Egyre csökken a klinikai kutatások száma Magyarországon.
Az európai klinikai vizsgálatok adatai alapján megfigyelhető, hogy Magyarországon ezek száma évente körülbelül öt százalékkal csökken.
Magyarországon az utóbbi években folyamatosan csökken a klinikai gyógyszervizsgálatok száma, ami aggasztó trendet jelez, hiszen így az ország elveszítheti kiemelkedő pozícióját ezen a területen. Ezek a vizsgálatok nem csupán a legújabb terápiákhoz való hozzáférést biztosítják a betegek számára, hanem jelentős szakmai és pénzügyi előnyökkel is járnak az egészségügyi rendszer számára. E tényezők figyelembevételével a döntéshozóknak érdemes prioritásként kezelniük a klinikai kutatások támogatását, hiszen a betegek érdeke és az egészségügyi ellátás fejlődése szorosan összefonódik.
A világ jelenleg tele van kihívásokkal és bizonytalanságokkal, ami különösen fontos helyzet elé állítja Magyarországot. Az ország számára elengedhetetlen, hogy felismerje és kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a helyzetének javításához. Az egyik ilyen lehetőség a klinikai vizsgálatok területe, ahol Magyarország eddig kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Ugyanakkor aggasztó tendencia figyelhető meg: a klinikai vizsgálatok száma az utóbbi időszakban folyamatosan csökken, ami komoly figyelmet igényel.
Magyarország számára kulcsfontosságú lenne, ha egyre többen felismernék a klinikai vizsgálatokban rejlő értékeket. A legfrissebb kutatások alapján megállapítható, hogy az európai klinikai vizsgálatok terén hazánkban évi öt százalékos csökkenés tapasztalható. A jövőre nézve ezt a tendencia felgyorsulásával is számolhatunk. Fontos lenne, hogy megőrizzük azokat a lehetőségeket, amelyek korábban a rendelkezésünkre álltak - emelte ki Dr. Szalóki Katalin, az AIPM (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) igazgatója egy áprilisi szakmai konferencián.
Magyarország sajnos a régióban hátrányos helyzetbe került. A közelmúltban megrendezett konferencián kiderült, hogy Romániában már külön állami stratégiát dolgoztak ki annak érdekében, hogy minél több klinikai vizsgálatot vonzanak az országba. Ezzel szemben Csehország az elmúlt évben már jelentősen túlszárnyalta Magyarország teljesítményét. Németországban pedig, ahol az innovatív gyógyszerek azonnal a támogatott termékek közé kerülnek, amint megkapják a piaci engedélyt, bevezették azt a kötelező szabályozást, hogy bizonyos számú klinikai vizsgálatnak az ország területén kell zajlania.
Eközben nem csak Kína Európa versenytársa a klinikai vizsgálatok megszerzésében, de olyan régiók is, mint Dél-Amerika, ahol viszonylag nagy populációval, nagyon gyors betegbeválasztással tudnak dolgozni a gyógyszergyártók. Ez elvisz Európából vizsgálatokat, aminek szintén az az eredménye, hogy élesebbé válik a kontinens országi közötti verseny ezek megszerzéséért. Jól mutatja ezt, hogy a European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) adatai szerint az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2010 és 2022 között (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés. Így Európa nem tud lépést tartani az Ázsiában és az Egyesült Államokban tapasztalható növekedéssel. A kutatási és fejlesztési kiadások lassú növekedése azt is jelenti, hogy a kontinens gyógyszeriparának sürgősen fel kell gyorsítania befektetéseit ezen a téren.
Mindezek mellett érdemes kiemelni, hogy Magyarország az Európai Gazdasági Térség (EGT) szempontjából is jelentős szereplő volt, nem csupán az EU keretein belül. A klinikai vizsgálatok terén körülbelül százezer emberre 1,68 kutatás jutott, ami az országok rangsorában az ötödik helyet biztosította számunkra. Ez pedig arra utal, hogy a csökkenő tendencia viszonylag magas alapértékről indult el.
A klinikai vizsgálatok számának csökkenését több tényező is befolyásolja, többek között a toborzási nehézségek, valamint a jóváhagyási folyamatok és a szerződések megkötésének bonyolultsága. Emellett az is problémát jelent, hogy sok esetben torz kép él a közvéleményben ezekről a vizsgálatokról, amely nem tükrözi a valóságot. Ráadásul az állami ösztönzők hiánya tovább nehezíti a helyzetet – hangsúlyozta Szalóki Katalin.
A 2023 végén és 2024 elején bemutatott iparstratégia világosan kiemeli, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú a klinikai vizsgálatok megtartása. Ez nemcsak a nemzetgazdaság szempontjából előnyös, hanem jelentős bevételi forrást is jelent az ország számára. Emellett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) számára is költségmegtakarítást eredményez, mivel csökkenti azokat a kiadásokat, amelyek egyébként az ellátórendszert terhelnék. Így a klinikai vizsgálatok nem csupán a kutatás és fejlesztés szempontjából fontosak, hanem a hazai egészségügyi rendszer fenntarthatósága szempontjából is elengedhetetlenek.
Fontos eleme ennek a folyamatnak, hogy a gyógyszergyártók csak akkor hajlandók klinikai vizsgálatokat végezni Magyarországon, ha a későbbiekben a gyógyszerük elérhetővé válik itt. A gyártók számára kulcsfontosságú, hogy tisztában legyenek azzal, hogy egy adott országban a finanszírozási ciklus akár három-öt évig is eltarthat, és hogy biztosítva legyen számukra, hogy egy év múlva a gyógyszerük befogadásra kerülhet.
