Brüsszel tervei súlyos rezsiválságot idézhetnének elő Magyarországon.
Az orosz energiahordozók teljes tilalmára vonatkozó brüsszeli javaslat következményei minden magyar család pénzügyi helyzetét érezhetően befolyásolnák.
Az európai lakosság 22%-a nem tudja megfelelően felfűteni az otthonát, míg 26%-uk az elmúlt egy évben pénzügyi nehézségek miatt nem tudta rendezni közüzemi számláit. Magyarország helyzete mindkét mutató tekintetében a legkedvezőbb az EU-tagállamok között, ami egyértelműen a rezsicsökkentés intézkedéseinek eredménye. Azonban a brüsszeli tervekkel összefüggésben, amelyek az orosz energiahordozók tilalmára irányulnak, komoly veszélyek fenyegetik ezt a programot, ami súlyos társadalmi következményekkel járhat - figyelmeztetett a Századvég hétfői nyilatkozatában.
Az orosz energiahordozók teljes kiiktatására irányuló brüsszeli javaslat drámai módon megemelné a tőzsdei energiaárakat, és komoly nehézségeket okozna a tagállamok lakossági tarifatámogatási intézkedéseiben. A Századvég elemzése alapján egy ilyen lépés katasztrofális társadalmi következményekkel járna, mivel az Európai Unió már most is jelentős energiaszegénységgel néz szembe, a jelenlegi árak és támogatások mellett.
A Századvég legújabb kutatása, amely az "Európa Projekt" keretében készült, riasztó trendeket tárt fel: az uniós polgárok több mint 20%-a képtelen megfelelően felfűteni az otthonát a megemelkedett gázárak miatt. Ez a szám drámaian megnőtt, hiszen a korábbi, energiaválságot és háborút megelőző időszakban csupán 6,9% volt az ilyen helyzetben lévők aránya. Ez azt jelenti, hogy az energiaszegénységben élő európaiak száma az elmúlt négy évben több mint 65 millióval emelkedett, ami aggasztó jelenség a kontinens jövője szempontjából.
A fizetési hátralékok a lakosság még szélesebb körének okoztak problémát. A kutatás eredményei alapján minden negyedik európaival legalább egyszer előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit. Az arány ebben a mutatóban a 2021-ben mért érték csaknem négyszeresére nőtt.
A tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy a magas relatív átlagjövedelmek nem feltétlenül nyújtanak védelmet az energiaszegénység terjedése ellen. Egy hirtelen, drasztikus tarifaemelkedés ugyanis a magas jövedelmű országokban is széles társadalmi rétegeket állít súlyos egzisztenciális kihívások elé. Az eredmények alapján a piaci áremelkedés társadalmi következményei ellen azok a tagállamok voltak képesek a leghatékonyabban védekezni, amelyek szigorú tarifaszabályokat és széles körű támogatási programokat alkalmaztak.
A program keretében Magyarország az EU legszigorúbb hatósági árszabályozását alkalmazza, amely megakadályozza a piaci árak tarifákba való beszivárgását. Ennek köszönhetően hazánk az unió legalacsonyabb díjait tudja nyújtani a családok számára.
