukciós projekt a Natura 2000-es övezetek és a fokozottan védett természetvédelmi zóna középpontjában található Zalavári belvízöblözetben valósul meg. A program célja a vízkormányzás biztonságának erősítése az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő területein, ezzel hozzájárulva az értékes élőhelyek megőrzéséhez. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a zalavári terület gyepeit körülbelül 100 magyar bivaly legeltetésével gondozza. A területkezelések várhatóan mind mennyiségileg, mind minőségileg fejlődnek, elősegítve ezzel a hagyományos legeltetéses gyepgazdálkodás fenntartását - hangsúlyozta Rácz András.
A közlemény alapján 2014-ben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kiépítése során a Zalavári belvízöblözet vízkivezetésének érdekében a szakemberek gerendázható hidakat építettek be az Ingói-berek nyugati határolótöltésének megszakításaiba. A négy zsilip közül a műszaki követelmények alapos meghatározása után kettőt átépítenek, amelyek alapvetően kézzel működtethető zárószerkezetekkel fognak működni. Ezzel a megoldással a területet érintő nagyvizek és villámárvizek gyors levezetése biztosítottá válik. Korábban a Zalavári-belvízöblözet és az Ingói-berek közötti vízmozgást egy szivattyútelep végezte, ám ezt már lebontották. A funkció pótlására két új, nagyteljesítményű belvízszivattyú beszerzését tervezik, így a gazdálkodás céljainak elérése és a természetes vízszintek fenntartása minden időszakban garantálható lesz – emelte ki az államtitkár a beszédében.
A célterületen lévő mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentősen javulni fog a vízkormányzás megvalósításával. Az újabb területek kezelését lehetővé tevő, elengedhetetlen infrastrukturális elemek kiépítése és fejlesztése, valamint a karám és villanypásztor rendszerek kialakítása is valóra válik. A zalavári telepen épülő létesítmény biztosítani fogja az újonnan érkező állatok elhelyezését. A tervezett géptároló pedig a területkezeléshez használt mezőgazdasági gépek állagmegóvását fogja szolgálni.
Ez a fejlesztés az ezen a területen élő magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Az 1940-es években még szabadon legelésztek a környéken, majd az 1950-es években egyes agronómusok kezdtek el foglalkozni velük, az 1960-as években pedig már gazdaságokban tartották őket. A történet valódi fordulata az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok valószínűleg kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset.
A bivalyok fennmaradásához szorosan kapcsolódik a Balatoni Futár egykori szerkesztője, Süli Ferenc is, aki megírta hogy mi vár az utolsó bivalyokra és valószínűleg részben neki is köszönhető, hogy a fajta így megmaradt Magyarországon - mondta Rácz András a közlemény szerint.
