Budapesten egy merényletet terveztek, amelynek célpontja Gorbacsov volt.

Megérkezett a különleges szövetség gyümölcse: az orosz oligarchia és a magyar szépség egyedülálló közös alkotása.

A készültség óriási volt, hiszen nem lehetett tudni, tényleg veszélyben lehet-e Budapesten a szovjet kommunista párt főtitkára. De korabeli szigorúan titkos jelentések szerint június 2-án ismeretlen nők háromszor is felhívták a Malév Ferihegy 1. repülőtéren működő információs szolgálatát, követelve, hogy "ne engedjék be Gorbacsovot Ferihegyre, különben felrobbantják a repülőteret".

A titkosszolgálat különféle módszerekkel, köztük telefonlehallgatással, igyekezett nyomozni a fenyegetőzők után. Jelenleg nem világos, hogy sikerült-e azonosítani őket. Az viszont biztos, hogy Gorbacsov látogatására soha nem tapasztalt fokú biztonsági intézkedéseket vezettek be. Minden egyes lépést gondosan megterveztek, beleértve a politikus feleségének dunai hajókirándulását és a gazdagréti lakótelep meglátogatását is.

A merénylet következtében aggodalommal teli vezetés döntést hozott a "potenciálisan veszélyes egyének és csoportok" aktivitásának fokozott figyelemmel kíséréséről, és felkészültek arra, hogy szükség esetén beavatkozzanak. Különös figyelmet fordítottak a nacionalistákra és a magukat újfasisztának tartó szervezetekre, hogy megakadályozzák minden olyan megnyilvánulást, amely kommunista vagy szovjetellenes tartalommal bír – ahogy az a dokumentumokból egyértelműen kiderül.

Tehát azok, akik valamilyen okból az állambiztonság figyelmébe kerültek, gyanúsnak számítottak. A feszültség rendkívüli mértékben nőtt, és a legkisebb ellenzéki megmozdulásokat is azonnal el akarták fojtani. Ekkor értesültek arról, hogy egy Pákh Tibor nevű jogász és műszaki fordító, aki elismert ellenzéki aktivista, magánakcióra készül: "nyílt vitát kíván folytatni" a szovjet delegáció vezetőjével vagy egyik tagjával a Szovjetunió által a Magyar Népköztársaság önrendelkezési jogának megsértéséről.

A férfi arcképét minden olyan személyhez eljuttatták, aki részt vett a látogatás lebonyolításában, és utasítást kaptak, hogy figyeljék minden lépését, valamint ne engedjék, hogy a szovjet elvtársak közelébe kerüljön. Pákh Tibor valóban megjelent június 9-én délután egy órakor a Váci utcában, ahol a delegáció várakozott, de a szovjet elvtársakkal szemben nem voltak felelősségre vonási lehetőségek. Ilyen jellegű akciók miatt másokat valószínűleg börtönbüntetéssel sújtottak volna rendszerellenes tevékenységért, ám a férfit mégsem vonták felelősségre, mivel a jelentések szerint "ideggondozói ellenőrzés alatt állt".

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint évtizedek elteltével is kihívást jelent megítélni, hogy valójában mennyire volt reális a terrorfenyegetettség negyven évvel ezelőtt.

Minden bizonnyal sok olyan ember küldhetett már fenyegető üzeneteket, akik a figyelem középpontjába szeretnének kerülni, így nehéz kiszűrni a valódi veszélyt. Az viszont kétségtelen, hogy minden összeesküvés, beleértve a terrorcselekményeket is, leggyengébb láncszeme a kommunikáció. Amint több ember tudomására jut a dolog, a titkosszolgálatok is értesülhetnek róla, akár lehallgatás útján, akár úgy, hogy valaki elárulja az elhárításnak. Az olyan magányos elkövetők, mint Gavrilo Princip, aki 1914-ben megölte Ferenc Ferdinándot, vagy a legutóbbi magdeburgi karácsonyi vásárnál támadást végrehajtó személy, komoly kihívást jelentenek az elhárítás számára – emelte ki a szakértő.

Mindenesetre - latolgatta Gyarmati - ha 1986-ban Gorbacsovot meggyilkolják, az radikálisan más irányba terelheti a világtörténelmet. Elképzelhető, hogy az általa elindított változások teljesen megakadnak. Az SZKP-ban számos keménykezű, konzervatív politikus akadt, akik simán átvehették volna a helyét, például azok, akik később puccsot terveztek ellene. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy liberálisabb ellenfelek kerülnek hatalomra, ami felgyorsíthatta volna a rendszerváltás folyamatát.

A valóság nem egészen így alakult: az "ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli harccsoport parancsnokának képviselői", valamint a magyar és szovjet úttörők jelenlétében Kádár János "baráti öleléssel és kézfogással üdvözölte Gorbacsovot", megelőzve ezzel a két nép barátságának elmélyítését célzó sikeres és gyümölcsöző tárgyalásokat. Gorbacsov négy napot töltött Budapesten, bejárta a csepeli szalámigyárat, míg felesége, Raíza Gorbacsova, a gazdagréti lakótelepet látogatta meg, és egy szárnyashajó fedélzetéről csodálta meg a fővárost. Négy évvel később pedig már a rendszerváltás új korszaka várt ránk.