Eltiltást követően mindig szükséges az utánképzés?

Az előéleti pontrendszer fogalma sok sofőr számára ismerős lehet. Néhányan közvetlen tapasztalatokat is szereztek a témában, míg mások, akik már átéltek egy kipontozódást, inkább elkerülnék a téma felemlegetését. Az biztos, hogy senki sem vágyik a dupla büntetésre, de vajon tényleg olyan drámai a helyzet, ha a jogsi visszanyeréséhez még utánképzésre is el kell menni?

Az előéleti pontrendszer igazán alattomos megoldás. Csak egyetlen, ittas állapotban végrehajtott meggondolatlan cselekedet, és máris megtelt a "pontgyűjtő füzetecske".

Olvasónk, Florentina, éppen a legkevésbé várt pillanatban került bele egy felelőtlen közúti helyzetbe, mindezt teljesen józanul. Az előző este családi körben élvezett néhány pohár sört, de nem szédült meg tőle, csupán mértékkel koccintott. Miután aludt egy jót, joggal számíthatott arra, hogy a szervezetéből már eltűnt az alkohol hatása.

Másnap reggel, ahogy a munkába sietett, észrevette, hogy kissé elkésett. Az álmos, lassan haladó autók mögött toporogva nem volt kedve a türelmetlen várakozáshoz. Amint végre adódott egy biztonságos lehetőség, azonnal előzésbe kezdett a főúton. Sajnos pont abban a zónában, ahol 60 km/h sebességkorlátozás, valamint záróvonal és előzni tilos tábla figyelmeztette a közlekedőket, és ahol egy kereszteződés is várta. A balszerencséjére éppen egy rendőrautó állt meg a közelben, így a szabálytalan előzését azonnal észrevették. A rendőrök gyorsan félre is állították, és máris a jogosítvány, a forgalmi engedély és a szonda következett...

Az események gyorsan felpörögtek. A szonda jelezte, hogy posztalkoholos állapotot rögzített. Csak 0,1 ezrelékről volt szó, de a zéró tolerancia szabályai miatt ez sem volt elfogadható. Emellett 8 előéleti pontot is jelentett, ami már önmagában is komoly következményekkel járt. Ezt tetézte a záróvonalon való előzésért kapott 6, valamint a gyorshajtás miatt kirótt további 4 büntetőpont. Ha jól számolom, ez összesen pontosan 18 pontot jelent.

Ennek már a fele sem volt tréfa, olvasónk vezetői engedélyét a hatóság 6 hónapos időtartamra visszavonta, addig a vezetési jogosultsága is szünetelt. Ha ez nem lenne elég, az ilyenkor kötelező utánképzésen is részt kellett vennie ahhoz, hogy visszaszerezhesse a jogsiját. Ez sem volt leányálom, az elméleti fejtágítások mellett vezetésből is vizsgáznia kellett, közel 190 ezer forintja és több szabadnapja is bánta amellett, hogy minden alkalommal felhívták a figyelmét: Józanul érkezzen az időpontokra! Mintha a nem is létező alkoholproblémái miatt lenne jelen az egész foglalkozáson. Megalázó volt, na!

Bár nem tartozik a közszájon forgó autós legendák közé, fontos megjegyezni, hogy komolyabb közlekedési szabálysértések és bűncselekmények esetén a járművezetéstől való eltiltás nem az egyetlen következmény. Ezen esetekben kötelező a résztvétel az utánképzésen, amelynek sikeres teljesítése is elvárt! Sokakban felmerülhet, hogy talán már így is elég büntetés az, ha valaki elveszíti a jogosítványát, valamint kap egy pénzbírságot, és hogy az igazságszolgáltatás miért akarja még tovább nehezíteni az autósok helyzetét. A jogalkotók azonban másképp látják a dolgot.

A jogszabályok értelmében az utánképzés elengedhetetlen, ha valaki...

A jogszabályok értelmében a közlekedési bűncselekmények esetében számos helyzetben alkalmazható, sőt bizonyos esetekben kötelező is az eltiltás, mint szankció. Ez különösen igaz például az ittas vezetésre, ahol a jogalkotók szigorú intézkedéseket vezettek be. Ilyen esetekben az alábbiak szerint alakul a helyzet:

Ezekben az esetekben a büntetőbíróság tiltja el a járművezetéstől a delikvenst (a felelősség kérdésében jogi verdiktet csak ők jogosultak meghozni), a jogosítvány bevonásáról és a kötelező utánképzésről pedig a területileg illetékes kormányhivatal gondoskodik.

Kilián, a mi olvasónk, úgy döntött, hogy nem hagyja annyiban a dolgot, és jogi lépéseket tett a kormányhivatal határozatával szemben, amely az utánképzését elrendelte. A bíróság ugyanis ittas vezetés miatt visszavonta a jogosítványát, és a kormányhivatal, amely a közigazgatási eljárásokat intézi, arra figyelmeztette, hogy amennyiben szeretné újra birtokba venni rózsaszín plakettjét, be kell jelentkeznie az utánképzésre. Kilián viszont határozottan kifejezte, hogy nem ért egyet ezzel a döntéssel, és úgy érezte, hogy meg kell védenie jogait.

Annyira komolyan gondolta, hogy egészen a Kúriáig vitte az ügyet. Álláspontja szerint ez a jogi megoldás (eltiltás + kötelező utánképzés) a kettős büntetés tilalmába ütközik, az pedig minden hatóságot köt. Azzal érvelt, hogy egy ilyen büntetőügyben kizárólag a büntetőbíróság illetékes, ha ott nem kötelezték utánképzésre, a kormányhivatalnak erre utólag már nincs jogi felhatalmazása.

A legfelsőbb bírói fórum megállapította, hogy Kilián tévesen ítélte meg az ittas járművezetés jogi következményeit, amikor azokat csupán a büntetőeljárás keretein belül tartotta érvényesnek.

A szakmai elemzés során hangsúlyozták, hogy egyetlen cselekmény több jogterületet is érinthet, ahogyan Kilián ügye is példázza ezt: a büntetőjog mellett a közigazgatási jog területére is kiterjedt. A közigazgatási jog világosan meghatározza, hogy a közigazgatási hatóságoknak milyen lépéseket kell tenniük, ha az ittas járművezetővel szemben büntetőeljárás keretében büntetést szabtak ki. Az ítélet kiemelte, hogy a közigazgatási jogból eredő jogkövetkezmények – mint például a kötelező utánképzés – nem azonosak a büntetőjogi következményekkel, és emiatt nem is állhatnak párhuzamosan egymással.

Például ittas járművezetés esetén a büntetőjogiak mellett polgári jogkövetkezmények is alkalmazhatók, ha a részeg autós kárt is okoz másnak. Azt mégsem mondhatja a sofőr, hogy a büntetőbíróság már megbüntette, a kárt meg térítse meg az, akinek van kedve hozzá.

Az autósok számára nem szükséges kötelező utánképzésen részt venniük, amennyiben a hatóság csak egy specifikus járműkategóriára vagy járműfajtára vonatkozóan tiltotta el őket a vezetéstől. Ez azt jelenti, hogy ha a sofőrt nem általánosan, hanem például kizárólag a "B" kategóriás járművek vezetésétől fosztották meg, akkor nincs kötelezettsége az utánképzés elvégzésére.

Amikor már elérkezik a baj pillanata (18 előéleti pont összege felhalmozódik, és a büntetőbíróság elítéli az autóst), akkor a lehetőségek száma drasztikusan lecsökken: elkerülhetetlen az utánképzés elvégzése. Azonban ha az autós még csak a pontgyűjtögetés fázisában van, van lehetősége beavatkozni a helyzet alakulásába. Bár az utánképzést így sem úszhatja meg, a jogosítványának elvesztését mégis megakadályozhatja.

Ha a vezetői előéleti pontok lekérdezése magas értéket mutat, a sofőrök önszántukból is jelentkezhetnek utánképzésre, akár még a Belügyminisztérium 13 pontos figyelmeztetését megelőzően is (a nyilvántartó értesíti az autóst, amikor átlépi a kritikus határt). Fontos szabály, hogy amennyiben a nyilvántartott pontok között közigazgatási bírsággal járó szabályszegés (például gyorshajtás) miatt kiszabott 9 pont is megtalálható, akkor az utánképzésen való önkéntes részvétel csak az ezen felüli pontok csökkentésére elegendő.

A pontokat egy éven belül egyszer lehet csak önkéntes utánképzésen való részvétellel csökkenteni. Ezzel a módszerrel 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal csökkenthető a "priusz". Bölcs Bagoly tehát nem jár a pontgyűjtő füzetbe öt sikeres önkéntes utánképzést követően sem.