Avornicului Mihai: nem szabad teljes mértékben a mesterséges intelligenciára támaszkodnunk.

A Tusnádfürdőn lezajlott 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében számos sátorban vitatták meg a mesterséges intelligencia (MI) hatásait a humán erőforrás-toborzás, a munkahelyek, a szórakoztatóipar és az oktatás területén. A Taberna Universitatis, az erdélyi egyetemek közös színtere különösen érdekes előadásokat kínált. Itt Avornicului Mihai, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gazdasági informatika szakának oktatója osztotta meg gondolatait arról, miként integrálható a mesterséges intelligencia az egyetemi tanulmányokba. Az előadó nem csupán az MI alkalmazásának gyakorlati oldalát érintette, hanem a jogi, erkölcsi és elvi kérdéseket is feltárta, valamint az oktatók és diákok perspektívájából is rávilágított a felmerülő problémákra és kihívásokra. Emellett szóba került, hogy az oktatók milyen módszerekkel figyelik meg az MI-t gátlástalanul alkalmazó diákokat. A téma iránti érdeklődés tovább nőtt, amikor egy másik oktató és egy diák is megosztotta saját tapasztalatait a Szabadsággal.

A mesterséges intelligencia (MI) hatásairól, különösen a humán erőforrás-toborzás, a munkahelyek, a szórakoztatóipar és az oktatás területén, szóló előadások zajlottak a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban. Avornicului Mihai, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) docense, aki a gazdasági informatika szak oktatójaként tevékenykedik, hírportálunknak adott videóinterjújában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább átszövi mindennapi életünket. Érdekes módon, sokszor akkor is igénybe vesszük ezt a technológiát, amikor valójában nincs rá szükségünk, így a MI már a mindennapi rutinunk szerves részévé vált.

A Facebook, az Instagram és a TikTok mindannyian mesterséges intelligenciát alkalmaznak, ami lehetővé teszi, hogy olyan személyre szabott tartalmakat és üzeneteket kapjunk, amelyek nyilvánvalóan az MI által készültek. Avornicului Mihai szerint, ha nyitottak vagyunk a lehetőségekre, a mesterséges intelligencia értékes eszközként szolgálhat a felsőoktatásban, mind az oktatók, mind a hallgatók számára.

Kiemelte, hogy oktatóként a mesterséges intelligencia egy új dimenziót nyit meg a diákok számára, lehetővé téve számukra, hogy mindig naprakész információkkal készülhessenek. Már léteznek olyan gépi tanuláson alapuló rendszerek, amelyek képesek különböző kutatások, könyvek és szaktanulmányok adatait összegyűjteni és rendszerezni. Ezek az eszközök segítenek az egyetemi tanároknak abban, hogy a legaktuálisabb és relevánsabb anyagrészeket integrálják előadásaikba.

- A mesterséges intelligenciának köszönhetően oktatókánt lehetőségünk nyílik modern bemutatót tartani az egyetemi hallgatóknak. Kifejezetten fontos, hogy adott esetben szaktudásunk alapján felül kell bírálnunk azokat az információkat, amelyeket ezek a rendszerek szolgáltatnak - szögezte le.

Hallgatói nézőpontból is egy új lehetőség nyílik meg a mesterséges intelligencia alkalmazására.

A diákok lehetőséget kapnak arra, hogy segítséget kérjenek az automatizált folyamatok felgyorsításában vagy a dolgozatuk felépítésének kidolgozásában. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy bizonyos tartalmi elemekre vonatkozó kérdéseket tegyenek fel. Fontos azonban, hogy ezeket a lehetőségeket a diák szaktudásának figyelembevételével alkalmazzák, ami kisebb önértékelést is megkövetel. Kiemelendő, hogy nem minden feladatot bízhatunk a mesterséges intelligenciára; inkább egy megbízható társra kell tekinteni őt – hangsúlyozta a szakértő.

Avornicului Mihai egyetemi docens úgy véli, a mesterséges intelligencia ilyen jellegű vonatkozásában nem beszélhetünk plágiumról, ugyanis ezek a rendszerek nem szó szerint idézik a könyveket, tanulmányokat, kutatások, szakdolgozatokat, amelyek alapján be voltak tanítva.

A modell szerint a választások olyan válaszokat igényelnek, amelyek nem találhatók meg más forrásokban. E passzusokat alaposan felül kell vizsgálni és elemezni, sőt, szakmai tudásunk révén újra kell fogalmazni őket. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a dolgozat valóban a saját szellemi alkotásunk legyen - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia nem vállalhat szerepet a dolgozatok, kutatások vagy szaktanulmányok társszerzőjeként. Ennek oka, hogy a jogi keretek jelenleg kizárólag természetes és jogi személyekre vonatkoznak, így a mesterséges intelligencia nem rendelkezik a szükséges jogi státusszal ahhoz, hogy ilyen formában részt vegyen az alkotási folyamatban.

- Figyelembe kell venni a GDPR, az Általános Adatvédelmi Rendelet előírásait, hiszen bármilyen rendszerbe adatokat táplálva olyan eredményeket vagy modelleket szolgáltat, amelyek saját adatokat dolgoznak fel - szögezte le.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tudja lefülelni az oktató azt a diákot, aki mesterséges intelligenciát használ?

- Egyrészt a tanár ismeri a hallgatót, tehát tudatában van szellemi képességének, ismeri az általa használt szakszavakat, illetve azt is, milyen tantárgyakat tanult. Ugyanakkor kiszűrhetők azok a mondatok, amelyeket a mesterséges intelligencia generált. Rendszerint ezek túl hosszúak, bővek s nem tükrözik vissza a hallgató tudását. Hogy van-e egy olyan applikáció, amely kiszűri az MI által generált tartalmat? Igen, általában a plágiumszűrő programok automatikusan fel tudják tárni azokat a részeket, amelyeket az egyetemi hallgató a mesterséges intelligencia segítségével generált - fogalmazott Avornicului Mihai.

A BBTE egyik óraadó tanárát megkértük, hogy ossza meg velünk tapasztalatait a diákok "intelligens másolásával" kapcsolatban.

Az oktató a lapjának nyilatkozva megosztotta, hogy rendszeresen kér a hallgatóktól különböző írásbeli feladatokat és beadandókat. Ennek következtében elkerülhetetlen, hogy mérlegelje, vajon a benyújtott szövegek valóban a diákok saját munkáját tükrözik-e, vagy esetleg valamilyen mesterséges intelligencia által generált eszközt is igénybe vettek a készítés során.

- Nem automatizált ellenőrzésről van szó, tehát nem futtatok le minden anyagot MI-ellenőrző szoftveren, sokkal inkább a tapasztalatomra és megítélésemre hagyatkozom - szögezte le.

Saját tapasztalataim alapján már az első olvasás alkalmával észlelhetők azok a jellegzetességek, amelyek nem jellemzőek az adott diáknak a munkáira. Ilyen tényezők lehetnek például a túlságosan precízen felépített struktúra, az egységes és monoton szóhasználat, a szokatlanul általános kifejezések alkalmazása, vagy éppen a hivatkozott források megbízhatóságának hiányosságai.

- Amennyiben erős gyanú merül fel arra, hogy mesterséges intelligencia is közreműködött a szöveg létrehozásában, különböző ellenőrző szoftvereket fogok alkalmazni, amelyek gyakran megerősítik ezt a feltételezést. Ennek ellenére elsősorban a saját ítélőképességemre hagyatkozom. Jelenleg azonban nem látom reális lehetőségnek, hogy az MI használatát minden esetben biztosan ki lehessen szűrni - osztotta meg véleményét az oktató.

Az óraadó tanár hozzátette: amennyiben először fordul elő, hogy a hallgató mesterséges intelligencia segítségével készítette el a feladatot, általában nem lesz súlyos következménye, hiszen nem biztos, hogy a diák tisztában van-e azzal, hogy ez plágiumnak minősül.

- Ilyenkor igyekszem világosan elmagyarázni, hogy ez a fajta tartalomátvétel - a forrás megfelelő feltüntetésének hiányában - csalásnak számít, amit mind a törvény, mind az egyetemi szabályzat szankcionál. Ha viszont az eset ismétlődik, már nem kezelem elnézően, az ugyanis tudatos szabályszegésnek minősül. Ilyenkor a hallgató lényegesen rosszabb osztályzatot kap, vagy az adott félévben a tárgyból nem jelentkezhet vizsgára. A cél ezzel nem a büntetés, hanem az, hogy világos határokat szabjunk, és megőrizzük a tudományos munka hitelességét - fogalmazott az oktató.

Az is érdekelt minket, hogy a Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatói mennyire rendszeresen használják a mesterséges intelligenciát.

Amikor a generatív mesterséges intelligencia széles körben elérhetővé vált, az kezdetben meglehetősen "korlátozott" volt. Szórakozásból gyakran magunkról és ismerőseinkről kérdeztük, hogy milyen válaszokat ad. Ahogy azonban folyamatosan fejlődött és egyre több adatbázisra nyert hozzáférést, lehetőségünk nyílt arra, hogy összefoglalókat kérjünk, szakirodalmi anyagokat keressünk, vagy akár irányelveket kapjunk egy adott téma feldolgozásához. Én magam is ilyen célokra használom, de a szakirodalom esetében mindig szükséges az óvatosság, mivel hajlamos fiktív műveket is ajánlani. Ezen kívül, a szórakozás jegyében és egyetemi projektekhez különféle képgeneráló alkalmazásokat is kipróbáltam - mesélte a diák.

A kérdésre, hogy történt-e már olyan eset, amikor a tanár "rajta kapta" az MI szabálytalan alkalmazását, így válaszolt: bár az órák során többször is kísérleti céllal vagy engedéllyel használták az MI-t egy-egy feladat megoldásához, "csalásra" soha nem vetette be.