Egy izgalmas szimuláció feltárta a Föld jövőjét: a bolygónk területe egyre szűkül, és az emberiség számára egyre kevesebb hely marad.
A Bristoli Egyetem tudósai arra figyelmeztetnek, hogy 250 millió év elteltével a Föld olyan extrém hőmérsékletekkel nézhet szembe, amelyeket nem csupán az emberek, hanem még a legtartósabb emlősök sem képesek majd elviselni.
A Föld lenyűgöző, 4,5 milliárd éves története során számos drámai átalakuláson ment keresztül. Kezdetben egy forró lávagolyó formálta a bolygót, amely idővel fokozatosan kihűlt, és megjelent egy hatalmas szuperkontinens. Ezt követően a tektonikus lemezek mozgalma alakította a felszínt, miközben az élet is megkezdte hódító útját. Bár a Föld még mindig fiatalnak számít, és élete alig harmadánál tart, rengeteg jövőbeli változás vár rá. Azonban az élet, ahogy azt ma ismerjük, nem biztos, hogy képes lesz alkalmazkodni a közelgő kihívásokhoz, így a fennmaradása kérdésessé válhat.
A tudományos közéletben már régóta téma, hogy a régi Pangea kontinensének eltűnését követően a földrajzi formációk folyamatosan vándorolnak, és egy újabb szuperkontinens, a Pangea Ultima, körvonalazódik. Ez a folyamat körülbelül 250 millió év múlva egyesíti majd a Föld összes szárazföldjét egyetlen hatalmas földrészbe. A Bristoli Egyetem kutatói nemrégiben egy szimulációt végeztek, amely során figyelemre méltó következtetésre jutottak. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk rámutatott, hogy a Pangea Ultima nem kedvez majd az emlősöknek, és számukra gyakorlatilag lakhatatlanná válik ez az új földrajzi egység.
Alexander Farnsworth, a tanulmány vezető szerzője szerint a szén-dioxid szintje a jelenlegi duplájára emelkedhet. A Nap emellett várhatóan 2,5 százalékkal több sugárzást bocsát majd ki magából, a szuperkontinens jelentős része pedig a trópusi éghajlati övben foglal majd helyet. Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy a bolygó ezen részén nagyjából 40-70 Celsius-fok uralkodik majd.
Farnsworth szerint a bolygó jelentős részén 40-50 Celsius-fok lesz majd, élelmet és iható vizet nem lehetne találni, és a rendkívül magas páratartalom sem kímélné az emlősöket. Az emberek más fajokkal együtt kihalnának, mivel ekkora hőt már nem tudnának izzadással kompenzálni.
A szakértő véleménye szerint a szimuláció arra alapoz, hogy a jelenlegi 400 ppm-es szén-dioxid szint, amely a légkörben található, több millió év alatt 600 ppm-re fog emelkedni. (A ppm kifejezés azt mutatja meg, hogy egymillió részecske közül hány a vizsgált anyag.) Ugyanakkor a fosszilis energiahordozók elégetése révén egy ilyen drámai változás sokkal gyorsabban is bekövetkezhet, mint azt a hosszú távú előrejelzések sugallják.
A kérdés így fogalmazható meg: vajon képes lesz-e az emberiség átvészelni a következő évszázadokat, és él-e majd valaki, aki tanúja lesz a Pangea Ultima születésének?
