"A felsőoktatás elitizálódása továbbra is megfigyelhető."
A Klubrádió csütörtöki Reggeli gyors műsorában műsorvezetőink, Herskovits Eszter és Selmeci János Trencsényi László egyetemi tanárral, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével beszélgettek a tegnap este kihirdetett felvételi ponthatárokról, hogy mely egyetemre hány ponttal lehetett bejutni. Majdnem 130 ezer hallgató jelentkezett valamilyen szakra és nagyon sok népszerű szakon több pontra volt szükség a bejutáshoz ebben az évben, mint tavaly.
Trencsényi hangsúlyozta, hogy a felvételi pontszámok milyen jelentős szerepet játszanak az oktatáspolitikában, különösen a társadalmi helyzet szempontjából. "Ez a kérdés különösen időszerű, hiszen az államilag támogatott helyek száma folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatás elitizálódása a pontszámok révén is továbbra is megfigyelhető" - mondta el a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
"Az érdekes, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán 262 pont elegendő, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karára már 288 pont kell. Ezek ugyan nem magas pontszámok, de mégis kifejezik azt, hogy van egy oktatáspolitikai szándék arra, hogy a pedagógus képzést átcsatornázzák a Közszolgálati Egyetemre és ezt a pontszámok játékával kifejezésre lehet juttatni" - emelte ki Trencsényi.
Érdekes adatként hozta fel Trencsényi, hogy a szakinformatikus szakok azok, melyekre kevesebb ponttal be lehet jutni. A mérnökinformatikus szakhoz 236 pont kellett a bejutáshoz, programozó informatikára pedig már 257 ponttal felvették a jelentkező hallgatókat. "Úgy tűnik, hogy ez egy piacképes tudás, és erre szüksége van az intézményeknek is, hogy ebből a szakból nőjön a hallgatóinak száma".
Egyszer volt, hol nem volt, egy olyan kormányzati cél, amely látszólag arra irányult, hogy csökkentsék az egyetemekre bejutók számát. Műsorvezetőink a közelmúltban Trencsényit faggatták erről a témáról, és ő kifejtette: "Nyilvánvaló, hogy megfigyelhető egy tendencia, amely a fiatalok felsőoktatásba való bejuttatására irányul, ám a pontszámok alapján nem tudjuk megállapítani a mögöttes szándékokat." Az egyetemi tanár szavai rávilágítanak arra, hogy a változások mögött összetett motivációk húzódhatnak meg.
Zárásként a pedagógus képzések népszerűségéről való véleményéről kérdezték Trencsényit: "Úgy gondolom, hogy van itt egy megnőtt érdeklődés, a propaganda a fizetésemelésekről viszont hangosabb, mint a fizetésemelés reálértéke".
