Az Európai Unió alapvető felelőssége a külső határok védelme, ám ehelyett hazánk büntetéseket kénytelen viselni | Demokrata

Rétvári Bence az EU-tagállamok belügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: 2024-ben az Európai Unióban 981 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ami a második legmagasabb szám 2016 óta, amikor körülbelül egymillió kérelmet regisztráltak. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben ez a szám tovább emelkedhet, és elérheti az 1,1 milliót. A növekvő tendencia aggodalomra ad okot, és megerősíti azt a feltételezést, hogy évente akár egymillió menekült is érkezhet Európába - mondta.

"A migráció támogatói azt tervezik, hogy évente egymillió új migráns érkezzen Európába, noha az illegális migrációval járó káros hatások már egyértelműek."

A szakértők szerint a folyamatos terrorfenyegetettség és a gyakoribb támadások következtében a schengeni térség működése jelentős mértékben romlott. Bár elvileg a szabad mozgás elve alapján kellene működnie, egyre több ország - például Németország, Franciaország, Svédország és Olaszország - kényszerült határellenőrzések bevezetésére. Ennek következményeként az Európai Unió egyik alapvető célja, a belső határok szabad átléphetősége, komoly sérüléseket szenvedett. "A jelenlegi helyzet rosszabb, mint öt évvel ezelőtt, hiszen a belső határok egyre nehezebben átjárhatóak a migrációs nyomás miatt" - hívta fel a figyelmet a szakember.

Kiemelte, hogy Brüsszel inaktivitása következtében egyre több tagállam kénytelen saját kezébe venni a külső határok védelmét. Magyarország déli határán az utóbbi évek során osztrák, cseh és szlovák határőrök is részt vettek a védelemben. 2024 januárjától közös művelet indult a török-bolgár határon, amelyben bolgár, román, osztrák és magyar egységek működnek együtt. Hasonló partnerség alakult ki a horvát, szlovén és olasz hatóságok között is Bosznia határán, a cél pedig az illegális migráció megfékezése.

"Ezek az alul jövő örülő akciók, a tagállamok többoldalú megállapodásai bizonyítják azt, hogy az unió nem a tagállamok és az emberek akaratát képviseli a migráció terén, hanem a migrációs paktum erőltetésével egy nagyon szűk Brüsszelben lévő buborék az akaratát akarja végrehajtani liberális elképzelések mentén" - emelte ki.

Mint mondta, a tanácsülésen szóba került az a visszaélési tendencia, amelyben a menedékkérők egy országban benyújtott kérelmük elutasítása után egy másik országban próbálkoznak újra, majd akár egy harmadikban is. Ezzel kihasználják az EU joghézagait, és éveken vagy akár évtizedeken át tartózkodhatnak az unió területén engedély nélkül. "Az EU az elmúlt tíz évben nem tudta megakadályozni ezt a gyakorlatot, ami aláássa a menekültügyi rendszer hitelességét" - jelentette ki Rétvári Bence.

"Teljesen elfogadhatatlannak érezzük, hogy Magyarország napi 1 millió eurós bírságot kénytelen fizetni a külső határ védelméért. Véleményünk szerint nem nekünk kellene Brüsszelnek fizetni, hanem nekik lenne kötelességük kártalanítani minket, hiszen már több mint 800 milliárd forint értékben biztosítjuk az unió külső határainak védelmét" - nyilatkozta.

Az államtitkár véleménye szerint az Európai Unió visszatoloncolási rendszere nem működik optimálisan, mivel a származási országok nem reagálnak komolyan a visszafogadásra irányuló kérelmekre. 2023-ban a 65 ezer kitoloncolási kérelemből mindössze 20 ezer érkezett válasz, míg 2024-re a kérelmek száma 55 ezerre csökkent, és a visszajelzések száma is 18 ezerre zuhant. "Ez azt jelzi, hogy sem az illegális migránsok, sem a kibocsátó országok nem tartják tiszteletben az EU elvárásait. A hatékony kitoloncolás helyett a külső határok védelmére kellene fókuszálni, mivel az unió az utóbbi években nem tudta érvényesíteni a kitoloncolási döntéseit" - emelte ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Frontex tevékenysége az elmúlt években jelentősen megváltozott: míg korábban a kitoloncolási határozatok hatósági végrehajtása volt a fő feladata, ma már tevékenységének háromnegyede az önkéntes távozás "ösztönzésére" irányul. Szerinte ez a tendencia gyengíti az uniós határvédelmet, mivel a törvénysértő módon érkező migránsokat "rábeszéléssel" nem lehet visszaküldeni.

Az államtitkár beszámolt a latin-amerikai belügyminiszterekkel folytatott megbeszélésről, amelynek középpontjában a kábítószer-kereskedelem állt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország határozott lépéseket tesz a drogkereskedők ellen, mivel az illegálisan forgalmazott szerek jelentős része külföldről érkezik az országba. A miniszter kiemelte, hogy a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a kereskedői hálózatok felszámolásában, különösen az Európai Unió és a dél-amerikai országok partnereivel. Az együttműködés célja a pénzmozgások nyomon követése és a drogcsempészet útvonalainak feltérképezése, hogy hatékonyan megelőzhessük a nagy mennyiségű kábítószer beáramlását Európába, különös figyelmet fordítva Magyarországra.

Kiemelte, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni harcban különösen fontos szerep jut a nagy kikötőkkel rendelkező országoknak, mivel ezen csomópontokon keresztül érkezik a drog Európa területére. A tanácsülés résztvevői arra ösztönözték az érintett országokat, hogy fokozzák a kikötők ellenőrzését, így megakadályozva a nagymennyiségű kábítószer bejutását. Magyarországon egy központi nyomozócsoport és bevetési egység folyamatosan dolgozik a drogkereskedők leleplezésén, emellett törvénymódosításokat is terveznek a hatékonyabb fellépés érdekében - tette hozzá.

Kifejtette, hogy Magyarország szigorúbb büntetési tételeket és szigorúbb vagyonelkobzási szabályokat vezetne be, hogy a drogkereskedelemből származó vagyont egyszerűbben lehessen lefoglalni.