Pompeiben egy olyan felfedezésre bukkantak, amely forradalmasíthatja a régészet és a történelem eddigi megértését!

A pompeii régészek egy hatalmas, rendkívül ritka falfestményt fedeztek fel, amely mindent megváltoztat, és teljesen új megvilágításba helyezi az eddigi tudásunkat.

A Pompejiben feltárt falfestmény egy rejtélyes, ősi kultusz szertartását örökíti meg, amelynek középpontjában egy nő áll, akit az éjszaka sötét fátyla alatt avatnak be. A különleges lelet felfedezését a Pompei Régészeti Park tette közzé február 26-án, a Thiasus-ház feltárásakor.

A közel életnagyságú falfestmény Pompeiben három fal hosszában fut végig egy nagy bankett teremben, a negyedik fal pedig egy kertre nyílik. Élénkvörös háttér előtt számos meenád - Dionüszosz, a bor istenének női követői - alakja látható, akiket vadászként ábrázolnak, kezükben kardot, vállukon pedig levágott kecskéket tartanak. A freskó fiatal szatírokat, részben kecskét és részben emberi lényeket is ábrázol, akik furulyáznak és boráldozatot mutatnak be.

A freskó középpontjában egy bölcs, ősz szatír áll, mellette pedig egy fiatal nő, akit hamarosan bevezetnek a dionüszoszi misztériumkultusz titokzatos világába. Ez a régi, ókori kultusz, amely legalább a Kr.e. V. századi klasszikus görögök időszakáig visszanyúlik, "rejtélynek" minősül, mivel a beavatási szertartások és praktikák szigorúan titkosak voltak a külső szemlélők előtt.

Ám a freskó új támpontot adott a szakértőknek a rítusok történéseihez: a római beavatottak úgy vadászhattak, mint előttük a görögök. A falfestmények azt sugallják, hogy ezek a rejtélyes rítusok Dionüszosz és a vadon élő állatok közötti ősi kapcsolatot visszhangozták.

Bár a dionüszoszi misztériumok számos aspektusa elveszett a titkolózás miatt, a történelmi beszámolók azt sugallják, hogy bort és más bódító anyagokat, például ópiumot használtak, hogy transz-szerű állapotokat váltsanak ki a követőiben. Dionüszoszt újjászületett istenként is ismerték, és kapcsolatba került a feltámadással, amit talán megígértek a misztériumokba beavatottaknak.

A dionüszoszi rítusokat bemutató impozáns freskó egyedüli másik példányát 1909-ben tárták fel Pompeii külvárosi részén, a Rejtélyek Villájaként ismert épületben. Ezek a falfestmények szatírokat és maenádokat ábrázolnak, valamint egy nőt, aki a kultuszba való beavatásra készül, miközben az esküvőjére vár. Érdekes módon azonban a vadászat ábrázolása teljesen hiányzik a műről.

A Dionüszosz témájú freskók mindkét példája lenyűgözően tükrözi "a nők vad, megszelídíthetetlen oldalát" - hangsúlyozta Gabriel Zuchtriegel, a Pompei Régészeti Park vezetője. "Ez az a figura, aki áttöri a férfiak által kialakított kereteket, hogy szabadon táncoljon, vadászként éljen, és nyers húst fogyasszon a hegyek és erdők vadregényes világában" - tette hozzá.