Ádám és Éva létezésére vonatkozóan érdekes bizonyítékokat fedeztek fel – ráadásul ezek az eredmények 200.000 évvel ezelőttről származnak! – Helló Magyarország!
Az ateisták gyakran egy varázslatos meseként értelmezik Ádám és Éva történetét, mint egy szimbolikus elmesélést az emberi lét kezdetéről. De mi van, ha léteznek olyan bizonyítékok, amelyek más megvilágításba helyezik ezt a mítoszt?
Még az sem kizárt, hogy a tudomány legújabb felfedezései alátámasztják a Biblia legelső oldalain olvasható történetet, hívja fel a figyelmet a UNILADTech.
Mózes első könyvében, más néven a Teremtés könyvében, Isten a világ megalkotásának hatodik napján teremtette meg Ádámot, az első embert. Ezt követően az ő oldalbordájából formálta meg Évát. Az ő sorsuk összefonódott az Édenkert gyönyörű világával, azonban hamarosan megjelent a kígyó, a tiltott gyümölcs, és ezzel megkezdődött a bűnbeesés története. Ezt a mesét sokan ismerik, de kevesen hisznek benne igazán.
A tudomány ugyanis eddig képtelen volt bármilyen konkrét bizonyítékot felmutatni, ami a sztorit történelmi alapokra helyezte volna. Most azonban úgy tűnik, a genetika új fejezetet nyitott az emberiség eredetének kutatásában. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a férfi Y-kromoszómák és a női mitokondriális DNS közös ősei több tízezer év különbséggel élhettek. Nos, ez a feltételezés most megdőlni látszik.
Friss genetikai vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy "Ádám" és "Éva" - vagyis a modern emberi génállomány közös férfi és női ősei - időben sokkal közelebb éltek egymáshoz, mint korábban hittük. Tegyük persze gyorsan hozzá: a tudományos "Ádám" és "Éva" természetesen nem a bibliai alakok, hanem azok a genetikai ősök, akiktől minden ma élő ember származik.
A Sassari Egyetem kutatócsoportja, vezetője Paolo Francalacci professzor, lenyűgöző felfedezést tett, amely új fényt vet a szardíniai férfiak genetikai örökségére. A csapat 1200 Y-kromoszómát vizsgált meg, és ennek eredményeként sikerült létrehozniuk egy innovatív "molekuláris órát". Ez az új eszköz 7000 eddig ismeretlen genetikai variációt használt fel, lehetővé téve a kutatók számára, hogy visszautazzanak az időben. Az eredmények nemcsak a sziget történetének különböző eseményeit világították meg - például az afrikai rabszolgák római kori érkezését - hanem arra is utaltak, hogy a genetikai "Ádám" valószínűleg 180-200 ezer évvel ezelőtt létezett.
Ez a megállapítás szorosan összefonódik a genetikai "Éva" korával. Carlos Bustamante, a Stanford Egyetem elismert populációgenetikusa ezt mondta: "Nem arról van szó, hogy drámaian csökkentjük a mitokondriális kor értékét - bár egy kis mértékben ez is igaz -, sokkal inkább arról van szó, hogy az Y-kromoszóma korát toljuk hátrébb."
A felfedezés nem feltétlenül azt jelenti, hogy e két ős egy időben, egy helyen élt, sem azt, hogy ők lettek volna az egyedüli emberek a Földön. Inkább azt sugallja, hogy a genetikai közös ősök időben sokkal közelebb álltak egymáshoz, mint ahogyan azt korábban gondolták. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a mai ember génjei nem közvetlenül Ádámtól és Évától származnak. A kutatók véleménye szerint ezek a távoli ősök inkább „genetikai szellemek”, akiknek DNS-e az évek során teljesen eltűnt a populációból, így már nem nyomozhatók a modern emberek génállományában.
A hívők jelentős része általában nem is támaszkodik tudományos bizonyítékokra. Érdemes megemlíteni, hogy Ádám és Éva meséjére sok keresztény is úgy tekint, mint egy szimbolikus ábrázolásra, nem pedig olyan történetre, amelynek minden részlete szó szerint igaz lenne, mint például Jézus élete esetében. Így inkább allegorikus értelemben közelítik meg ezt a narratívát, amely mélyebb jelentéseket hordozhat, mint a tényleges történések.
Mindenképpen elmondható, hogy fokozatosan egyre inkább rálátást nyerünk az emberi történelem távoli múltjára.
