GyártásTrend – Az AI világának felfedezésére került sor a második Ipari Brunch keretein belül, ahol a figyelem középpontjában az Év Gyára Projektverseny díjátadója állt.
Összegyűltünk múlt héten a Zsiráf Budában, hogy díjazzuk az év legjobb ipari projektjeit és az év ipari vezetőit, miközben az AI a minőségellenőrzésben témában is igyekeztünk elmerülni. Eseménybeszámolónk 1. részét olvashatják.
A rendezvény főelőadását Tóth Miklós, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője tartotta, aki részletesen bemutatta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hazai hozzáállást. Tóth kiemelte, hogy a gyártási szektorban a mesterséges intelligencia alkalmazásának első jelei már jóval a jelenlegi robbanás előtt megjelentek. "2015 környékén, különösen a gyártó vállalatoknál, már mindenki tisztában volt a computer vision technológia létezésével, és a deep learning is kezdett előtérbe kerülni. Azonban akkoriban a cégek inkább óvatosak voltak, és azt mondták: 'várjunk még, amíg igazán elér bennünket ez a forradalom.'"
A robbanás 2022-ben történt, amikor a generatív mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT, a köztudatba lépett. Ezt a jelenséget jól szemléltetik a Google Trends adatai, amelyek alapján látható, hogy a generatív AI rendkívüli gyorsasággal kezdett dominálni a többi technológiai trend között, mindössze néhány hónap leforgása alatt.
Az előadó figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a fogalmakkal: a mesterséges intelligencia és a generatív AI nem ugyanazt jelenti. "Mindenki a generatív AI iránti érdeklődésének hódol, de sok esetben valójában nem lenne rá szükség, mégis ez tölti be a híreket" - tette hozzá. A gond nem csupán az, hogy számos vállalat túlértékeli a generatív AI jelentőségét, hanem az is, ha nem ismerik fel a benne rejlő lehetőségeket, ami miatt az egész mesterséges intelligencia technológiát elutasítják. "Az a vezérigazgató, aki úgy érzi, hogy a generatív AI-t nem tudja hasznosítani, könnyen lemond a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lehetőségekről."
Tóth Miklós egy 2024-es Századvég által végzett kutatás révén világította meg a helyzetet, amely szerint a vállalatok mindössze 4%-a használ valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldást. A gyártási szektorban ez az arány még ennél is kedvezőtlenebb. "A legaggasztóbb tény, hogy a megkérdezettek 90%-a nem is tervezi az AI-technológiák bevezetését" - emelte ki a szakértő.
A legújabb reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 45 százaléka úgy véli, hogy az AI nem kínál számukra hasznos megoldásokat – ez a helyzet valóban aggasztó – emelte ki Tóth. Hozzátette, hogy a probléma gyökere abban rejlik, hogy az AI-oktatás teljes mértékben hiányzik. Sem a menedzsment, sem a vezérigazgatók nincsenek tisztában a technológia lehetőségeivel és kihívásaival. Tóth megjegyezte, hogy 2024-ben Magyarország az európai rangsorban hátulról a negyedik helyen állt, és azóta Szerbia is megelőzte az országot, pedig ott a gazdasági környezet korántsem ideális.
Tóth Miklós fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy "az adatanalitika nem azonos az AI-val – sok esetben már statisztikai módszerekkel is elérhetünk figyelemre méltó eredményeket." Ugyanakkor a jövőben is kulcsszerepet játszik az adatvezérelt döntéshozatal, amelyre a mesterséges intelligencia eszközei remekül építhetők. "Amennyiben rendelkezésre állnak adatok, még egy szűk költségvetésből is képesek vagyunk értékes megoldásokat kialakítani." Tóth kiemelte, hogy a "low-hanging fruit" – azaz az alacsonyan függő gyümölcsök – a következő területeken találhatóak: minőségellenőrzés, selejtcsökkentés, termékoptimalizálás, költségcsökkentés és folyamatoptimalizálás.
A technológiai trendek között Tóth kiemelte a humanoid robotok fokozódó elterjedését. "A Zeekr gyárban, Kínában már tömegesen alkalmaznak humanoid robotokat, míg Magyarországon is, például a Mercedes gyárában, kísérleteznek hasonló megoldásokkal." Amennyiben ezek ára néhány éven belül 50-60 ezer euróra csökken, az alapjaiban változtathatja meg a munkaerő-piaci igényeket. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán multinacionális cégek vagy globális technológiai óriások képesek AI-t integrálni: "Egy hazai autóipari beszállító 5-10 millió forintból fejlesztett ki egy úttörő megoldást, amely az elektronikai panelek minőségellenőrzésében játszott kulcsszerepet, és ezzel jelentős hatékonyságnövekedést ért el."
Az előadó konkrét javaslatokkal is szolgált: "Keressünk fel egy szakértőt! Elengedhetetlen a tudás bővítése. Fontos, hogy a menedzsment szintjén, sőt, még a CEO számára is biztosítsunk oktatást, hogy tisztában legyenek a rendelkezésre álló technológiákkal. Emellett érdemes minél több gyakorlati példát is áttekinteni" - ajánlotta a résztvevőknek a szakember.
A közelgő előadásban Gubicza Richárd, a Motor-Systems Kft. szerviz-projektvezetője egy szűkebb fókuszú témát érintett, amely a cég fő tevékenységéhez, a villanymotorok, hajtóművek és frekvenciaváltók gyártásához, értékesítéséhez és szervizeléséhez kapcsolódik. Küldetésük az energiahatékonyság növelése, amely ma már kulcsfontosságú tényező a fenntartható ipari működésben. Az előadó kiemelte, hogy az ipari szektor energiafogyasztásának közel 70%-a a villanymotorokhoz kapcsolódik, így „az energiahatékonyság titka gyakran a hajtástechnikai rendszerek optimalizálásában rejlik.” Gubicza számos gyakorlati példát osztott meg, amelyek bemutatták, hogyan lehet már meglévő rendszereket is jelentősen hatékonyabbá tenni. Egy épületgépészeti projekt keretében például egy 16 motoros rendszer frekvenciaváltós vezérlésével két év alatt 41 millió forint megtakarítást értek el, míg a teljes beruházási költség mindössze 18 millió forint volt. „Ez 10 év alatt több mint 400 millió forint megtakarítást jelenthet” - emelte ki Gubicza. Az előadás során elmondta, hogy a megfelelően karbantartott rendszerek akár 40%-kal hosszabb élettartammal bírnak, és a meghibásodások száma drámaian csökken. „A jövő iparágában azok a vállalatok lesznek versenyképesek, akik az energiahatékonyságot és a rendszeres karbantartást stratégiai eszközként kezelik” - hangsúlyozta az előadó, utalva a fenntartható fejlődésre és a gazdasági előnyökre.
Az Év Gyára Projektverseny keretében megrendezett Ipari Brunch eseményén a tavalyi Grand Prix győztes, a Kematechnik Innomontage Kft. izgalmas előadást tartott a digitalizált felületkezelés világáról. Ez a családi vállalkozás immár 35 éve elkötelezetten foglalkozik a felületkezelés mesterségével, folyamatosan innovatív megoldásokat keresve a piacon.
Az előadók, Bognár Péter György ügyvezető és Török Sándor termékmenedzser bemutatták, hogyan digitalizálták a saját gyártóberendezéseik működését: egy hét éve indult fejlesztés során létrehoztak egy ipari digitalizációs szoftvert (Mindstorm), amely valós időben gyűjti és elemzi a gépek adatait. A rendszer átláthatóvá teszi a termelést, csökkenti a karbantartási költségeket, és segíti a gyártási döntések meghozatalát. A digitalizáció révén akár több ezer adatot is kezelnek másodpercenként, és visszakereshető gyártási naplókat is biztosítanak, támogatva ezzel a minőségbiztosítást és a reklamációkezelést.
Ezt követően Nagy Ábel bemutatta a Knorr-Bremse budapesti üzemének Digital Warehouse projektjét, amellyel tavaly taroltak az Év Gyára Projektversenyen, és amelynek lényege, hogy kis darabszámú, nehezen beszerezhető alumínium alkatrészeket házon belül, 3D-fémnyomtatással gyártanak le. A projekt célja a beszerzési idő és költségek csökkentése, a raktárkészlet optimalizálása és a nyomtató kapacitásának jobb kihasználása. A digitálisan tárolt, előkészített gyártóprogramok révén az alkatrészek gyártása akár több hónapról egy hétre rövidülhet, miközben növeli a rugalmasságot és az ellátásbiztonságot.
Az idei versenyen a digitalizációs kategóriában megosztott első helyezést elérő Robert Bosch AS Maklár izgalmas projektet mutatott be, amely az AI alkalmazásával forradalmasítja a minőségellenőrzést. A bemutatott rendszer egy AI-alapú gépi látás technológiát használ a "dispense" folyamat, azaz a ragasztó- vagy tömítőanyag felvitelének minőségi ellenőrzésére. A hagyományos kamerás megoldások nem voltak képesek hatékonyan kiszűrni a hibás alkatrészeket, ezért a csapat egy innovatív megoldás mellett döntött. Az új rendszer élő gyártás közben működött, miközben a háttérben az algoritmus folyamatosan elemezte a folyamatot. A céljuk az volt, hogy a humán ellenőrzést a lehető legnagyobb hatékonysággal helyettesítsék, mindezt alacsonyabb költségek mellett. A projekt eredményei figyelemre méltóak: a selejtarány és az állásidő jelentős csökkentésével sikerült elkerülni a költséges leállásokat. Porteleki Balázs előadása remek példája annak, hogy az AI nem csupán a hibák kiszűrésében, hanem a gyártási folyamatok stabilitásának megőrzésében is kulcsszerepet játszik.
Dr. Deszk Anikó, a Sanofi-Aventis vezérigazgatója AI és digitális innovatív megoldások a gyógyszeriparban című előadásában bemutatta a Sanofi működését és kifejtette, hogyan vált a gyógyszeripari vállalat kutatásvezérelt, mesterséges intelligenciával támogatott biogyógyszerészeti céggé. Kitért arra is, milyen hatékonyságnövelő fejlesztések zajlanak például a Csanyikvölgyi gyárban a McLaren technológiai együttműködésével.
Előadásában hangsúlyozta, hogy az mesterséges intelligencia nemcsak a molekulák kutatásában és a klinikai tesztek előrejelzésében hoz forradalmi változásokat, hanem a gyártási folyamatokban is jelentős, kézzelfogható eredményeket szállít. Például, a termelési hatékonyság növelésében, az állásidők csökkentésében és a selejt minimalizálásában is kiemelkedő szerepet játszik. Ezen eredmények közül sok a McLarennel közösen kidolgozott innovatív megoldásoknak köszönhető.
Az Év Gyára Projektverseny 2025 díjátadó ünnepségét Dr. Nagy Ádám, az iparügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a díjkategóriák és a rendezvény filozófiája hűen tükrözi azokat a globális trendeket és kihívásokat, amelyekkel a magyar ipari szereplők folyamatosan találkoznak.
A digitalizáció, az innováció és a munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása kiemelt jelentőséggel bír a jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben. Kína folyamatosan változó szerepe, az amerikai gazdasági intézkedések, valamint az orosz-ukrán konfliktus mind-mind mélyreható hatással vannak a termelő szektor mindennapi működésére. "A termelékenység és a hatékonyság fokozása nem csupán versenyképességi szempont, hanem egy átfogó stratégiai reakció is a körülöttünk zajló változásokra" – hangsúlyozta Nagy Ádám. Hozzátette: "Azok a vállalatok, amelyek képesek azonosítani ezeket az új irányokat, és tudatosan mozgósítják fejlesztési erőforrásaikat, hosszú távon megerősíthetik működésük stabilitását." A helyettes államtitkár kifejezte elismerését azoknak az ipari vállalatoknak, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és példát mutatnak a szektor többi szereplője számára.
A következő szakaszban egy izgalmas összefoglalót kínálunk az "Olcsóbb, gyorsabb, pontosabb? - Az AI szerepe a minőségellenőrzésben" című kerekasztal-beszélgetésről. Itt iparági szakértők osztották meg tapasztalataikat és meglátásaikat arról, miként formálja át a mesterséges intelligencia a minőségbiztosítás gyakorlatát. A beszélgetés során szó esett a automatizált hibafelismerésről, a prediktív statisztikai modellezésről, valamint azokról a fejlesztésekről, amelyek nemcsak költséget, hanem időt is megtakarítanak a vállalatok számára.
