Elképesztő veszteségeket szenvedett el az orosz-ukrán háború, amely már három éve tart. A legfrissebb videóban részletesen bemutatják a konfliktus következményeit és a harcok során bekövetkezett drámai eseményeket. A helyzet folyamatosan változik, és a ké
Döbbenetes veszteségek a három éve tartó orosz-ukrán háborúban (videó) Szemán László János 2025-02-24
A háború szörnyű következményei már most is érzékelhetőek: egymillió katona és civil életét vesztette, vagy szenvedett súlyos sebesüléseket. Ukrajna területének 20 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll, és az ország gyakorlatilag romokban hever. A felmérések szerint körülbelül 630 ezer épület, köztük 209 ezer magánház, 27 ezer lakótorony és 600 kollégium semmisült meg vagy sérült meg súlyosan. A legnagyobb károk Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Kijev, Csernyihiv és Herszon térségeiben tapasztalhatóak, és a rombolás sajnos továbbra is tart. Eddig körülbelül hétmillió ukrán kényszerült elhagyni hazáját, főként Európa irányába, de a menekültek száma akár 11 millióra is nőhet. A gazdasági helyzet is drámai, hiszen a GDP több mint 20 százalékot esett az utolsó békeévhez képest. Három éve, hogy megkezdődött az orosz-ukrán konfliktus, és a következmények még mindig éreztetik hatásukat.
Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én hivatalosan bejelentette, hogy különleges katonai műveletet indít Ukrajna ellen, ezzel pedig megkezdődött a nyílt háború a két nemzet között. (A részletes előzményekről cikkünk végén tájékozódhatnak.)
Az orosz csapatok 2022-ben megpróbálták elfoglalni Kijevet, de nem jártak sikerrel. A háború első évében először az orosz csapatok törtek előre, nagy területeket megszállva Dél- és Kelet-Ukrajnában, majd az ukránok vezettek sikeres ellentámadásokat.
Ezt követően, 2023-tól kezdve, egy állóháborús helyzet bontakozott ki, amelyet a hatalmas veszteségek és az orosz előrenyomulás rendkívüli lassúsága jellemzett. Tavaly az ukrán különleges erők merész támadást indítottak Oroszország kurszki térségében, ám az általuk elfoglalt területek nagysága messze elmarad az oroszok által megszállt területekhez képest. Az ukránok számára a visszaszerzés csakis az orosz hadvezetés döntésein múlik, így a helyzet rendkívül bonyolult és kiszámíthatatlan marad.
Jelenleg az orosz hadsereg Ukrajna területének körülbelül 20 százalékát uralja, ehhez társul a Krim-félsziget, amely Oroszországhoz került. Az ukrán haderő helyzete rendkívül nehéz, és a megszállt területek visszafoglalására gyakorlatilag nincsenek reális esélyeik. Ráadásul az orosz csapatok, ha lassan is, de folytatják előrehaladásukat.
A harcok következtében több mint 7 millió ukrajnai lakos kényszerült elhagyni hazáját, legnagyobb részük nők és gyermekek. Ezen kívül körülbelül 8 millió ember maradt az országon belül, de otthontalanná vált. A háború végéig a külföldre menekültek száma egyes előrejelzések szerint akár 11 millióra is nőhet. Sokuk valószínűleg nem tér vissza, mivel otthonaik a romokban hevernek, vagy mert félnek az életüket és megélhetésüket fenyegető veszélyektől.
Hatványozott emberáldozatok mindkét fél részéről.
A három évnyi harc súlyos emberi áldozatokkal jár, a becslések szerint a háború eddig akár egymillió életet követelhetett, beleértve a halottakat és sebesülteket is. A Mandiner által közzétett információk szerint egyes amerikai források 172 ezer orosz katonát öltek meg, míg a sebesültek száma 611 ezerre rúghat. Ezen kívül körülbelül 14 ezer harckocsit és páncélozott járművet semmisítettek meg a harcok során. Az ukrán hadsereg viszont azt állítja, hogy az orosz veszteségek elérhetik a 814 ezret, míg egy független orosz médiaforrás, a Mediazona, körülbelül 84 ezer orosz katona haláláról számol be. Az amerikai szakértők a számokat 700 ezer körüli értékre teszik.
A 24. gépesített dandár sajtószolgálatának által készített felvételen egy ukrán katona látható, amint lőszereket pakol a kelet-ukrajnai Donyecki területen található Csasziv Jarban, 2024. október 24-én, az Ukrajna ellen folyó orosz invázió idején. (Fotó: MTI/EPA/24. gépesített dandár sajtószolgálata)
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) adatai alapján az első évben Ukrajnában több orosz katona vesztette életét, mint bármely más háború során a második világháború óta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozata szerint 2025 februárjáig körülbelül 45 ezer ukrán katona hunyt el, míg a sebesültek száma megközelíti a 400 ezret.
Megrongált lakóház Ramenszkojéban 2024. szeptember 10-én, miután ukrán dróntámadás érte a Moszkvai területen fekvõ várost. Orosz források szerint egy nõ életét vesztette, hárman megsebesültek. (Fotó: MTI/AP)
A becslések szerint a hivatalosan elismert polgári áldozatok száma körülbelül 12 ezer halottat és 28 ezer sebesültet tesz ki. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok nem rendelkeznek szilárd, megbízható forrásokkal, így a valós számok eltérhetnek a hivatalos statisztikáktól.
A The Wall Street Journal cikke szerint Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta soha nem tapasztalt mértékben nőtt azoknak a száma, akik amputációra kényszerültek. A becslések szerint eddig 20 000 és 50 000 között mozog azoknak a száma, akiken ilyen drámai orvosi beavatkozást hajtottak végre. A helyzet különösen aggasztó a gyermekek számára: az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF jelentése alapján minden ötödik ukrán gyermek elveszítette legalább egy közeli hozzátartozóját vagy barátját a háború következtében. Ezen túlmenően...
Az áldozatul esett gyermekek száma aggasztó mértékben emelkedik: 2024-re már 50%-kal nőtt a számuk az előző évhez viszonyítva. 2022 februárja óta több mint 2520 gyermek vesztette életét vagy szenvedett sérüléseket, és ez csupán az ENSZ által megerősített statisztikák alapján állapítható meg.
Tönkrement haza, romokban heverő gazdaság.
Az IMF becslései alapján Ukrajna bruttó hazai terméke 2022-ben 29,1%-kal csökkent, és a jelek szerint 2024-re is csak 22%-kal marad el a 2021-es, viszonylagos békében mért szinttől. Ezt a Mandiner számolt be.
Jurij Szavcsuk ukrán történész, a II. világháború ukrán története kijevi múzeumának igazgatója egy golyó lyuggatta útjelzõ táblával az Ukrajnával határos oroszországi Kurszki területen fekvõ Szudzsában 2024. augusztus 16-án. Az ukránok elfoglalta orosz városban mûködik a szibériai gázmezõkrõl Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Az orosz gazdaság helyzete lényegesen stabilabbnak mutatkozik, mint azt sokan gondolják, hiszen 2024-re 6 százalékos növekedést is el tudtak érni. Ez a növekedés azonban főként a katonai kiadásoknak köszönhető, nem pedig a gazdasági fejlődés valódi jeleinek. Az infláció és a rendkívül magas, 21 százalékos kamatlábak, valamint a csökkenő reálbérek az átlagos orosz állampolgárok életét is megnehezítik, igaz, nem olyan drámai mértékben, mint Ukrajnában. A nyugati szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de a csökkenő olajexport már érzékelhető hatást gyakorol a gazdaságra. Miközben a hadigazdaság virágzik, az életszínvonal csökkenése egyértelműen tapasztalható. Az ukránok a háború következtében keletkezett pusztításokkal küzdenek, míg az oroszok nagyrészt elkerülték a közvetlen háborús károkat. Ugyanakkor egy súlyos problémával néznek szembe: a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott pénz kérdése, amelynek egy része valószínűleg Ukrajna újjáépítésére lesz kényszerülve.
Negyedmillió szétbombázott épület
Az ukrán infrastruktúra folyamatos orosz támadások kereszttüzébe került, amelyek közül néhány esetben egyetlen éjszaka másfél száz drón csapott le a fővárosra. Ezek a támadások elképesztő pusztítást végeztek, és komoly nyomot hagytak az ország gazdaságán. A Kyiv School of Economics becslései szerint 2024 novemberére a károk értéke elérheti a 170 milliárd dollárt, ami szinte megegyezik a magyar éves GDP-vel, körülbelül 70 ezer milliárd forinttal.
A legtöbbet a lakóépületek szenvedték el, a veszteségeket 60 milliárd dollárra becsülik. A legnagyobb pusztítást Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Kijev, Csernyihiv és Herszon régiókból jelentették.
Helyi lakosok egy orosz légitámadásban megsemmisült lakóház romjai elõtt a nyugat-ukrajnai Lvivben 2024. szeptember 4-én. A várost ért összehangolt támadásban legkevesebb hét ember életét vesztette. (Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz)
Az oroszok által okozott pusztítás mértéke megdöbbentő: több mint 26 ezer kilométernyi utat tettek tönkre, míg a vasút 4,3 milliárd, a repterek 2 milliárd, a kikötők pedig közel 1 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el. A kijevi hatóságok szerint a közlekedési infrastruktúrában összesen 38,5 milliárd dollár kár keletkezett. Ezen kívül körülbelül 260 ezer autó rongálódott meg vagy semmisült meg, ami 2,2 milliárd dollárnyi kárt jelent. Az alapvető egészségügyi ellátás is válságos helyzetbe került, hiszen a szektor 4,3 milliárd dollárt veszített a kórházak és klinikák romba dőlésével. Az UNICEF jelentése szerint körülbelül 790 egészségügyi intézmény sérült meg vagy pusztult el, ám a kijevi szakemberek becslése szerint a valós szám ennek közel kétszerese.
Az orosz-ukrán háborút megelőző események összetett politikai és történelmi háttérrel bírnak. A konfliktus gyökerei egészen a Szovjetunió felbomlásáig nyúlnak vissza, amikor Ukrajna függetlenné vált 1991-ben. Az ezt követő évtizedekben a két ország közötti kapcsolatok feszültté váltak, különösen a Krím félsziget és a kelet-ukrajnai szakadár területek körüli viták miatt. 2014-ben, a Majdan-tüntetések után, amikor Ukrajna közeledni próbált az Európai Unióhoz, Oroszország annektálta a Krímet, ami nemcsak Ukrajna területi integritását sértette, hanem a nemzetközi jogot is. Ezt követően fegyveres összecsapások kezdődtek a kelet-ukrajnai Donbász régióban, ahol Oroszország támogatásával szakadár csoportok alakultak. A feszültség fokozódott, miután Oroszország katonai jelenlétét növelte a határ mentén, és a diplomáciai erőfeszítések, mint például a minszki megállapodások, nem hozták meg a várt békét. 2022 februárjában Oroszország hivatalosan is inváziót indított Ukrajna ellen, ezzel újabb szakaszba lépve a régóta tartó konfliktusban. Az események láncolata tehát egy mélyebb geopolitikai játszmát tükröz, amelyben a történelem, a nemzeti identitás és a hatalmi érdekek játszanak központi szerepet.
Az orosz-ukrán háború egy 2014-óta tartó politikai és katonai válság Ukrajna és Oroszország között. 2014 februárjában Ukrajnában az euromajdan tüntetéssorozat a méltóság forradalmának eseménysorozatában teljesedett ki, amelynek során az EU-párti tüntetők megdöntötték az oroszbarát Viktor Janukovics elnök uralmát. A hatalomváltásra válaszul Oroszország harcok nélkül megszállta a Krím-félszigetet, majd annektálta a területet. Eközben Ukrajna keleti, jelentős orosz lakossággal rendelkező területén oroszpárti tüntetések törtek ki, amelyek fegyveres felkelésbe torkolltak. A kirobbanó kelet-ukrajnai háborúban Oroszország nemhivatalos támogatásával az orosz szeparatista milíciák erői harcoltak az ukrán hadsereg ellen, és a Donbasz régió egy részén két de facto "független" államot hoztak létre, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot. A minszki egyezmények aláírása után a háború 7 évre alacsony intenzitású, fagyott konfliktussá vált.
Persze, szívesen átfogalmazom a szöveget, hogy egyedibb legyen. Kérlek, oszd meg velem a konkrét tartalmat, amit szeretnél átdolgozni!
Kiemelt kép: Egy férfi a Csernyihivi területen található Ivanyivkában, 2022. április 20-án, a háborús rombolás nyomait figyeli, miközben az orosz támadások után hátrahagyott bombák maradványait szemléli. (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)
Persze! Milyen témában szeretnél Facebook hozzászólást írni? Adj meg egy kis irányt, és szívesen segítek!
Természetesen, íme egy egyedibb megfogalmazás: **Kapcsolódó Témák: A Háború Árnyékában** 1. **Orosz-ukrán konfliktus: Három év tükrében** 2. **Összegzés és Elemzés: A Háború Hatásai** 3. **Veszteségek és Tanulságok: Mi marad utána?** 4. **Vezetői Perspektívák: Döntések és Felelősségek a Krízis Idején** Ez a felosztás lehetővé teszi, hogy a téma különböző aspektusait érintsd, miközben egyedi megközelítést alkalmazol.
