Biztonságpolitikai elemző: Az ügynökügy inkább orosz háttérrel bír, a magyar politikai elitben pedig nem érzékelhető revizionista nosztalgia.
Bartha Dániel, a budapesti Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) igazgatója és kül- és biztonságpolitikai szakértő, a "kárpátaljai ügynökügy" kapcsán kifejezte kétségeit a magyar katonai titkosszolgálat szerepével kapcsolatban. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy az ügy mögött orosz érdekek állnak. Bartha hangsúlyozta, hogy a rendelkezésünkre álló információk rendkívül korlátozottak, és elképzelhető, hogy még az ukrán hatóságok sem tudják pontosan, ki irányítja az akciót. "Annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésükre minden szükséges bizonyíték, a magyar állampolgárok letartóztatása érthető okokat adhatott a nyilvánosságra hozatalhoz" - tette hozzá.
Nyomásgyaklorlásra használhatja Kijev az ügynökkártyát (fotó: Reuters) Bartha emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években Lengyelországban és a balti államokban is bőséggel akadt rá példa, hogy az orosz titkosszolgálat helyieket szervezett be különböző akciókra, Kárpátalján is volt már példa hasonló provokációra, az orosz szolgálatoknak pedig "nem rettentően bonyolult magyar állampolgárokat beszervezni". Bartha szerint a megismert információk nem sejtetnek túlzottan szofisztikált akciót, miközben az ügy nagyon direkten próbál rámutatni Magyarország felelősségére.
Amennyiben felmerül a kérdés, hogy ki profitálhatott ebből a helyzetből, érdemes megfontolni, hogy az oroszok esetleg a színfalak mögött állnak. Szándékuk valószínűleg az, hogy tovább növeljék a feszültséget Magyarország és Ukrajna viszonyában.
A szakértő érvelése szerint érdemes megfontolni, hogy az ukránok állhatnak a háttérben, de hangsúlyozza, hogy jelenleg nem valószínű, hogy érdekeltek lennének a feszültség fokozásában. „Már láttunk hasonló helyzeteket, például az Északi Áramlat ügyében, de Ukrajna most inkább a tárgyalásokra összpontosít a magyar féllel, amelyek célja a vitás kérdések rendezése” – mondta. Különösen figyelembe kell venni, hogy Kárpátalján is terveznek megbeszéléseket, magyar szakértők részvételével, ami Bartha szerint megakadályozza, hogy Ukrajna egy „hamis zászlós” akciót indítson. Oroszország viszont érdekeltté válhat abban, hogy megakadályozza a magyar-ukrán közeledést, hiszen Magyarország készen áll arra, hogy blokkolja Ukrajna EU-s integrációs törekvéseit. A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megjegyezte, hogy az ukrán titkosszolgálat bejelentése inkább propaganda jellegű, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnában gyakran találkozni lehet magyarellenes kampányokkal, amelyeknek sok esetben nincs valós alapja. A tárcavezető hozzátette, hogy csak akkor tudnak komolyan foglalkozni az üggyel, ha megbízható információk állnak rendelkezésre. A megkérdezett szakértő szerint a jelenlegi helyzet nem valószínű, hogy érdemben befolyásolná a kárpátaljai magyarság sorsát. Ukrajna uniós csatlakozása érdekében elengedhetetlen, hogy fontos engedményeket tegyen a területén élő kisebbségeknek, és nemcsak a magyarokról van szó, hanem számos más nemzetiségről is. Bartha hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy konfliktusba kerüljön a kisebbségekkel, és folytatnia kell a kisebbségi jogok bővítésére irányuló politikáját. Ezért nem hiszi, hogy a kárpátaljai magyarokkal szemben célzott intézkedéseket tennének, és ha az oroszokat gyanítják az akció mögött, ez különösen elveti a konfliktus lehetőségét. Bartha szerint nem zárható ki, hogy Ukrajna ezt az ügyet arra használja, hogy növelje a Magyarországra nehezedő nyomást, hogy Budapest ne akadályozza az EU-integrációs folyamatokat. Ugyanakkor a szakértő kétségbe vonja, hogy a magyar hírszerzés részt venne olyan tevékenységben, amelyet az SZBU állít, és szerinte az elképzelés, hogy a kárpátaljai események összefüggésben állnának a béketevékenységek leállításával, inkább összeesküvés-elmélet. A szakértő megjegyezte, hogy a revizionista gondolatok ugyan időnként felbukkannak, de a magyar politikai és katonai vezetésben nem dominálnak. Kárpátalján jelenleg körülbelül 1,2 millió ember él, és bár a háború miatt nehéz pontos demográfiai adatokat közölni, a magyar kormánysajtó is tényként kezelte, hogy a magyarok száma a régióban 100 ezer alá csökkenhetett 2023 februárjára.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a magyar politikai és katonai irányításban valóban komolyan mérlegelnék Kárpátalja visszacsatolásának lehetőségét. Még inkább kétséges, hogy ilyen célból titkosszolgálati műveleteket indítanának.
- zárta gondolatait a szakértő.
