Hunyadi: A fikció és a valóság határvonalának elmosódása Hunyadi János alakja nem csupán a történelem lapjain él, hanem a különféle mítoszok és legendák szövevényes hálójában is. A valóság és a fikció közötti határvonal egyre inkább elmosódik, ahogyan a
Hogyan él tovább a múlt az emlékezetünkben, miként örökítették meg a középkor krónikásai, és hogyan kel életre a filmvásznon a magyarság egyik legnagyobb hazafias hőse? Ezek a kérdések foglalkoztatták a résztvevőket a 16. Kolozsvári Magyar Napokon, különös figyelmet szentelve a Hunyadi-sorozat névadó alakjának. A történelmi témájú sorozat bemutatását követően az online térben szinte megszámlálhatatlan értelmezés, kritika és lelkes vélemény született, ám a szakmai diskurzusok, ahol szakértők osztják meg nézeteiket, már sokkal ritkábbak. Ezúttal Lupescu Makó Mária középkorkutató vezette a beszélgetést három jeles vendéggel: Lupescu Radu művészettörténésszel, Ladó Árpád Gellért hadtörténésszel és Papp Attila Zsolt Filmtett-szerkesztővel, akik a sorozat történelmi hitelességét és filmes megvalósítását elemezték.
Történelmi témájú filmek esetében gyakran vetődik fel a dilemmát jelentő határ: hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a fikció. Egyes mozzanatok szigorúan a hiteles forrásokra támaszkodnak, más cselekményszálak viszont áltörténelmi alapokra épülnek, mégis nélkülözhetetlenek lehetnek a történet élvezhetősége, a drámai ív kiteljesítése érdekében. Éppen ezért okozhat nehézséget a történelem iránt elkötelezett nézőknek minden idők legnagyobb költségvetésű magyar sorozatának, a Hunyadinak a befogadása.
A középkor régóta foglalkoztatja a filmes ipart, hiszen a korszak titokzatos jellege és a források korlátozottsága lehetőséget ad a kreatív fantázia szabad szárnyalására. Lupescu Radu megfogalmazása szerint ez a világ olyan, mint egy időutazás, ahol az ember mélyen elmerülhet a történelem rejtelmeiben, és mindig visszhangzik valami a jelenbe. A művészettörténész kiemeli, hogy éppen a hiányos ismeretek adják a középkor vonzerejét: a sötét középkor misztikus atmoszférája magával ragadja a nézőt, miközben a filmes alkotóknak gazdag alapanyagot kínál, melyből könnyedén formálhatják a történeteket.
Papp Attila Zsolt filmes nézőpontból közelítette meg a Hunyadi sorozat kihívásait, és már a bevezetésben igyekezett tisztázni, hogy mit értünk történelmi film alatt. A történelmi, vagy más néven kosztümös történelmi film olyan vizuális alkotás, amely a múlt árnyait hordozza, azonban nem téveszthető össze a dokumentumfilmmel, amely mindenféle fikciót mellőzve tárja elénk az egykori korok szereplőit és eseményeit. "Ez a történelmi, részben fikciós elemeket tartalmazó sorozat alapvetően megfelel az elvárásoknak, hiszen betekintést nyújt a történet főszereplőibe, a Hunyadi családba, valamint ellenfeleikbe, mint például Cillei Ulrik. Kiemelt szerepet kap Vajdahunyad vára, és a fontosabb csaták is megjelennek, még ha némi csonkítással vagy mesterséges toldásokkal együtt is. Kérdés azonban, hogy milyen mélységig merülünk el a részletekben, mert ott már sok minden könnyen megbicsaklik" - tette hozzá kiegészítésként Lupescu Radu.
Ladó Árpád Gellért őszintén bevallotta, hogy hadtörténészként néha nehezen tudja félretenni szakmai szemléletét, különösen akkor, amikor egy adott történelmi korszak fegyverzete vagy hadászati kultúrája tűnik fel a filmvásznon. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legtöbb esetben elengedhetetlen, hogy elvonatkoztasson ettől a szigorúan tudományos megközelítéstől. Így inkább a párbeszédek dinamikájára, a cselekmény ívére és a karakterek mélyebb megértésére összpontosít. Kiemelte, hogy a történelmi filmek legfőbb feladata nem csupán a szórakoztatás, hanem a nézőkben gondolatokat ébreszteni és érdeklődést kelteni a valóság iránt. A végső soron minden a nézőn múlik: mennyire hajlandó nyitott szemmel járni, és felfedezni a hiteles történelmi tudás kincseit.
A beszélgetés következő szakasza izgalmasan alakult, amikor a meghívottak a Hunyadi sorozat emlékezetes jeleneteiről osztották meg gondolataikat, különösen azokkal a pillanatokkal kapcsolatban, amikor nehezen tudták háttérbe szorítani a történelmi hűség iránti elvárásokat, és egyszerűen csak a szórakozásra figyelni. Ladó Árpád Gellért volt az első, aki a Nándorfehérvár ostromát megjelenítő részt idézte fel, ahol a hatalmas ágyúk ábrázolásában tapasztalt eltérések igazán szembetűnőek voltak. Elmondása szerint különösen szórakoztatónak találta, amikor a sorozatban a katonák két rúd segítségével próbálták meg irányítani a nehéz fegyvereket, majd tréfásan megjegyezte, hogy ezek a fiatalemberek bizony alaposan edzettek lehettek. A közönség is nevetett a hadtörténész szavaira, amikor hozzátette, hogy a valóságban ezek az ágyúk több száz tonnát nyomtak, ami igencsak eltér a látottaktól.
Papp Attila Zsolt számára talán a legmaradandóbb élményt Vitéz János szónoklata jelentette, amelyben a nemzet és az egyenrangúság eszméjét szenvedéllyel hirdette. Kiemelte, hogy nehezen képzelhető el, hogy abban az időszakban már létezett volna az etnikai nemzet fogalma, nem beszélve a modern, polgári értelemben vett nemzetről. Lupescu Radu a sorozat romantikus szálainak különös, sokszor szinte lehetetlen kombinációira irányította a figyelmet. Emellett sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a film alkotói a Vajdahunyad várának helyett egy leegyszerűsített díszletet választottak a forgatáshoz, amely valójában nem tükrözte a vár valódi grandeur-ját.
Végül Lupescu Makó Mária is megosztotta a számára legmeglepőbb áltörténelmi mozzanatokat. A sorozat utolsó részének végén néhány mondatban összefoglalják a Hunyadi János halálát követő eseményeket, amely szerint Nándorfehérvár után két évvel Hunyadi János fiát, Mátyást a Duna jegén Magyarország királyává koronázták. A történész rámutatott, hogy e rövid kijelentésben két tévedés is rejtőzik. Mátyást ugyanis nem a Duna jegén koronázták, hanem a Rákosmezején választották királlyá, és nem 1758-ban, hanem 1764-ben történt mindez. A beszélgetés végén hozzátette, hogy a történelmi játékfilmektől soha nem várhatunk teljes hitelességet. Ha valaki valódi történelmi ismeretekre vágyik, akkor dokumentumfilmet kell néznie, vagy a korszakot feldolgozó történelmi szakirodalomhoz kell fordulnia - így közelíthet leginkább Hunyadi János valós alakjához.
