Az Előre II. sikeresen életre keltette a megálmodott terveket.
Két év elteltével újra a honi labdarúgás harmadik vonalába léphet a lila-fehérek második csapata. Az Előre II. nemcsak a tehetség, hanem a szerencse szempontjából is kedvező helyzetben van, hiszen a vármegyei bajnokok számára kiírt osztályozó sorsolás során játék nélkül biztosította helyét az új osztályban. Azonban ahhoz, hogy idáig eljussanak, rengeteg energia és kemény munka szükségeltetett a klub háza táján, amit Jakab Péter vezetőedző évértékelője is világosan tükröz.
Az Előre II. az alapszakaszt 2 pontnyi előnnyel tudta le, amit a rájátszás során hatra növelt az Orosházával szemben.
- Milyen víziókkal vágtak neki az új évnek? - tettük fel a kérdést Jakab Péternek.
Céljaink között a magasabb osztályba való feljutás és a bajnoki cím megszerzése állt a középpontban. Azt mondhatjuk, hogy magabiztosan teljesítettük a ránk váró kihívásokat, és a szerencse is a mi oldalunkon állt, hiszen a hosszú idény végén nem kellett osztályozó mérkőzésekre készülnünk. A második fontos célunk a fiatal tehetségek integrálása volt a felnőtt csapatba. Ezen a téren tavaly jobb eredményeket értünk el, amikor nem volt akkora nyomás a bajnoki cím elnyerésére, és az U19-es csapat teljesítménye sem volt olyan kritikus, mint idén. További célunk volt a felnőtt játékosok fejlődésének támogatása, ami szerencsére sikeresen megvalósult, hiszen tizenhárom fiatal labdarúgó kapott lehetőséget az első csapatban a bajnokság során. Az alapszakaszban 45, míg a rájátszásban 29 játékos öltötte magára a csapatunk mezét, összesen tehát 51 játékos szerepelt az idény során, ami jelentős számnak számít. Emiatt azonban az összeállításunk állandósága nem igazán volt biztosítható.
Melyek voltak az év legkiemelkedőbb és legemlékezetesebb pillanatai, amelyek igazán nyomot hagytak benned? Milyen élmények formálták a sikereidet, és mik azok a különleges események, amelyekre mindig szívesen emlékszel vissza?
- A legjobb élmény a két utolsó pillanatban megnyert idegenbeli mérkőzésünk volt a Nagyszénás és a Dévaványa ellen. Ide tartozik a Mezőhegyes elleni házon kívüli győzelem, ahol a legtöbb ifjúsági labdarúgó játszott a csapatunkban, vagy a Kondoros elleni két rájátszásos találkozónk. Az idény negatív hozománya, hogy az OMTK ellen egyszer sem tudtunk győzni, a rájátszásban majdnem sikerült, de a két kiállítás megpecsételte a sorsunkat, szerencsére ki tudtuk védekezni ezt a nagy hátrányt. Fáj még a Jamina elleni döntetlenünk, ahol az utolsó pillanatban tudtunk egyenlíteni, de nagyon rossz felfogásban játszva, még büntetőt is kihagytunk.
- Milyen volt a bajnokság szakmai szemmel nézve globálisan?
A megnövekedett létszám izgalmasabbá tette a pontvadászatot. A rájátszás rendkívül hasznosnak bizonyult, hiszen hat kiemelkedő mérkőzéssel készülhettünk az osztályozóra. Ezt még úgy is mondom, hogy a Kondorost kétszer is jelentős különbséggel legyőztük, de mindkét meccsen akadtak olyan pillanatok, amikor meleg volt a helyzet. Sajnos a Szeghalom és a Füzesgyarmat gyengülése nem kedvezett a verseny színvonalának, de a Jamina megerősödése friss színt hozott a tavaszi idénybe! Ráadásul számos békéscsabai nevelésű játékos szerepel szinte minden csapatban, ami egyértelműen pozitívum, hiszen ők a saját klubjaikban vezető szerepeket tölthetnek be. Ennek ellenére a vármegyei szurkolók körében nem voltunk túl népszerűek. Örömmel látom, hogy a Békés csapata ismét részt vehet az első osztályban. Noha az utolsó helyen végeztek, sok izgalmas mérkőzést játszottak, és rengeteg fiatal tehetséget mozgattak. Jól jönne még néhány hasonló múlttal rendelkező csapat ezen a szinten!
