A francia kormány újabb kihívással néz szembe: egy újabb bizalmatlansági indítvány lehet a napirenden.
Francois Bayrou francia miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmány 49.3-as cikkét kívánja alkalmazni a költségvetés parlamenti szavazás nélküli elfogadtatáshoz.
A miniszterelnök a La Tribune Dimanche című lapban vasárnap megjelent interjújában bejelentette, hogy hétfőn élni fog ezzel -- a kormányának felelősségét előtérbe helyező -- alkotmányos lehetőséggel a 2025-ös költségvetés tervezetének elfogadásához, ami egy újabb bizalmatlansági indítvány és a kormány bukásának veszélyét vetíti elő -- számol be róla az MTI.
A képviselők hétfő délután fogják áttekinteni az idei költségvetés új, kompromisszumos verzióját, amelyet a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága fogadott el.
"Most már elengedhetetlen, hogy az elfogadás késedelem nélkül megtörténjen. Egy ország, mint a miénk, nem működhet költségvetés nélkül. Az egyetlen megoldás, ha a kormány vállalja a felelősséget. Ez hétfőn fog megtörténni" -- nyilatkozta Bayrou, reménykedve abban, hogy "10 napon belül Franciaország végre birtokába jut a nemzet életéhez alapvetően szükséges költségvetésnek".
A francia alkotmány 49.3-as cikke értelmében egy javaslat parlamenti elfogadottnak minősül akkor is, ha a miniszterek többsége úgy dönt, hogy elkerüli a szavazást. Amennyiben ezt követően 24 órán belül nem terjesztenek elő bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, a javaslat automatikusan érvénybe lép.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország már jelezte, hogy ha a szavazás elmarad, bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani, melyet a kommunisták és a Zöldek is támogatnak. A baloldali pártszövetség negyedik tagja, a Szocialista Párt azonban még mindig nem hozott döntést ebben a kérdésben. Hasonlóképpen, a másik jelentős ellenzéki csoport, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés is várakozó állásponton van.
A fókusz jelenleg a szocialistákra irányul, mivel a kormány hetek óta tárgyalásokat folytat velük a költségvetés ügyében. Az ő döntéseik kulcsfontosságúak lehetnek a kormány jövője szempontjából.
A nemzetgyűlés szerdán vagy csütörtökön dönt a bizalmatlansági indítvány sorsáról.
A kisebbségi kormány élén a centrista Francois Bayrou áll, aki két hónappal ezelőtt váltotta le Michel Barnier-t. Barnier kormányát mindössze három hónapnyi működés után döntötte meg a baloldali pártszövetség és a Nemzeti Tömörülés együttesen, egy olyan bizalmatlansági szavazással, amelyet történelmi jelentőségűnek ítéltek meg.
Ezt követően lett François Bayrou a hatodik kormányfő Emmanuel Macron elnök 2017-es megválasztása óta, és a negyedik 2024-ben, ami évtizedek óta nem látott instabilitást idézett elő a kormányzásban.
A július 7-én megtartott előrehozott választások következtében a Nemzetgyűlés háromosztatú felépítésűvé alakult, 11 frakcióval. Egyik politikai csoport sem tudta megszerezni az abszolút többséget. Szeptemberben az elnöki irányvonalat képviselő centristák és a jobbközép köztársaságiak kisebbségi kormányt alakítottak. Közben a választások során élen végző baloldali pártok, valamint a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, akik kimaradtak a kormányból, ellenzéki szerepben maradtak.
Ez a két tömb volt az, amely december elején bizalmatlansági indítványt nyújtott be, így megbuktatva a kisebbségi kormányt. Az előző kormány a parlamenti jóváhagyás megkerülésével próbálta bevezetni a jövő évi költségvetésben tervezett megszorításokat.
