A Monetáris Tanács úgy határozott, hogy fenntartja az alapkamat jelenlegi szintjét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa áprilisi ülésén egyhangú döntéssel határozott arról, hogy az alapkamatot változatlan szinten tartja. Ezt a szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyv is megerősíti.
Az április 29-i ülésen a Monetáris Tanács egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek miatt továbbra is szükséges az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés.
A tanácstagok megerősítették, hogy továbbra is helyénvalónak tartják a szigorú monetáris feltételek fenntartását – áll a legfrissebb jegyzőkönyvben. A stabilitásra fókuszáló megközelítés keretein belül a testület az alapkamatot 6,50 százalékon hagyta. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalékon, míg az egynapos (O/N) hitelkamat 7,50 százalékon maradt, így ezeken a szinteken nem történt változás.
A jelentés alapján a döntéshozók közös nevezőre jutottak abban, hogy a jegybank a jelenlegi gazdasági helyzetben leginkább az árstabilitás megteremtésével és a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzésével tudja elősegíteni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának csökkenését, valamint a fenntartható gazdasági növekedést. A szigorú monetáris politika révén, amely a pozitív reálkamat fenntartására összpontosít, hozzájárul a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez. Ezáltal az inflációs várakozások a jegybank által kitűzött célokkal összhangban alakulhatnak, lehetővé téve, hogy az inflációs cél tartósan elérhetővé váljon.
A tanácstagok értékelése alapján az ország pénz- és tőkepiaci helyzete stabilnak mondható, amit a kedvező fundamentumok is alátámasztanak. A jövőbe tekintve a hazai pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül többen hangsúlyozták a külső egyensúly és a költségvetési folyamatok jelentőségét. A tanácstagok örömmel vették tudomásul a folyó fizetési mérleg februári kiemelkedő többletét, valamint azt, hogy a külső pozíció várhatóan a következő években is tartósan kedvező aktívumot fog mutatni.
Több szakpolitikai döntéshozó hangsúlyozta, hogy az adósságráta a módosított hiánycélok mellett is csökkenő tendenciát mutat, miközben az elsődleges egyenleg a hosszú távú előrejelzési időszak során stabilan egyensúlyban marad. Számos szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai infláció és a maginfláció márciusban csökkent, ám a fogyasztói árindex továbbra is a jegybank által meghatározott toleranciasáv felett helyezkedik el. A tanács a közeljövőben külön figyelmet fordít az árdinamikákban és az inflációs várakozásokban megfigyelhető elmozdulások tartósságára.
A következő hónapok inflációs kilátásait elemző szakértők egybehangzó véleménye szerint az árrések hatósági korlátozása, valamint a telekommunikációs és banki szektor szereplőinek önkéntes árazási kötelezettségvállalásai kedvezően befolyásolják az infláció csökkenését.
A tanács értékelése szerint az inflációs pályát övező kockázatok erősödésének hátterében a vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai állnak. Egyes tanácstagok felhívták a figyelmet arra, hogy a világpiaci olajárak csökkenése gyorsan beépül a hazai üzemanyagárakba, ami rövid távon az alacsonyabb infláció irányába hat. Ugyanakkor a vámtételek növelése esetén középtávon erősödhetnek a felfelé mutató kockázatok. Emellett a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság fokozódása a hazai eszközökkel szembeni kockázatkerülést is erősíti, ami szintén magasabb infláció irányába mutató kockázat. A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett - erősítette meg a testület. (MTI)
