Asztalosinasból emelkedett Párizs egyik legnevesebb és leggazdagabb festőművészévé.
A magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakja kétségtelenül Munkácsy Mihály, aki a XIX. század művészetének nemzetközi porondján is megkerülhetetlen név. Művei világszerte számos műélvezőt lenyűgöztek, és ma már milliók ismerik és csodálják alkotásait. Habár legismertebb munkáit külföldön hozta létre, most egy különleges eseménynek lehetünk tanúi a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Ez a kiállítás egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók olyan műveket ismerhessenek meg, amelyeket a hazai közönség eddig csupán ritkán, vagy akár soha nem láthatott élőben a magyar tárlatok keretein belül.
A "Munkácsy - Egy világsiker története" című kiállítás egy lenyűgöző utazásra invitálja a látogatókat, miközben részletesen bemutatja a művész életútját. A Szépművészeti Múzeum szakértői ezzel a tematikusan összeállított tárlattal szeretnék tiszteletüket kifejezni a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. Ez a kiállítás nem csupán a művész munkásságát öleli fel, hanem egyedülálló gyűjteményi élményt kínál, amely páratlan a hazai múzeumok történetében, és lehetőséget ad arra, hogy a látogatók mélyebben megismerjék Munkácsy életét és művészetét.
A megnyitón Baán László, az intézmény főigazgatója, valamint Krasznai Réka, a tárlat kurátora kiemelték, hogy a látogatók olyan különleges művekkel gazdagodhatnak, amelyek eddig vagy nem látogatták meg hazánkat, vagy csupán ritkán volt lehetőségük megtekinteni őket, például a Magyar Nemzeti Galéria 2005-ös rendezvényén.
A megnyitó esemény után Krasznai Réka izgalmas utazásra hívta az érdeklődőket, ahol felfedezhették a festő életének lenyűgöző állomásait. A tárlatvezetés során világossá vált, hogy a Munkácsy-kiállítást hat különböző tematikai térre oszthatjuk, amelyek mindegyike saját történettel és mondanivalóval rendelkezik:
Ezen felül olyan kisebb részek is vannak, ahol megismerhetjük például a Liszt Ferenccel való barátságát, csendélet-festészetét vagy kronologikus életútját, más festőktől való inspirálódását.
A hétköznapi emberekből a legkiemelkedőbbek közé emelkedni.
Mivel a kiállítás zömében időrendi sorrendben halad, logikusan az életút felvázolását, az első szárnypróbálgatásokat, A legenda születése nevű teret pillantja meg a néző először, ahogy belép Szépművészeti Múzeum időszaki kiállítóterébe. Itt megismerjük, miként vált az asztalosfiúból Párizs egyik legismertebb festője.
Magyarnak született, Párizsban élt, képei Amerikában vannak
Először 1861-ben, Szamossy Elek festő fogadja tanítványává az akkor még csak 17 éves Munkácsyt, ezután Bécsben, Münchenben majd Düsseldorfban tanul. Képességei hamar kitűnnek, hiszen 1867-ben már meg is vásárolja Vihar a pusztában című festményét a Nemzeti Múzeum, az igazi áttörés azonban csak ezután jött.
A kiállítás első termében olyan ikonikus műveket csodálhatunk meg, mint a Siralomház, a Zálogház és az Éjjeli csavargók két különböző interpretációja. Különösen a Siralomház játszotta a főszerepet Munkácsy pályafutásának kezdetén, hiszen éppen düsseldorfi műtermében dolgozott rajta, amikor egy külföldi kereskedő felfigyelt rá, és egy rendkívül magas árat ajánlott a festményért. Az üzlet megkötése nem csupán a pénzről szólt; a vásárló feltétele volt, hogy a művet a kor legelőkelőbb kiállítóhelyén, a párizsi Szalonban mutassák be a nagyközönség előtt.
A Szépművészeti kiállítása igyekszik Munkácsy képeit több oldalról is bemutatni, így nem csupán híres festményeket láthatunk, amelyeket magántulajdonból, bel- és külföldi művészeti intézményekből kölcsönzött a múzeum, hanem olyan alkotásokat is, amiket eddig nem volt lehetőség bemutatni, de a mostani, részletekbe menő tárlat teret ad erre. Számos tanulmány, vázlat és metszet is látható, emellett olyan újra megfestett képek, ahol csupán egy-egy alakot emelt ki a művész egy nagyobb kompozícióiból, illetve más festők munkái, amelyek hatottak Munkácsy művészetére is.
Külön kiemelik a tárlaton, hogy üzlettársával, Charles Sedelmeyerrel milyen műkereskedelmi húzásokat eszeltek ki, hogy még inkább növeljék Munkácsy alkotásainak értékét. Számos festményét körbeutaztatták Európában, rendszeresen vitték az alkotásokat a legnevesebb versenyekre, és közösen tervezgették, milyen tematika alapján tudnának újra és újra szintet lépni.
A Krisztus-trilógia egy lenyűgöző irodalmi mű, mely három különálló, mégis szoros kapcsolatban álló történetet ölel fel. Ezek a narratívák mélyen belemerülnek a hit, a megváltás és az emberi lélek bonyolult kérdéseibe. A trilógia nem csupán történetek sorozata, hanem egy gondolatébresztő utazás is, amely a spiritualitás és a morális dilemmák világába kalauzolja az olvasót. Minden egyes kötet új perspektívát nyújt Krisztus életéről és tanításairól, miközben felfedi az emberi tapasztalatok sokszínűségét és mélységét. Az olvasó így nemcsak egy irodalmi élményt kap, hanem lehetőséget arra is, hogy elgondolkodjon az élet nagy kérdésein.
A Krisztus-trilógia egy lenyűgöző irodalmi mű, mely három különálló, mégis szoros kapcsolatban álló történetet ölel fel. Ezek a narratívák mélyen belemerülnek a hit, a megváltás és az emberi lélek bonyolult kérdéseibe. A trilógia nem csupán történetek sorozata, hanem egy gondolatébresztő utazás is, amely a spiritualitás és a morális dilemmák világába kalauzolja az olvasót. Minden egyes kötet új perspektívát nyújt Krisztus életéről és tanításairól, miközben felfedi az emberi tapasztalatok sokszínűségét és mélységét. Az olvasó így nemcsak egy irodalmi élményt kap, hanem lehetőséget arra is, hogy elgondolkodjon az élet nagy kérdésein. volt közös karrierük csúcspontja, amiből az első alkotás, a Krisztus Pilátus előtt óriási nevezetességnek számított. Bár ezt nem tudták olyan párizsi szalonkörnyezetben bemutatni, mint a legtöbb Munkácsy-művet, mert a festő nem végzett időben a képpel, hiába kért haladékot. Így egy külön bemutatót szerveztek a festménynek, ahol díszkivilágítással, majdhogynem szentélyszerű környezetben tekinthették meg az érdeklődők a művet, ami annyira alacsonyan, a földhöz közel volt felállítva, hogy szinte a jelenet részének érezte magát a néző.
Később a művet egy európai "turnéra" indították, amely során több mint kétmillió ember csodálta meg a festményt szerte a kontinensen. Ennek népszerűsítését egy kritikai kötet és részletes elemzés megjelentetésével is támogatták. Ezt a megközelítést a trilógia második részénél, a Golgotánál még inkább tökéletesítették.
Ráadásul Sedelmeyernek már nem volt köze a dologhoz, mivel a művész és a kereskedő közötti szakmai viszony megromlott, részben a pénzügyi ellentétek miatt. Munkácsy, a művészi kiválóság, akinek vagyona hercegeket is megszégyenített, nem mentesült a nehézségektől; 1878-ban Ferenc Józseftől nemesi címet is kapott, mégis Sedelmeyer lényegesen nagyobb profitra tett szert a festményeiből – ahogy a tárlatvezetés során is hallhattuk, körülbelül ötször annyira. Ennek következtében 1888-ban felbontotta velük az együttműködési szerződést, de emberi kapcsolatuk ennek ellenére megmaradt.
Munkácsy szakmai pályafutása töretlen maradt, hiszen a Krisztus-trilógiát saját kezűleg fejezte be az 1896-ban készült Ecce homo című festményével. Emellett az egyik legismertebb munkája, a Honfoglalás is az 1890-es években készült, és méreteivel – 62 négyzetméteres alapterületével – még számos pesti bérház lakásának területét is meghaladja.
Szintén a Sedelmeyer-korszak után készült el A reneszánsz apoteózisa, amely a Bécsi Szépművészeti Múzeum historizáló lépcsőházában látható. Az alkotás Munkácsy legnagyobb műve a maga száz négyzetméterével. Bár a festő sokszor ért el mélypontot karriere során, amikor megrendült művészetébe és önmagába vetett hite, itt saját magát is felfestette a kompozícióra a legnagyobb művészek társaságában.
A királyok búcsúja: Az utolsó hajnal fényében, amikor a nap lassan eltűnik a horizont mögött, a trónörökösök, akik valaha hatalommal és dicsőséggel bírtak, most egy új útra lépnek. Az ősi vár falai között, ahol a múlt titkai suttognak, a királyok szívében a búcsú fájdalma és a jövő bizonytalansága keveredik. A koronák, melyek dicsőséges nappalokat jeleztek, most súlyosak, mint a felelősség, amelyet hordoznak. A csillagok alatt, miközben az éjszaka minden titkát magába fogadja, a királyok elgondolkodnak azon, mit hagynak maguk után. A nép, akit szolgáltak, a harcok, amelyeket megvívtak, és az álmok, amelyek sosem teljesültek. Minden búcsú egy új kezdetet is magában hordoz, és bár a trón üresen áll, a királyok szívében élnek a remények és vágyak, amelyek az utódokban tovább fognak ragyogni. Az utolsó pillantás a birodalomra, a hűséges alattvalókra, és egy ígéret: a jövő nem feledkezik meg a múltról. Ahogy a hajnal fénye előtűnik, a királyok búcsúja nem csupán a vég, hanem a folytatás kezdete is.
Az utolsó teremben egy különleges utazásra invitál minket Munkácsy tájképfestészete, ahol olyan kiemelkedő művek várnak ránk, mint a Poros út két változata. Ezt követően a szalonfestészet világába léphetünk, melynek középpontjában a Pamlagon ülő lány áll, egy alkotás, amely közel egy évszázadon át nem volt látható a nagyközönség számára. Emellett figyelemre méltó a A baba látogatói, mely itthon sokáig az aukciós rekordot birtokolta, valamint a Reggel a nyaralóban, amelyet New York állam kormányzója kölcsönzött a tárlathoz, hiszen eddig az ő rezidenciáját ékesítette. Ezt a művet legutóbb 2005-ben csodálhatták meg itthon az érdeklődők.
Az utolsó szekció előtt néhány festmény erejéig megtekinthetjük még Munkácsy csendéleteit, egyetlen híres aktfestményét, a Virágok áldozata című képet és a Liszt Ferencről készült portréját, ami a zeneszerzőről készült utolsó kép. Liszt és Munkácsy jó viszonyt ápoltak, a zongoraművész halála előtti utolsó fellépését is a Munkácsy család szalonjában adta.
megemlékezés, miként maradt meg csodálói és tanítványai emlékezetében, hogyan látta őt Rippl-Rónai József és Csontváry Kosztka Tivadar. Bár a festő közembernek született, a kemény munka és az eszes imázsépítés legendává tette. Nemesi körökbe került, majd idővel maga is a leggazdagabbak között élhetett számos házzal, kastéllyal, birtokkal, nemesi címmel.
A hatalmas kultusz mindent áthatott. Amikor Krisztus Pilátus előtt Magyarországra lépett, nem csupán pompás díszvacsorát és fényűző jelmezbált készítettek elő számára, hanem ezrek gyűltek össze, hogy fáklyás felvonulással adjanak hálát a művésznek. A város utcái élénk fényekkel és lelkes énekszóval teltek meg, a tömeg ünneplése valódi vallási élménnyé vált.
Halála mélyen megrázta az egész országot. 1900. május 8-án, a királyi méltóságokhoz illően búcsúztatták el. Tízezrek vonultak végig az utolsó útján, miközben az iskolákban szünetelt a tanítás, és a képviselőház sem tartott ülést. Az eseményt a királyi fényűzés és pompa övezte, amely méltóképpen tükrözte életének végső pillanatait.
Művészete azonban örökre velünk marad, tovább él tanítványain keresztül, azokban az alkotókban, akiket inspirált, a hatásban, amit ők továbbörökítettek, és mindazokban, akik valaha is szembesültek lenyűgöző festményeivel.
A Munkácsy - Egy világsiker története című kiállítás 2024. november 27-től 2025. március 30-ig várja a látogatókat, lehetőséget adva arra, hogy felfedezzék a neves művész életét és munkásságát. Ne hagyja ki ezt a különleges alkalmat, hogy részese legyen a kultúra ezen felemelő élményének!
