Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a valódi béke eléréséhez elengedhetetlen a fegyverek teljes eltávolítása.

Ferenc pápa húsvét vasárnapi üzenetében hangsúlyozta, hogy a valódi béke elérése elképzelhetetlen a tényleges fegyvermentesítés nélkül. Figyelmeztetett arra, hogy a népek védelmi igénye ne alakuljon át egy általános fegyverkezési versennyé.

A katolikus egyház vezetője, aki a gyengeségei ellenére is elhatározta, hogy személyesen részt vesz a húsvétvasárnapi ünnepségen, csupán egy hónapja tért vissza a Vatikán falai közé, miután harmincnyolc napot töltött kórházi kezelés alatt.

Az ünnepi misét - amelyen a pápa nem vett részt - Angelo Comastri bíboros mutatta be a Szent Péter téren. A szertartás végén azonban Ferenc pápa kerekesszékben megjelent a Szent Péter-bazilika központi lodzsáján, és egy munkatársa, Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester felolvasta húsvéti beszédét. Ebben reményre biztatott és békét sürgetett a világban. A beszéd után következett szokásos, latin nyelvű áldása Rómára és a világra (Urbi et Orbi).

Néhány perccel később, különleges autójában bejárta a Szent Péter teret, ahol a vatikáni források szerint legalább 35 ezer ember gyűlt össze. Ha a téren kívül tartózkodókat is figyelembe vesszük, a tömeg létszáma meghaladta az 50 ezret.

Délelőtt az egyházfő a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J.D. Vance amerikai alelnököt. A Szentszék közleménye szerint "Ferenc pápa néhány percig tartó, magánjellegű találkozón" fogadta az amerikai alelnököt, "hogy húsvét alkalmából elmondhassák egymásnak jókívánságaikat". Vance szombaton találkozott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral.

Ferenc pápa húsvéti üzenetének középpontjában a béke állt, ami nem meglepő, hiszen ez mindig is fontos téma volt számára. Rámutatott, hogy a világ különböző pontjain zajló háborúk mögött az emberek tudatos döntése rejlik, hogy az élet értékével szemben a halálot választják. A pápa elítélte a családon belüli erőszakot, amely főként a nőket és a gyermekeket érinti, és hangsúlyozta, hogy az idősek és betegek megbecsülése helyett sokszor teherként tekintenek rájuk. Kiemelte a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetés elítélését is. Az egyházfő arra bátorította a híveket, hogy építsenek bizalmat a másik ember iránt, különösen azokkal szemben, akik "messzi földről érkeztek, eltérő szokásokkal és életvitellel", hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk.

A pápa beszédében részletesen áttekintette a világ háború sújtotta területeit, kiemelve a Szentföldet mint a legfőbb prioritást. Mély együttérzését fejezte ki a palesztin és izraeli nép iránt, valamint a térség keresztény közösségei iránt, akik a konfliktus következtében szenvednek. Hangsúlyozta, hogy "ez a szörnyű háború" továbbra is halálos áldozatokat követel és pusztítást idéz elő, miközben drámai és elviselhetetlen humanitárius válságot teremt.

Sürgette a tűzszünet mielőbbi megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon bocsátását, valamint a segítségnyújtást azon emberek számára, akik "éheznek és békés jövőre törekednek". Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a világ számos pontján tapasztalható, egyre fokozódó antiszemitizmus miatt is.

Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről, és arra ösztönözte az egyházat, hogy figyelemmel kísérje és imádságban támogassa a szeretett Közel-Kelet keresztény népeinek sorsát.

Szóba került a háborús helyzet következtében kialakult humanitárius válság, amely már évtizedek óta sújtja Jement, a világ egyik legrégebbi szenvedő alanyát.

Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárását kérte, hogy húsvéti adományként békét teremtsen a mártír Ukrajnában, és bátorítson minden felet az erőfeszítések folytatására egy igazságos és tartós béke érdekében.

Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.

A pápa sürgette a béke és a vigasz eljövetelét azok számára, akiket az erőszak és a háborúk sújtanak Afrikában, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szudán, Dél-Szudán, a Száhel-övezet, Afrika szarva és a Nagy-tavak térsége lakóira fókuszálva. Külön hangsúlyozta az ott élő keresztény közösségek helyzetét, akiknek nem adatott meg a vallásuk szabad gyakorlása. Emellett felhívta a figyelmet Mianmarra is, ahol a fegyveres konfliktusok és a nemrégiben történt földrengés tovább súlyosbította a lakosság helyzetét.

"Nincs lehetőség igazi békére olyan helyeken, ahol hiányzik a vallásszabadság, a gondolat- és szólásszabadság, valamint a mások véleménye iránti tisztelet."

- hangsúlyozta.

Felhívást intézett a politikai vezetők felé: ne hagyják, hogy a bezárkózást elősegítő félelmek eluralkodjanak, hanem inkább használják fel a rendelkezésre álló erőforrásokat a fejlődés elősegítésére. "Ezek az erőforrások a béke eszközei, amelyek a jövő építését szolgálják, és nem az elmúlást hozzák magukkal."

Sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, sürgette egymás segítését, kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, emberséget mindennapjainkban. Megjegyezte:

A védtelen civilek sorsa szívszorítóan tragikus a kegyetlen konfliktusok közepette, ahol iskolák, kórházak és humanitárius segítők válnak támadások célpontjává. Emlékeznünk kell arra, hogy ezek nem csupán „objektumok”, hanem olyan emberek, akik lélekkel és méltósággal bírnak. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezt a valóságot figyelmen kívül hagyjuk, hiszen minden egyes támadás mögött egy-egy élet, egy-egy történet húzódik meg.

Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta.

Az ünnepi misén, amely a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál zajlott, két erdélyi diakónus, Márton Ottó és Sándor Simon, különleges szolgálatot teljesített. A szertartás zenei részét a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatóiból álló kórus adta elő, gazdagítva ezzel az esemény szellemét és mélységét.

Ferenc pápa: Az a gazdasági rendszer, amelyben a kilencvenkilenc többet ér az eggyel szemben, embertelen. Ferenc pápa továbbra is elkötelezetten járja a keresztútját, és egyre nagyobb szerepet kap az olasz ápolója a fontos döntéseiben.