Hivatalosan bejelentették, hogy 2027 végére az Európai Uniónak el kell hagynia az orosz olaj- és gázforrásokat.

A magyar belpolitikai körforgás részévé vált az Európai Unió azon terve, hogy leváljon az orosz energiáról. A magyar kormány mindent megtenne ennek elkerülése érdekében, ez azonban kevés lesz. Az Európai Bizottság benyújtotta javaslatát, amely egyértelműen kimondja, hogy 2028. január 1-jétől uniós tagállam nem vehet sem orosz kőolajat, sem orosz földgázt.

Szijjártó Péter nemrégiben szenzációs bejelentést tett, amikor az Európai Unió egy régóta várt témát emelt a napirendjére, amelyről már több mint három éve döntés született. Az orosz-ukrán háború kitörése után, március 11-én egy rendkívüli EU-csúcson, az állam- és kormányfők ratifikálták a Versailles-i nyilatkozatot. A dokumentum 16. pontja világosan kifejezi: "megegyeztünk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban csökkentjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket". Ezt az állásfoglalást a magyar miniszterelnök is támogatta, hiszen nélküle nem születhetett volna meg egy ilyen fontos döntés.

Most elérkeztünk a megvalósítás szakaszához, melynek során az Európai Bizottság bemutatta az általa kidolgozott terveket. Május 6-án készült el az ütemterv, amelynek vitáját június 16-án Luxemburgban tartották az energiaügyi miniszterek. Ezen a tanácskozáson Szijjártó Péter, a kormány képviseletében, olyan lépésként értékelte a terveket, amelyek veszélyeztethetik az ország energiabiztonságát, különösen a rezsicsökkentést. Szijjártó felszólalása talán szélesebb körű támogatást vagy megértést kapott volna, ha nem állna fenn annyira feszült viszony a magyar külpolitika és az uniós döntéshozók között. Többen utaltak arra, hogy Magyarországnak az elmúlt három évben többet kellett volna tennie annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiától való függését, amely az EU-ban egyedülállónak számít. A magyar és a szlovák kormány sikeresen megvétózta azt a nyilatkozatot, amelyben a tagállamok arra hívták volna fel az Európai Bizottságot, hogy minél előbb terjessze elő a menetrend szerinti jogszabályokat. Ennek ellenére, 24 órával később az illetékes uniós biztos bemutatta a vitatott törvényjavaslatok többségét.

Végül az Európai Bizottság által elfogadott, valamint egy strasbourgi sajtótájékoztatón ismertetett javaslat számos érdekes részletet tartalmaz Magyarország számára. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, érdemes megemlíteni az Európai Bizottság helyzetértékelését: "A fennmaradó orosz gázmennyiségek fokozatosan kivezethetők anélkül, hogy jelentős gazdasági következmények vagy az ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatok merülnének fel. Ennek oka, hogy a globális gázpiacon elegendő alternatív szállító áll rendelkezésre, illetve az uniós gázpiac jól összekapcsolt, továbbá a megfelelő importinfrastruktúra is biztosított az EU területén."

2026. március 1-jéig a tagállamoknak olyan diverzifikációs terveket kell kidolgozniuk és benyújtaniuk, amelyek részletes intézkedéseket és mérföldköveket tartalmaznak az orosz gáz- és olajimport fokozatos megszüntetésére. Az új szerződések keretében történő orosz gázimport 2026. január 1-jétől már nem lesz megengedett. A meglévő rövid távú szerződések alapján történő importot 2026. június 17-ig leállítják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal, így Magyarország is. Számukra a vezetékes gáz importját 2027 végéig továbbra is engedélyezik, míg a hosszú távú szerződések szerinti gázimportot egységesen 2027 végéig leállítják.

Miközben a magyar kormány úgy véli, hogy az új intézkedés akár 2-4-szeresére is növelheti a rezsiköltségeket, az Európai Bizottság ezt a megállapítást vitatja. Az egyik háttéranyagban azt olvashatjuk, hogy "az árakra gyakorolt hatás várhatóan korlátozott lesz, mivel az orosz olaj helyettesítésére irányuló többletkereslet valószínűleg nem gyakorol lényeges hatást a globális olajpiacokra, és így az árakra sem." A magyar fél gyakran hangoztatja, hogy a szomszédos országokban nincsenek megfelelően kiépítve azok a csővezetékek, melyeken keresztül alternatív energiaforrások érkezhetnének. Az Európai Bizottság viszont javasolja a horvát Adria csővezetéket, mint "érvényes alternatívát az orosz csővezeték-ellátás kiváltására." Lapunk korábban részletesen foglalkozott a különböző alternatív szállítási lehetőségekkel, erről bővebben ITT olvashatnak.

A korábbi tervekben szó volt arról is, hogy az oroszokkal fenntartott nukleáris együttműködést is érintené a tilalom: ez nem került le a napirendről, várhatóan egy későbbi csomag része lesz, de még ebben a hónapban. Ahogy arról már sokat lehetett olvasni: ez a döntés nem igényel egyhangúságot, vagyis Magyarországnak nincs vétólehetősége. Amennyiben egy elfogadott jogszabály rendelkezéseinek nem felel meg egy tagállam, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, amelynek végén az Európai Bíróság állapítja meg a jogsértést. Egy következő eljárásban pedig pénzbüntetés kiszabását is kérhetik - de ez hosszú évekig tartó folyamat.