"Szándékomban állt bebizonyítani, hogy anyu is rendkívül intelligens."
Kovácsné Magyari Hajnalka, a kozmetikus és társadalomtörténész, nemrégiben ünnepelte ötvenedik születésnapját, amelyet a legszebb női szakaszként éli meg. Korábban sosem akart megfelelni mások elvárásainak, most pedig végképp felszabadultan élvezi az életet. Nagyváradról érkezve kezdetben társközvetítéssel foglalkozott, de hamar rátalált a kozmetika világára, ahol nemcsak szakmai tudását mélyítette el, hanem a szocialista divat és nőideál kutatása terén is szakértővé vált. Manapság számos káros szépségtrend terjed, amelyek gyakran irreális elvárásokat támasztanak a nőkkel szemben. Az Instagram és más közösségi média platformok hatására a filterezett valóság, a retusált képek és a gyorsan elérhető "csodaszerek" mind hozzájárulnak egy olyan kép kialakulásához, amely messze eltér a természetes szépségtől. A kozmetikus szakma is sokat változott az utóbbi évtizedekben; a technológiai fejlődés mellett sokszor a minőség helyett a mennyiség került előtérbe, ami a szakma hírnevének hígulását eredményezte. A Kádár-korszakban élő nők viszont egészen más körülmények között küzdöttek a szépségért. Számos kreatív megoldással próbálták kifejezni magukat, hiszen a korabeli divat és kozmetikai termékek korlátozottak voltak. A házi praktikák, a természetes alapanyagok használata és a közösségi összetartás jellemezte az ő szépségápolási kultúrájukat. Az akkori nők számára a szépség nem csupán külsőség volt, hanem identitásuk, kreativitásuk és önkifejezésük része is.
Biztos szakmával a zsebében jött át Magyarországra, mégsem kozmetikusként kezdett dolgozni, hanem társközvetítő irodát nyitott. Miért?
A férjemmel a megismerkedésünk óta csodálatos a kapcsolatunk, harmóniában élünk együtt. Akkoriban azt gondoltam, hogy másoknak is meg kell tapasztalniuk a boldog párkapcsolatot. A társközvetítő irodának különleges profilja volt, anyaországi magyar férfiakat ismertettünk össze nagyváradi nőkkel. A kétezres évek elején még nem volt elterjedt az interneten ismerkedés. Ezt a vállalkozást a férjemmel közösen csináltuk, ő készítette az ügyfelekről a fényképeket, én pedig vállaltam, hogy mindenkivel személyesen találkozom, mielőtt leszervezem a randevúkat. Sokat jártunk akkoriban vissza Váradra. Nagy örömömre lettek házasságok is ezekből a találkozásokból, de az is előfordult, hogy magamra vállaltam a szakítás kellemetlen feladatát. Emlékszem, akkor is épp egy ügyféllel beszéltem telefonon, amikor elfolyt a magzatvizem. Pár évig működött csak az iroda, mert a kislányom mellett nem tudtam olyan maximalizmussal végezni ezt a munkát, amivel szerettem volna.
Később egyetemi tanulmányai során úgy döntött, hogy kozmetikát nyit, ami új fejezetet nyitott az életében. Ezt követően saját szakmájának mélyebb megértésére kezdett kutatni. De miért éppen erre a területre esett a választása?
Kozmetikát beindítani nem könnyű, eleinte csak néhány vendégem volt, így nem voltam leterhelve, a főiskolát pedig levelező szakon végeztem. A főiskola és az Invázió divatcég felkérésére négy szemeszteren át tartó Divattörténet című előadás-sorozatot tartottam, amely során egyre több, a divat és a női szépségápolás témájába tartozó társadalomtörténeti érdekességre bukkantam. A történelemtudományi doktori iskolába már a Kádár-kori szépségápolás lehetőségeit kutatni mentem.
Nem érzi úgy, hogy kakukktojás lenne a kozmetikusok világában kutatóként, vagy éppen a kutatók között kozmetikusként?
Kakukktojásként élem az életem, és ezt igazán élvezem! Észrevettem, hogy mindkét világban megtalálom a helyem, és az emberek szívesen fogadnak.
A kozmetikai kezelések során rengeteget mesélek a kutatásaimról a vendégeknek, a tudományos világból pedig több kollégámat is meginvitáltam már a kozmetikámba. Amikor megjelentem a doktori iskolában ezzel a témával, nagyon jólesett, hogy a férfiakból álló bizottság egyáltalán nem volt elutasító.
