Magyar kutatók kifejlesztettek egy innovatív módszert, amely lehetővé teszi az idegsejttípusok teljes RNS-készletének precíz meghatározását.
A HUN-REN KOKI Hrabovszky Erik vezette Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoportjának tagjai, Göcz Balázs és Rumpler Éva megosztott első szerzőségével a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány egy széleskörűen alkalmazható új módszert kínál az idegsejtek működésének megértéséhez - hangsúlyozták a közleményben.
Mint írták, a szervezetünket felépítő valamennyi sejt ugyanazt a DNS-készletet tartalmazza, az egyes sejttípusok különbözősége a DNS-ről átíródó RNS-molekulák sokféleségében rejlik. Az egyes sejtcsoportokra jellemző RNS-átirat, azaz transzkriptom a sejt típusától és anatómiai elhelyezkedésétől függ, és életünk folyamán állandóan változik.
A szaporodásért felelős funkciókat az agyban található gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) termelő idegsejtek irányítják. Ezen GnRH idegsejtek specifikus RNS-készletének, más néven génkifejeződési profiljának feltérképezése régóta kiemelt kutatási terület. A korai kutatási módszerek sajnos a kis áteresztőképesség és az alacsony érzékenység miatt korlátozott eredményeket hoztak. Az ezt követő chipalapú technológiák már sokkal átfogóbb képet nyújtottak a sejtek jellemző RNS-környezetéről, azonban még mindig nem teljeskörűen.
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport tagjainak korábbi módszertani fejlesztése a szövettani metszetekből lézer mikrodisszekcióval (LCM) kinyert idegsejtekből újgenerációs szekvenálással tette lehetővé az RNS-készlet meghatározását. Ehhez a módszerhez azonban a vizsgálni kívánt idegsejttípusban fluoreszkáló fehérjét termelő egerekre volt szükség.
A mostani fejlesztés ezt az akadályt elhárította. A kutatók a többlépéses jelölési technika (immunhisztokémia) során - ilyen módon még soha nem alkalmazott RNS-megőrző adalékanyagokat használva - sikeresen megőrizték az amúgy igen sérülékeny RNS-molekulák épségét. A lézer mikrodisszekcióval összegyűjtött GnRH idegsejtek RNS-készletét nagy áteresztőképességű és magas érzékenységű újgenerációs szekvenálással jellemezték.
Az új kutatási módszer egyik legkiemelkedőbb előnye, hogy bármely faj idegsejtjei könnyedén láthatóvá válnak. A kutatók patkányok GnRH sejtjein végeztek vizsgálatokat, amelyek során 13-14 ezer különböző RNS-átiratot azonosítottak az egér és patkány GnRH idegsejtjeiben. Különösen érdekes felfedezés, hogy 28 olyan átiratot is felfedeztek, amelyek potenciálisan kapcsolatban állhatnak az emberi meddőséggel. Ez az eredmény nagyban hozzájárul a kutatók aktuális célkitűzéséhez, amely az emberi idegsejtek teljes RNS-készletének feltérképezésére irányul, bonctermi szövetminták elemzésével - mutatták be a közleményükben.
