Lengyelország balti-tengeri vizein óriási olajmezőkre bukkantak – mi vár rájuk a jövőben? Az ásványkincsek sorsa most izgalmas kérdéseket vet fel.

A Central European Petroleum (CEP), Európa egyik jelentős olaj- és földgázszolgáltatója, nemrégiben bejelentette, hogy felfedezte Lengyelország legnagyobb hagyományos olajkincsét Wolin szigetének közelében. Az Euronews szakértői véleményét kérték ki a felfedezés utáni lépésekről és a jövőbeli kilátásokról.

A Central European Petroleum (CEP), egy jelentős európai olaj- és földgázvállalat, nemrégiben izgalmas bejelentést tett: Lengyelország legnagyobb hagyományos olajmezőjére bukkantak Wolin szigetének közelében. A Świnoujściétől csupán hat kilométerre található, a Balti-tenger mélyén rejtőző olajlelőhely becslések szerint akár 22 millió tonna olajat és 5 milliárd köbméter földgázt is magában hordozhat. Ez a felfedezés jelentős hatással lehet a régió energiapolitikájára és gazdaságára.

A felfedezett nyersanyagmező nagysága körülbelül annyit tesz ki, mint ami Lengyelország egy évre vonatkozó olajigénye.

A CEP hétfőn bejelentette, hogy Lengyelország kedvező helyzetben van a vállalat által kitermelt olaj és gáz felhasználásának terén.

"Ez teljesen abszurd" - nyilatkozta az Euronewsnak Piotr Woźniak, aki a lengyel Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo (PGNiG) vezérigazgatói posztját töltötte be, és a földgáz valamint kőolaj kitermelésével, tárolásával és elosztásával foglalkozik. A 2019-es statisztikák szerint a PGNiG összesen 1,2 millió tonna kőolajat termelt ki, mind Lengyelország területén, mind külföldön.

"A prioritás nem Lengyelországra, Oroszországra, Szudánra vagy Elefántcsontpartra vonatkozik. Az élvez elsőbbséget az kap, aki felfedezi az ásványi kincseket. Ha ezt a vállalat hajtja végre, akkor ő kerül előtérbe mindenki mással szemben, feltéve, hogy megfelelően dokumentálta a lelőhelyet" - fogalmazott, megjegyezve: "Ezt a szabályozás írja elő az európai jogrend."

"Őket csak a pénz érdekli, semmilyen nemzet nem. Annak adják el (a kinyert nyersanyagot), akinek akarják. Persze, minden nemzetközi érdek figyelembe vétele mellett. Nem adhatják el az oroszoknak vagy a kolumbiai Medellin-kartellnek, mert mindenki más dühbe gurulna - tette hozzá Woźniak.

Persze! Íme egy egyedi változat: "Egy kis önfényezés a potenciális vásárlók szeme előtt" Ez a megfogalmazás máris egyedibb és figyelemfelkeltőbb! Ha szeretnél még több alternatívát vagy egyéb kifejezéseket, csak szólj!

Az üzleti világ realitása az, hogy a vállalat sürgősen pénzügyi forráshoz szeretne jutni. Elengedhetetlen, hogy dokumentálja a saját lelőhelyét, így biztosíthatja a jogait a terület felett és a bányászati tevékenységhez. A fúrás elindításához viszont tőkére van szükség. Ahhoz, hogy ezt a tőkét előteremthesse, először valamilyen értéket kell kínálnia cserébe - magyarázta a PGNiG korábbi vezérigazgatója.

"Ők itt most tulajdonképpen hivalkodnak egy lehetséges vevő előtt, mert tudják, hogy mi [Lengyelországban] a források diverzifikálására törekszünk, és - legalábbis a kormányzati indoklás szerint - a saját erőforrásainkra támaszkodunk".

"Hogyan bukkant rá egy ilyen kisvállalkozás egy ilyen hatalmas erőforrásra?"

"A CEP jelenleg rendelkezik egy kutatási engedéllyel, amely lehetővé tette számukra, hogy olaj- és gázmezőket kutassanak, és örömmel fúrták a terepet. Valóban elismerésre méltó teljesítmény ez, hiszen ilyen felfedezések nem mindennaposak." - Wozniak.

A PGNiG korábbi vezérigazgatója éles kritikát fogalmazott meg a lengyel állami vállalat lassú reakcióidejéről. Szerinte a cégnek lehetősége nyílt volna arra, hogy felfedezze azokat az erőforrásokat, amelyeket jelenleg a Central European Petroleum tud kiaknázni.

Az Orlen Upstream vállalat 2005 decemberében jött létre, és az alapító okirat az olaj- és gázfeltárásra, valamint azok kitermelésére vonatkozik. Érdekes módon 2005 végétől 2019 végéig, tehát 14 éven át, a vállalat nem bányászott egyetlen köbméter gázt vagy hordó olajat sem Lengyelország területén. Ez az időszak kormányzati váltásokkal telt el, ám egyik vezetés sem indított el érdemi tevékenységet. A cég láthatóan jelentős bevételhez jutott, de az elvárt eredmények elmaradtak; a szándékokból végül semmi sem valósult meg.

"Hogyan tudott egy kis cég, mint a CEP, ekkora erőforrásokat felfedezni? Miért nem lépett közbe az állam?" - kérdezi Wozniak, utalva a PGNiG lengyel állami vállalatra.

Függetlenedhetünk az oroszországi gáztól?

Piotr Woźniak véleménye szerint a CEP által felfedezett lelőhelyek kitermelése nem lesz képes megzavarni az európai energiaegyensúlyt, azonban Lengyelország szerepe ebben a kérdésben jelentős hatással bír.

A lelőhelyeken akár 22 millió tonna kőolaj is rejtőzhet, és ahogy a szakértő hangsúlyozta, "a lengyelországi finomítók feldolgozókapacitása körülbelül évi 24 millió tonna nyersolajat tesz lehetővé. Ez az a mennyiség, amit Lengyelország területén belül képesek vagyunk feldolgozni."

"Átfogó energiapolitikai szempontból ez nem jelent nagy áttörést. A balti-tengeri beruházások szempontjából viszont igen, mert ez többszöröse annak, amit jelenleg a Balti-tengeren kitermelünk" - mondta Wojciech Jakóbik energiaügyi szakértő az Euronewsnak.

Ez a fejlemény egyben kedvező befektetési lehetőséget is sugall, hiszen valószínű, hogy további hasonló lelőhelyek is felfedezésre várnak. Érdemes tehát figyelmet fordítani a mi medencénkben rejlő nyersanyagok kutatására. Ki tudja, talán más befektetők is hamarosan új információkkal állnak elő ebben a témában.

"Európa-szerte megindultak a befektetők szénhidrogének után kutatni. Lengyelország nie elszigetelt jelenség. Hallani például, hogy Németország a hollandokkal együttműködve szénhidrogéneket akar kitermelni az Északi-tengeren és még azon is túl. Ez mind annak a bizonyítéka, hogy változás van Európában. A fokozott biztonság miatt ismét vonzóbbá vált az európai gáz- és olajkitermelés" - jegyezte meg Jakóbik zárásként.