Brüsszel különböző irányokból próbálja megnehezíteni a magyarok számára kedvező intézkedések érvényesülését. | Demokrata
Az elemzés szerint az országspecifikus ajánlás alapján kimondható, hogy Brüsszel továbbra is megszüntetné a magyar kormány legfontosabb intézkedéseit, az elmúlt 15 év kormányzásának legjelentősebb eredményeit.
Kiemelték, hogy a megfogalmazott javaslatok egyértelmű irányt mutatnak: az Ursula von der Leyen vezette bizottság arra törekszik, hogy a kormány "Ukrajna és a multinacionális cégek érdekében" lemondjon arról a politikáról, amely több millió forint megtakarítást jelent a magyar háztartások számára.
Hozzátették, hogy ezt néhány nappal később az árréscsökkentés ellen indított kötelezettségszegési eljárás keretében is megerősítették.
Az Alapjogokért Központ hangsúlyozza, hogy a dokumentum bírálja többek között a családtámogatások egyik alappillérét, a csokot, miközben Brüsszel a Budapest Pride körüli események miatt fejezi ki aggodalmát. Emellett a magyar háztartásokat védő rezsicsökkentés intézménye is célkeresztbe került, különösen az EU más tagállamaiban tapasztalható magas energiaárakkal szemben. Továbbá a dokumentum a kamatstop, az árréscsökkentés és az extraprofitadók eltörlésére, valamint az ország energiaszükségleteinek gyors és radikális átalakítására is figyelmeztet.
Az elemzés alapján a kitűzött célok megvalósításához „biztosan számíthatnak a Tisza Párt támogatására”. Ezt a véleményt megerősítve Kollár Kinga nemrégiben kifejtette, hogy a magyarok helyzete annál kedvezőbb a párt számára, minél nehezebb körülmények között élnek. Ezzel szemben Tarr Zoltán a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást „teljesen haszontalannak” minősítette, míg Magyar Péter úgy véli, eljött az idő, hogy Magyarország „icipici” mértékben lemondjon szuverenitásáról.
A bizottság kritikát fogalmazott meg a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy "Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagok támogatása az egyik legmagasabb az Európai Unión belül". Brüsszel véleménye szerint ezeknek a támogatásoknak a megszüntetése "összhangban állna az uniós kötelezettségvállalásokkal", és egyúttal "serkentené az energiatakarékosságot".
Szóvá tették azt is, hogy Magyarország továbbra is az olcsóbb orosz energiahordozókat vásárolja, vagyis, hogy a kormány nem az emberekkel fizetteti meg az ukrajnai háború további folytatásának az árát - írták, megjegyezve: a rezsicsökkentés régóta szálka a "brüsszeli bürokraták" szemében.
Emlékeztettek arra, hogy a Gyurcsány-kormány időszakában a magyar lakosság viselte a legmagasabb rezsiköltségeket Európában, ami jelentős nyereséget hozott számos külföldi vállalat számára. Már 2023 és 2024 során is felmerültek javaslatok a rezsicsökkentés megszüntetésére.
Az Alapjogokért Központ hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az első olyan ajánlásnál, amely a rezsicsökkentés megszüntetésére irányult, kiemelte: a magyar lakosság már kifejezte álláspontját egy nemzeti konzultáció keretein belül. Az eredmények szerint a válaszadók 97%-a elutasította a bizottság által javasolt áremeléseket.
Az elemzés során hangsúlyozták, hogy a brüsszeli dokumentum, hasonlóan a korábbi évekhez, bírálja a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) rendszerét, amelyet túlzottan piactorzítónak ítélnek meg. Ez a megfogalmazás 2022 óta minden országjelentésben visszatérően felmerül. Brüsszel véleménye szerint "célzottabb" támogatási formákra lenne szükség, ami azt jelenti, hogy jelentősen szűkítenék az otthontámogatásokra jogosultak körét.
Az ajánlások egy sor más lényeges gazdaságpolitikai intézkedést is magukban foglalnak, mint például a kamatstop, az árrés csökkentése és az extraprofitadók bevezetése. Az elemzés szerint Brüsszelben ezeket a lépéseket piacellenesnek tartják, és sürgetik a magyar kormányt, hogy mihamarabb vonja vissza ezeket az intézkedéseket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar lakosság pénzügyi terheinek fokozását sürgetik a bürokratikus körök - emelték ki, hangsúlyozva, hogy néhány nappal később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az árrés csökkentése miatt.
Az Alapjogokért Központ elemzése alapján a 2025-ös dokumentum összegzése azt mutatja, hogy az Európai Bizottság ajánlásai továbbra sem a tagállamok polgárainak érdekeit szolgálják. Ehelyett a multinacionális cégek profitérdekeinek és Ukrajna háborús szükségleteinek alárendelve fogalmazzák meg javaslataikat. E törekvés mögött szilárd támogatásra találtak a magyarországi globalisták körében, akik már másfél évtizede hangoztatják ezt a brüsszeli narratívát.
Ehhez kapcsolódva felidézték, Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselője többször arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés megszüntetése jogos brüsszeli igény, ugyanis "megtakarításra kell ösztönözni az embereket."
Felhívták a figyelmet arra, hogy noha az Európai Bizottság évről évre, immár 2011 óta, rendszeresen közzéteszi országspecifikus ajánlásait május vagy június hónapban, ezek nem rendelkeznek kötelező erejű jogi státusszal. Azonban, ha a tagállamok figyelmen kívül hagyják a benne foglaltakat, akkor ennek következményeként "jelentős politikai következményekkel" kell számolniuk.
