A francia miniszterelnök, aki egyben az ügyvezető hatalom vezetője, úgy véli, hogy csökkent a korai választások kockázata.

"Mindenki egyetért abban, hogy a költségvetési hiánycélt 5 százalék alá kell vinni, vagyis 2026-ra 4,7 és 5 százalék között kell lennie"

- emelte ki az ügyvivő kormányfő szerdai, tömör nyilatkozatában.

Franciaország a jövő évre vonatkozóan eddig 4,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt.

Sébastien Lecornu nyilatkozata előtt fogadta a szocialista képviselőket, akik a baloldali miniszterelnök kinevezését és a 2023-ban bejelentett nyugdíjreform felfüggesztését követelik a kormány támogatásáért cserébe. Ez a kérés azonban eddig "vörös vonalat" jelentett a kormányt korábban támogató jobbközép Köztársaságiak és a centrista Horizontok párt számára.

A szeptember 9-én hivatalba lépett kormányfő csupán 14 órával később, hétfő reggel bejelentette lemondását, miután megalakította az új kormányt. Az 1958-ban életre hívott V. köztársaság történetében ő lett a legnagyobb mértékben rövid ideig hivatalban lévő miniszterelnök.

Lecornu lemondása során kifejtette, hogy a pártok eltérő követelései miatt "már nem állnak fenn a szükséges feltételek" ahhoz, hogy továbbra is betölthesse pozícióját. Ez a döntés példátlan politikai válságot idézett elő Franciaországban, fokozva a befektetők aggodalmait az ország politikai és költségvetési helyzetével összefüggésben.

Emmanuel Macron államfő hétfőn külön megbízással látta el az ügyvivő miniszterelnököt, arra kérve őt, hogy tegyen egy utolsó erőfeszítést. Célja, hogy "szerda estig folytassa a tárgyalásokat az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról", amely a kormánykoalíció egységének megőrzését szolgálja.

A köztársasági elnök környezete nyilvánosságra hozta, hogy Emmanuel Macron "kész vállalni a felelősséget", amennyiben Sébastien Lecornu újra kudarcot vall a tárgyalások során. Mivel Macron korábban kifejezetten kizárta a lemondás lehetőségét, elemzők úgy vélik, hogy ezzel a lépéssel jelezte: nem zárja ki az előrehozott választások kiírásának lehetőségét.

A tavaly nyári előrehozott választások eredményeként a Nemzetgyűlés háromosztatú struktúrára váltott, 11 frakcióval, ám egyik politikai tömörülés sem tudta megszerezni az abszolút többséget. Az elnöki tábor, a centristák, valamint a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormány megalakulását, míg a másik két tábor, amely a választásokon az élen végzett, a miniszterelnöki posztot továbbra is követelő baloldali pártok mellett Marine Le Pen vezetésével a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, ellenzéki szerepben politizál.

A felmérések azt mutatják, hogy ha vasárnap rendeznének választásokat, az erőviszonyok nem változnának jelentős mértékben, s egyetlen tömb sem tudná megszerezni az abszolút többséget.

Lecornu, aki a harmadik miniszterelnök a 2024 nyarán megrendezett előrehozott választások óta, és az ötödik, aki Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása után került pozícióba, kedden a kormány eddigi támogatóival folytatott megbeszélést. Szerdán pedig a szocialista párt, a Zöldek és a kommunisták képviselőit várja.

Szerda este Sébastien Lecornu televíziós interjút fog adni, miután részletesen bemutatta az államfőnek a tárgyalások kimenetelét.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nem vesz részt az egyeztetéseken, míg a Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella, valamint frakcióvezetője, Marine Le Pen, elutasították a miniszterelnök meghívását.

Marine Le Pen szerdán kifejezte, hogy pártja elkötelezett amellett, hogy minden új kormányt megdönt a Nemzetgyűlésben. Emellett ismételten felszólította Emmanuel Macront, hogy hirdessen előrehozott választásokat, vagy vonja meg magát a politikai színtérről.

"Mindent megakadályozok. Most már elég volt. Túl sokáig tartott a móka"

- Nyilatkozott. A Nemzetgyűlés "feloszlatását várom, vagy akár (elnöki) lemondást is, az is kielégítene" - fűzte hozzá.

Ezzel egyidőben az Engedetlen Franciaország képviselőházi vezetője, Mathilde Panot is jelezte, hogy a frakciója "megbuktat minden olyan kormányt, amely folytatja a macroni politikát". Ez azt jelenti, hogy a radikális baloldal egy szocialista vezetésű vagy támogatású kormánynak sem adna bizalmat, amennyiben Emmanuel Macron marad az államfő.

A nyomás hétfő óta egyre nagyobb Emmanuel Macronon, miután a hozzá legközelebb álló politikusok is nyíltan bírálják a politikai döntéseit. Egyik volt miniszterelnöke, a Horizontokat vezető Édouard Philippe (2017-2020) pedig kedden "rendezett" és "méltóságteljes" lemondásra szólította fel Emmanuel Macront néhány hónapon belül, "miután a költségvetést elfogadta" a parlament.

Az Odoxa-Backbone közvéleménykutató intézet felmérése szerint, amelyet a Le Figaro című napilap számára készített hétfőn, a franciák 57 százaléka "teljes mértékben felelősnek" tartja a köztársasági elnököt a miniszterelnöke lemondásáért, és 70 százalékuk támogatná az elnök lemondását is.