Szeretnél tárgyalni a Hamásszal vagy az iráni vezetőkkel? Érdemes felvenni a kapcsolatot a két magyar megyényi terület nagyságú, de rendkívül gazdag Katarral, mert biztosan támogatást nyújtanak.

A korábban alig ismert és jelentéktelen emírség, Katar, mára a földgázban rejlő hatalmas lehetőségeinek és a biztonság megteremtésére tett erőfeszítéseinek köszönhetően a globális mediáció egyik jelentős szereplőjévé nőtte ki magát. Ma már képes közvetíteni a Venezuelától Ukrajnán át Afganisztánig terjedő konfliktusokban, segítve a feszültségek enyhítését és a béke helyreállítását.

Rendkívül élesen ítélte el Katar, hogy Izrael a múlt héten szándékosan intézett támadást a katari al-Dzsazíra újságírói stábja ellen. A Gázavárosban végrehajtott akcióban a tévé négy munkatársa (és még két másik személy) vesztette életét - Izrael arra hivatkozott, hogy az egyik riporter a Hamász tagja volt, aki korábban a zsidó állam elleni rakétatámadásokban is részt vett. A vita jól érzékelteti a diplomáciai kapcsolatban nem álló Izrael és Katar bonyolult viszonyát.

Hiszen egyrészt a Hamász politikai irodájának otthont adó, valamint korábban jelentős anyagi támogatást nyújtó kicsiny arab monarchia, Egyiptom mellett, a fő közvetítő szerepét tölti be az iszlamista mozgalom és Izrael között. Az elmúlt két évben zajló gázai konfliktus során Katar közreműködésével már sikerült tűzszünetet elérni, ami lehetővé tette, hogy több tucat izraeli túsz visszanyerje szabadságát. Ugyanakkor...

A izraeli szélsőjobb kritikája szerint Dohát alattomos szereplőként tünteti fel az Egyesült Arab Emírségeket, kihangsúlyozva ezzel a politikai feszültségeket a régióban.

Katar viszont továbbra is a legfontosabb kommunikációs csatorna marad a Hamász felé nemcsak Izrael, de az USA számára is.

Az Emírség az utóbbi évtizedek során figyelemre méltó módon vált globális diplomáciai hatalommá, amely nem csupán az Egyesült Államokkal tart fenn szoros kapcsolatokat, hanem olyan országokkal is, mint például a Hamászt támogató Irán. Ezt a nemzetközi színtéren betöltött szerepét jól példázza, hogy amikor Izrael júniusban légicsapásokat indított Irán ellen, Donald Trump amerikai elnök szinte azonnal, néhány órán belül telefonon kereste fel Tamim bin Hamád al-Táni katari emírt. A konfliktus, amelyet a szakértők a "12 napos háborúnak" neveztek, során az Egyesült Államok először hajtott végre légicsapásokat iráni atomlétesítmények ellen, ami Katar számára komoly aggodalmat keltett, mivel ezt "egzisztenciális fenyegetésnek" tekintették. Az iráni válaszcsapás célpontja a katari al-Udeid katonai támaszpont volt, ahol körülbelül 10 ezer amerikai katona állomásozik. Szerencsére, az előrejelzett iráni támadást sikerült elhárítani, és a konfliktus mindössze két napon belül véget ért, amelyben Katar ismét kulcsszerepet játszott.