Isaszeg, ez a festői kis település Budapest közelében, gazdag történelemmel és természeti szépségekkel rendelkezik. A városka nem csupán a főváros közelsége miatt vonzó, hanem a hangulatos utcái, barátságos közössége és a környező dombok nyújtotta lehetős
Isaszeg neve sokak számára a történelemkönyvek lapjain él, de jelentősége messze túlmutat a múlt eseményein. A település környezetét a Rákos-patak völgye és a Gödöllői-dombvidék gyönyörű lankái határozzák meg, ahol a természet szerelmesei számtalan túraútvonal közül választhatnak. Ezek a területek nemcsak a történelmi emlékek, hanem a lenyűgöző tájak felfedezésére is lehetőséget nyújtanak.
Isaszeg, a Gödöllői-dombság lágyan ívelő tájainak szívében, igazi paradicsom a természetkedvelők számára. Itt számtalan ösvény vár ránk, legyen szó egy frissítő, rövid sétáról vagy egy hosszabb, izgalmas gyalogtúráról. A környék felfedezésére számos varázslatos lehetőség kínálkozik: a festői Rákos-patak völgye, az idilli isaszegi tórendszer, a buja Királyerdő, valamint a Kálvária- és Öreg-hegy lenyűgöző tájai mind hívogatnak, hogy felfedezzük természeti kincseiket.
A túrázói közösségben gyakran méltatlanul háttérbe szoruló Gödöllői-dombság iránti szenvedélyem már régóta vezérel. Gyermekkorom nagy részét az Isaszeg melletti erdőkben töltöttem, ahol nagypapám virágzó gazdasága minden évszakban új csodákat tartogatott. A gondosan ápolt kertje mindig bőséges ajándékokkal szolgált: tavasszal szemet gyönyörködtető virágokkal, nyáron ropogós zöldségekkel, ősszel pedig ínycsiklandó gyümölcsökkel. A táj pedig minden alkalommal felejthetetlen élményekkel ajándékozott meg, amelyeket az elmúlt két évtized túrái alatt gyűjtöttem össze. Szívem mélyén hiszem, hogy ennek a gyönyörű vidéki világának megismertetése másokkal nem csupán hivatás, hanem igazi küldetés számomra.
A fővárostól csupán 20 percre, autóval vagy vonattal, Isaszeg varázslatos világába érkezünk, ahol minden természetkedvelő megtalálja a számára legérdekesebb felfedezéseket. Legyen szó történelmi kincsekről, lenyűgöző természeti szépségekről vagy gazdag kulturális örökségről, Isaszeg minden látogatónak tartogat valami különlegeset.
Kedvenc isaszegi körtúrám mindig a város szívében, a körforgalom közelében álló Világháborús emlékműnél veszi kezdetét. Innen a hősies szabadságharcosaink nevét viselő, bájos kertvárosi utcákon keresztül jutunk el a város határában magasodó Szobor-hegyhez, ahol a diadalmas Isaszegi csata emlékére állított Honvéd-szobor büszkén tekint a kék ég felé. A történelmi jelentőség mellett a táj szépsége is lenyűgöző, különösen tavasszal, amikor a virágzó vérszilvák rózsaszínbe öltöztetik a hegyet. A csúcsról lenyűgöző panoráma tárul elénk, ahonnan a város, a környező Gödöllői-dombvidék lágy vonalai és a névadó Gödöllő is megcsodálható. Ha a piros sáv jelzésen tovább haladunk déli irányba, a szomszédos Királyerdő felé, egy közeli kilátópontról tiszta időben még a Mátra vonulatai is feltűnnek a horizonton.
Az Isaszegi csata, a Tavaszi hadjárat egyik meghatározó eseménye, 1849 április 6-án zajlott le. Ekkor a magyar honvédség és az osztrák csapatok összecsapása egy új fordulatot hozott a szabadságharc történetében. A csata helyszíne, Isaszeg, Budapest közelében található, és a harc során a magyar vezérkar taktikája, valamint a honvédek bátorsága jelentős szerepet játszott a győzelem elérésében. A csata előzményei között ott állt a tavaszi hadjárat megszervezése, amelynek célja a Habsburg Birodalom elnyomásának megdöntése volt. A magyar hadvezetés, élén Görgei Artúrral, ügyesen kihasználta a terep adta lehetőségeket, és a csata során sikerült meglepniük az osztrák csapatokat. A harc hevében a honvédek rendkívüli kitartást tanúsítottak, és sikerült visszaverniük az osztrák támadást. Az Isaszegi csata nem csupán katonai győzelem volt, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt, hiszen megmutatta a magyar nép elszántságát és összefogását a szabadságért folytatott küzdelemben. A csata után a magyar csapatok lendületet kaptak, és a szabadságharc következő szakaszában is folytatták harcaikat a függetlenségért. Az Isaszegi csata tehát nemcsak a hadtörténetben, hanem a magyar nemzeti öntudatban is maradandó nyomot hagyott.
"1849 márciusának közepén egy kb. 45000 fős magyar haderő sorakozott fel a Tisza vonalán Szolnok és Tokaj között, hogy támadást indítva kiverje az országból az osztrák hadsereget. E nagy létszámú és jól felszerelt honvédsereg a nemzet áldozatvállalásának eredményeként jöhetett létre, s előfeltétele volt az ország felszabadításának. Mindennek eredménye, hogy 1849 tavasza az önvédelmi háború és szabadságharc legsikeresebb szakaszaként értékelhető. Sikeres, hiszen a Görgei Artúr tábornok által vezetett honvédsereg alig egy hónap alatt kiszorította az országból a császári haderőt. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló és Komárom ennek a győzedelmes folyamatnak a legfontosabb állomásai. Május 21-én felszabadították Buda várát is, s ezzel az ország szinte teljes egésze a magyar kormány felügyelete alá került." - olvasható az Isaszegi csata hivatalos honlapján, ahol többek között a minden év tavaszán megrendezésre kerülő emlékhadjárat aktuális programjáról is számos információ megtalálható.
A Szobor-hegyről leereszkedve egy izgalmas hajtűkanyart veszünk, majd a Damjanich utcán folytatva utunkat Isaszeg ófalujának varázslatos világába érkezünk. Itt a gyönyörű, régies házak mesés atmoszférát teremtenek, különös bájjal ruházva fel az utcákat. Miután elhagytuk ezt a festői házsorokat, a piros sáv jelzését követve elhaladunk a városka impozáns Városháza épülete mellett, majd egy nemrégiben felújított sétányon folytatjuk utunkat, amely a vasútállomás irányába vezet.
A vasútállomás területének elhagyása után egy festői üdülőövezet határvonalán haladunk, ahol az út egyre inkább a természet ölelésébe von minket. Ahogy közeledünk a rendszer 10. és 11. számú tavaihoz, a csendes környezet és a békés atmoszféra magával ragad. Itt megpihenhetünk, és hagyhatjuk, hogy a víz fodrai és a minket körülvevő dombok lágy vonalai elvarázsoljanak. A táj minden évszakban más arcát mutatja: tavasszal a rügyek zöldje és a kék égbolt találkozása, nyáron a víz hűsítő közelsége, ősszel pedig a fák ezer színű varázsa, míg télen a jéghártyák és a metsző szél emlékeztetnek a természet erejére, miközben a távolban a hóval borított házak melege sejteket ébreszt. E hely különösen Isaszeg és a Gödöllői-dombság egyik legnyugalmasabb zugának tűnik számomra.
A tavak, mint egykori tőzegparadicsomok, olyan titkos világok, ahol a természet mély titkai rejtőznek. Ezek a vízfelületek nem csupán szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak, hanem egyben a múlt lenyomatai is, hiszen a tőzeg, amelyet itt találunk, évszázadok alatt formálódott, megőrizve a korábbi ökoszisztémák emlékét. Az eltűnt növény- és állatfajok emlékét hordozzák, miközben új életformák születnek és fejlődnek e különleges környezetben. A tavak tükröződő felszíne alatt egy varázslatos, élő múzeum rejtőzik, amely folyamatosan mesél a természet csodáiról és az idő múlásáról.
A Rákos-patak völgyének ezen szakasza egy varázslatos fás-bokros táj, amely zöldellő rétekkel borított, s ideális legelőt kínál a kecskék, libák és kacsák számára. Az itt lekaszált fű téli takarmányként szolgált, biztosítva az állatok táplálékát a hideg hónapokban. A zöld borítás alatt a patak és ártere évmilliók során tiszta tőzegképződést valósított meg, a rég eltűnt növények maradványaiból. A terület mára ritka biodiverzitásnak ad otthont, amely jelentős mértékben gazdagítja a helyi ökoszisztémát. A patak két partján körülbelül 70-100 méter szélességben és 7-11 méter mélységben található tiszta tőzeg, melyből mindössze a felső 2-3 méteres réteget tudták kitermelni, mivel az alatt folyamatosan áll a talajvíz. A tőzeg kitermelése előtt először szikkasztó árkokat kellett ásni a patak két oldalán, körülbelül 3 méteres mélységben, hogy összegyűjtsék a talajvizet. Amint a kijelölt terület kiszáradt, megkezdődhetett a tőzeg kitermelése. Mivel munkagépek nem álltak rendelkezésre, a tőzeget munkabrigádok kézi erővel bányászták ki. A kitermelt tőzeget csillékben szállították a közeli vasútállomásra, ahol a kismozdonyok segítettek az elszállításban. A tele vagonokat a MÁV fuvarozta el, hogy mezőgazdasági talajjavításokra felhasználhassák őket.
A hetvenes évek végére már nem volt szükség az ilyen típusú talajjavításra, így a kitermelés idejétmúltnak és szakszerűtlennek minősült. Emiatt a tőzegüzem bezárt. A nyolcvanas években a hátrahagyott, vizes tőzeggödröket összenyitották és kikotorták. Ezekből keletkeztek a tavak, amelyek később horgásztavakká alakultak. A kitermelt tőzeggödrök új életre keltek, mint értékes ökológiai és rekreációs területek.
A tórendszert magunk mögött hagyva, újból egy kertes, többnyire hétvégi házakból álló parcella mellett haladunk, nemsokára pedig a Szárítópusztai-rétek hosszas nyúlványának déli csücskéből nézhetünk Gödöllő irányába. A vadvirágok és gyógynövények otthonául szolgáló rétek bepillantást engednek a Gödöllői-dombvidék sajátos hangulatába, amint a nem túl magas, olykor mégis izzasztó erőpróbákat kínáló dombok oldalaiban akácos erdősávok és rétek cikkelyei váltják egymást, ezt a harmóniát pedig olykor fenyvesek, máskor tavak vagy patakok törik meg, néhol egy lovarda vagy kisebb gazdaság társaságában.
Az általam ajánlott túra útvonala a Szárítópusztai-rétek gyönyörű határvonalát követi, majd a Ponty utcára kanyarodik, ami valójában egy festői dűlőút, amely lovardák és mezőgazdasági területek között tekeredik. Innen a város irányába fordulunk vissza, de ha kalandvágyunk engedi, a Z+ jelzésű túraösvény követésével akár Pécel, Nagytarcsa vagy Kerepes irányában is folytathatjuk felfedezőutunkat.
A Ponty utca poros dűlőjéről tekintve, a környék varázslatos tája tárul elénk. A Rákos-patak völgyéből kiemelkedik a templomdomb, a Kálvária-hegy, valamint a szomszédos Nagy-hegy impozáns sziluettje. Ezek előtt a napfény játszadozik, és Isaszeg jellegzetes tornyai, valamint háztetői bontakoznak ki, mintha egy festmény részletei lennének. Ahogy dél felé folytatjuk utunkat, hamarosan átkelünk a Rákos-patakon, és a vasúton is, ezzel visszatérve a város szívébe, a benzinkút közelébe.
A Rákos-patak
A Rákos-patak a Gödöllői-dombság festői táján, Szada határában tör utat magának, majd a Margit-sziget északi részénél, a Marina-part közelében találkozik a Dunával. Ez a vízfolyás Pest vármegye balparti mellékágrendszerének egyik leghosszabb képviselője, és neve a hajdanában itt élő rákok gazdag populációjára utal. Történelmi jelentősége abban rejlik, hogy a Rákosmezőn egykoron tartott országgyűlések színhelyéül szolgált, ahol a patak vize biztosította az itt táborozó csapatok lovainak ivóvizét. A múltban vízimalmok is működtek a patak mentén, és különböző vallások és kultúrák szertartásaiban is fontos szerepet játszott, hiszen bemerítkezési rituálék során használták. A főváros környékén fekvő városrészek neve szinte mind a patakhoz köthető. Az élővilága rendkívül gazdag volt, ám a gyakori áradások miatt kialakított betonmeder sok értékes élőlényt eltüntetett. Ennek ellenére a patak mentén, különösen Gödöllő és Pécel között, valamint a felsőrákosi szakaszon gyönyörű ártéri erdők bújnak meg, amelyek továbbra is lenyűgöző természeti kincseket rejtenek.
A benzinkút után két izgalmas lehetőség vár ránk: az egyik egy kalandos túra a Nagy-hegy oldalán húzódó löszszurdokon át, amely az Öreg-hegy vagy akár Pécel felé vezet. Ez az út hosszabb és kihívásokkal teli, de a tavaszi időszakban, vagy az őszi színek varázsában különösen gazdag természeti csodákban. A táj gazdag talajtakarója és változatos földrajzi formái lenyűgöző élményt nyújtanak, és több helyszínen is csodás kilátópontok várnak ránk, ahol megcsodálhatjuk a környező tájat.
Fedezd fel a Kálvária hegy északi lejtőjén megbújó régi templomot, a A Szent Márton templom egy különleges hely, ahol a történelem és a spiritualitás találkozik. Ez a szakrális épület nem csupán vallási szertartások színhelye, hanem a közösség szívét is képezi, ahol emberek gyűlnek össze, hogy megosszák egymással örömeiket és bánataikat. A templom impozáns architektúrája és gazdag díszítései lenyűgöző látványt nyújtanak, miközben a falak között érezhető a múlt szelleme. Az épület körüli csendes udvar ideális hely a meditációra és a belső béke keresésére. Szent Márton temploma tehát nem csupán egy vallási intézmény, hanem egy olyan hely, ahol a lélek feltöltődhet és a közösségi kötelékek megerősödhetnek.ot, mely a temetőn átívelő kálvária útvonalának kezdőpontja. Itt, az utolsó állomásról gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyar festői hegyvidékére. A Kálvária-hegy oldalán a zöld jelzésen haladva eljuthatsz az isaszegi katonasírokhoz, ahol a múlt történetei elevenednek meg. Majd a piros jelzésen folytatva utadat, felkapaszkodhatsz a Szobor-hegyre. E kalandos körtúra során a természet szépségei, valamint a történelmi értékek gazdag tárháza vár rád, hogy élményekkel telve térhess haza.
A Szent Márton templom egy különleges hely, ahol a történelem és a spiritualitás találkozik. Ez a szakrális épület nem csupán vallási szertartások színhelye, hanem a közösség szívét is képezi, ahol emberek gyűlnek össze, hogy megosszák egymással örömeiket és bánataikat. A templom impozáns architektúrája és gazdag díszítései lenyűgöző látványt nyújtanak, miközben a falak között érezhető a múlt szelleme. Az épület körüli csendes udvar ideális hely a meditációra és a belső béke keresésére. Szent Márton temploma tehát nem csupán egy vallási intézmény, hanem egy olyan hely, ahol a lélek feltöltődhet és a közösségi kötelékek megerősödhetnek.
Az isaszegi öregtemplom, hivatalos nevén a Szent Márton római katolikus templom Isaszeg fontos jelképe, mely nem csak a térségben, de országos viszonylatban is fontos műemlék. A város fölé magasodó, központi helyen álló épület stratégiai, kulturális és szakrális szempontból is kiváló helyen fekszik. A ma látható, többször bővített/átépített nevezetesség helyén eredetileg egy 13. századi körtemplom/erődtemplom állt félköríves szentéllyel, a jelenlegi, középkorból származó épület stílusában pedig visszaköszönnek a gótikus, majd a későbbi barokk jegyek. Mind földrajzi, mind történelmi pozíciójánál fogva valóban ez az épület Isaszeg ékköve.
A most virtuálisan előttünk kibontakozó túra leírása magáért beszél: egy sokszínű magyar táj tárul elénk, ahol a történelem, a kultúra, a vallás és a természet harmonikus egységben fonódik össze. Ez a lenyűgöző összhang olyan békét, energiát és életörömöt sugall, amely hosszú időre elkísér bennünket a mindennapokban. Ráadásul a felfedezés során szerzett ismeretek gazdagítják tudástárunkat, míg a mozgás hozzájárul egészségünkhöz.
