Energiaszámlák Európa-szerte: Mi magyarázza a jelentős eltéréseket?

Az európai államok különböző adózási stratégiákat alkalmaznak a fogyasztói energiaárak terén, ami jelentős eltéréseket eredményez a villamosenergia- és gázszámlákban. Magyarország esetében a magas adó mértéke kiemelkedő tényezőként hat az energiaárak alakulására.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió következtében tapasztalt energiaár-növekedés drámai hatással volt a háztartásokra, különösen az alacsony jövedelmű családokra. Noha az árak az utóbbi időben némileg kiegyenlítődtek, a megemelkedett energiaszámlák továbbra is komoly megpróbáltatást jelentenek sokak számára.

A gáz- és villamosenergia költségeinek jelentős hányadát az adók alkotják, és ez a helyzet Európa különböző országaiban jelentősen eltérhet. Néhány országban a kormányok különféle támogatásokat vagy juttatásokat kínálnak a háztartások megsegítésére. Ilyen körülmények között az adók akár kedvező irányban is befolyásolhatják a költségeket, sőt, negatív értékként is értelmezhetők.

Az Energie-Control Austria, a MEKH és a VaasaETT által összeállított háztartási energiaár-index (HEPI) az európai fővárosok lakossági villamosenergia- és gázárait követi nyomon. A bontás az energia- és elosztási költségek mellett az energiaadókat és az általános forgalmi adót is mutatja.

2024 áprilisában az Európai Unió fővárosaiban a háztartási villamosenergia-árakban az adók átlagos aránya 22%-ot tett ki. Ebből 8% energiaadó, míg 14% forgalmi adó (áfa) volt. Az egyes városok között jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Amszterdamban ez az arány csupán 26%, addig Koppenhágában akár 49%-ra is rúg. A stockholmi adatok szerint pedig 41%-os értéket mutatnak. Az uniós fővárosok átlagos adóterhelése tehát 22%-ra tehető.

Amszterdamban az energiaadók mértéke 43%-kal csökkent, míg a hozzáadottérték-adó 17%-on állt, ami egy figyelemre méltó negatív adóhányadot hozott létre. Ha ezt a tényezőt nem vesszük figyelembe, az áfa az árak eloszlásának 17%-át képviseli.

A HEPI adatai alapján 2020 januárjától az amszterdami lakosok számára az energiaadó teljesen eltűnt, hiszen az adójóváírás mértéke túllépte a fizetendő energiaadó összegét. Továbbá, az adójóváírás keretein felüli költségeik után visszatérítést is kapnak. E kezdeményezés célja, hogy ösztönözze a háztartások villamosítást és támogassa a gázfűtésről, valamint gázüzemű berendezésekről való áttérést.

Luxemburgban is hasonló helyzetet tapasztalhatunk, ahol az energiaadó 13%-kal csökkent, míg az ÁFA mértéke 7%. Az ország vezetése arra törekszik, hogy fenntartja az árak stabilitását, és megőrzi azokat a 2022-es szinthez képest.

Vallettában, Nicosiában és Dublinban az adók aránya a villanyszámlákban szintén viszonylag alacsony - 11% vagy annál kevesebb.

A két északi fővároson kívül az összes adó aránya több más városban is meghaladja a 30%-ot, így Brüsszelben (37%), Berlinben (34%), Oslóban (33%), valamint Madridban és Helsinkiben (32%).

A lakossági gázárak esetében az adók átlagos aránya az Európai Unió fővárosaiban 28%-ra rúg, ami jelentősen meghaladja a villamosenergia-adók szintjét. Érdekes módon, ez az arány Zágrábban mindössze 5%-ot, míg Amszterdamban már 49%-ot tesz ki, így a különbségek óriásiak a különböző városok között.

A holland fővárosban a lakossági földgázfogyasztók számára az energiaadó a végfelhasználói ár körülbelül 32%-át jelenti.

A gázadók szempontjából Amszterdamot követi Berlin (40%), majd Bécs (32%), Róma és Stockholm (mindkettő 31%), végül pedig Párizs (30%), ahol a legmagasabb terheket találjuk.

Ezzel ellentétben a horvát fővárost követően Athén (9%), Belgrád (9%) és London (11%) mutatta a legalacsonyabb adóterheket a lakossági gázárak tekintetében.

"Az energiaadókat számos tényező befolyásolja, beleértve a nemzeti politikákat, a környezetvédelmi stratégiákat és a különféle piaci struktúrákat" - nyilatkozta Rafaila Grigoriou, a HEPI projekt vezetője és a VaasaETT görögországi irodájának vezetője, valamint Ioannis Korras, a VaasaETT vezető energiapiaci elemzője az Euronews Business számára.

Megemlítették, hogy Dánia a magas energiaadókat mint a zöld energiára való áttérés katalizátorát alkalmazza, ösztönözve ezzel a megújuló energiarendszerekbe (RES) történő befektetéseket és az energiahatékonyság növelését. Ennek eredményeként az ország kiemelkedő szereplővé vált a szélenergia szektorában.

A nemzeti politikák szerepe az energiaadóztatásban néhány esetben különösen egyértelmű. Grigoriou és Korras hangsúlyozta, hogy a fogyasztók Amszterdamban fizetik a legmagasabb földgázadót Európában, amit a gázfogyasztás csökkentését célzó nemzeti éghajlat-politika vezérel. Ezzel szemben a háztartások jelentős adókedvezményt kapnak a villanyszámlájukra.

"Ennek célja a gázfűtésről való elmozdulás ösztönzése és a villamosítás előmozdítása" - tették hozzá.

Amikor városok vagy országok energiaszámláit vetjük össze, elengedhetetlen, hogy megkülönböztessük a számlákon feltüntetett adók arányát a ténylegesen kifizetett összegektől. Ezek a mutatók nem azonosak, hiszen az adók összessége szorosan kapcsolódik az alapul szolgáló energiaárakhoz.

A villamosenergia adókulcsa Rómában és Budapesten egyaránt 21%, de ez nem jelenti azt, hogy a felhasználók azonos összegű számlát kapnak. Budapesten a 21%-os adó 1,92 c€/kWh-t jelent, míg Rómában ez csupán 6,8 c€/kWh-ra rúg. Ez a különbség meglehetősen szembetűnő.

A háztartások számára szolgáltatott villamosenergia- és gázárak Európa különböző országaiban markánsan különböznek egymástól.

A HEPI legfrissebb statisztikái alapján 2025 áprilisi adatok szerint a villamosenergia-árak Budapesten 9,1 c€/kWh-tól, míg Berlinben 40,4 c€/kWh-ig terjedtek. A gázárak a fővárosunkban 2,5 c€/kWh-tól indultak, míg Stockholm esetében elérték a 34,1 c€/kWh-t.