Cseh nyelven helytállnánk.

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala által közzétett előzetes becslések alapján 2025 harmadik negyedévében a szezonálisan kiigazított bruttó hazai termék (GDP) 0,2%-kal emelkedett az euróövezetben, míg az EU összesített növekedése 0,3%-ra rúgott az előző negyedévhez viszonyítva. A megelőző, 2025 második negyedévben az euróövezet GDP-je 0,1%-kal, az EU-ban pedig 0,2%-kal bővült. A legkiemelkedőbb negyedéves növekedést Svédország könyvelhette el a harmadik negyedév során, hiszen itt 1,1%-os emelkedés történt. Ezen kívül Portugália 0,8%-os, míg Csehország 0,7%-os növekedéssel szintén figyelemre méltó teljesítményt nyújtott.

A 2024. harmadik negyedévben a szezonálisan kiigazított bruttó hazai termék (GDP) az euróövezetben 1,3%-os, míg az EU-ban 1,5%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Ez a bővülés az előző negyedévi +1,5%-os euróövezeti és +1,6%-os uniós teljesítmény után következett be. Magyarország esetében a bruttó hazai termék volumene 2025 harmadik negyedévében, a nyers és a szezonálisan, valamint naptárhatással kiigazított adatok szerint, 0,6%-kal meghaladta az előző év hasonló időszakának eredményeit.

Jól látható, hogy a magyar gazdaság háromnegyedéves GDP-növekedése messze elmarad az EU és az euróövezet átlagától, sőt, annak felét sem éri el. Az exportpiacok zsugorodása, a háborús feszültségek és a német gazdaság gyengélkedése nemcsak ránk, hanem más uniós országokra is hatással van. Ennek ellenére a magyar gazdaság már évek óta egy stagnáló mezőnyben helyezkedik el, és sajnos a kilábalás első jelei továbbra is váratnak magukra. A KSH legfrissebb adatai szomorúan tükrözik a helyzetet: "Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján - a gazdaság teljesítménye stagnált. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság növekedését." (Megjegyzendő, hogy az ipar a GDP 25%-át, míg a mezőgazdaság körülbelül 5%-át adja.) Ez azt jelenti, hogy helyben toporgunk, és az ipar nemcsak hogy nem segíti a bővülést, hanem éppen ellenkezőleg, visszafogja azt!

Október 30-án a portfolio.hu jóvoltából részletes betekintést nyertünk a cseh gazdaság friss adataiba. Már a gazdasági portál címének megfogalmazása is beszédes: "Száguld a cseh gazdaság". A harmadik negyedévben Csehország gazdasága 0,7 százalékkal bővült a korábbi negyedévhez képest, és éves összevetésben 2,7 százalékos növekedést mutatott, ami a legmagasabb ütem 2022 közepe óta, ráadásul felülmúlta a szakértők várakozásait. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a háttérben éppen kormányváltás zajlik az országban. Csehországot azért tartom érdekes példának, mert lakossága és területe hasonló nagyságrendű hazánkhoz, és az euró használata sem elterjedt. Az ország területe 78 ezer négyzetkilométer, lakossága pedig 10,8 millió fő. Hazánkból számos turista látogatott már el Csehországba, hiszen a gyönyörű Prága, amely 1,4 millió lakosú, számos nevezetességgel várja az érdeklődőket.

Lépjünk vissza a cseh gazdaság világába. A Cseh Nemzeti Bank a 2023-as évre 2,6%-os növekedéssel kalkulál, miután a következő évben, 2024-ben, mindössze 1,1%-os bővülés várható. Ezzel szemben Magyarországon 2025-re 0,5-0,6%-os éves növekedés prognosztizálható. A legfrissebb, harmadik negyedéves adatok összhangban állnak a cseh központi bank előrejelzéseivel. A bank november 6-án fog dönteni a monetáris politikájáról, és az elemzők szerint a fő kamatláb 3,50%-on marad. Érdemes megjegyezni, hogy a központi bank 2023 óta a kamatokat körülbelül a felére csökkentette. Ezzel párhuzamosan Magyarországon a jegybanki alapkamat jelenleg 6,50%, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 2024. szeptember 25-én 6,75%-ra csökkentette azt.

A cseh gazdaság stabilitását jól tükrözi, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság szintje 44-46 százalék között mozog, míg Magyarország esetében ez az arány már meghaladja a 75 százalékot. Ezt a különbséget a nemzetközi hitelminősítők is észlelik: Csehország "A" besorolással bír a befektetők szemében, míg Magyarország a "B" kategóriában helyezkedik el, ráadásul a bóvli szinthez közel, a kieső zónában. Az aktuális versenyképességi rangsor is megerősíti ezt az eltérést: a svájci IMD Világversenyképességi Központ legújabb listáján, ahol 69 országot vizsgáltak, Csehország a 25. helyet foglalja el, míg Magyarország a 48. helyre került. Az élen Svájc, Szingapúr és Hongkong áll, míg a sereghajtók között Nigéria, Namíbia és Venezuela található.

A cseh politikai élet színes és változó. 2010-ig visszanézve: indult a Nečas-kormánnyal, majd jött a Jiří Rusnok, a Bohuslav Sobotka, az Andrej Babiš és a most elbukott Petr Fiala kormány, idén ősszel pedig visszajött Andrej Babiš. Ellentétben hazánk elmúlt tizenöt évével, kizárólag koalíciós kormányok vezették Csehországot, de volt kisebbségi kormányzás is. Magyarországon a politikai hatalom másfél évtizede monolit, betonszilárd és szinte leválthatatlan, a gazdaság a kurzus kiszolgáltatottja, a teljesítménye pedig hullámzó és az utóbbi években kifejezetten gyenge. Csehországban a gazdaság stabil és virágzó, a politikai váltógazdálkodás természetes. Nem lenne jobb nálunk is így? A cseh gazdasági teljesítmény egyértelmű választ ad a kérdésemre.

A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.