Itt az új agrártámogatási lehetőség? Az Európai Parlament pénzügyi támogatást kínál a gazdálkodóknak a fenntartható vízgazdálkodás előmozdításáért - Agro Napló

A vízügyi ellenállóképesség fokozását célzó különálló pénzügyi alap létrehozását sürgeti egy friss jelentés, amelyet az Európai Parlament képviselői szerdán, Strasbourgban jelentős többséggel fogadtak el. A szavazást követően megtartott sajtótájékoztatón az Agrárszektor kérdésére reagálva a jelentéstevő hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy támogassuk a gazdákat a hatékonyabb vízgazdálkodás megvalósításában. Ennek érdekében a jövőben lehetőségük nyílik arra, hogy anyagi támogatást kapjanak az újonnan létrehozott alap keretein belül.

Az Európai Parlament szerdai, strasbourgi ülésén elfogadta az európai vízügyi rugalmassági stratégiára vonatkozó ajánlásait, amelyeket a Bizottságtól 2025 nyara előtt várnak.

A nagy többséggel elfogadott jelentésben a képviselők ambiciózus stratégiát szeretnének, hogy az EU hatékonyabban gazdálkodjon a vízkészletekkel és jobban reagáljon a vízzel kapcsolatos jelenlegi kihívásokra. A jelentés szerint a víz nemcsak az emberek élete és egészsége szempontjából alapvető fontosságú, hanem Európa gazdasága, versenyképessége és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is.

A képviselők ezen kívül arra is felhívják a Bizottság figyelmét, hogy a vízügyi ellenálló képesség erősítése érdekében külön forrást biztosítson.

Ezt az elképzelések szerint a meglévő alapokon belüli speciális mechanizmusok támogatnak a vízügyi infrastruktúra korszerűsítése, a fenntartható vízgazdálkodás, a természetalapú megoldások és az innovatív, vízhatékony technológiák érdekében. A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy fektessen be a mesterséges intelligencia (AI) megoldásaiba, a valós idejű szivárgásérzékelésbe, az intelligens öntözésbe és a vízhatékonyságot javító új technológiákba.

A szavazást követően tartott sajtótájékoztatóján Thomas Bajada, a szociáldemokrata képviselő, nosztalgikus hangulatban emlékezett vissza máltai gyerekkorára, ahol megtanulta, hogy a víz nem csupán egy erőforrás, hanem egy érték, amelyre folyamatosan vigyázni kell. Megjegyezte, hogy a mezőgazdaság és az ipar iránti növekvő kereslet mellett a vízkészletek is egyre nagyobb szennyezésnek vannak kitéve Európában. Bár a vízvédelmi célokat szolgáló külön európai alap talán túlzottan ambiciózusnak tűnhet, Bajada hangsúlyozta, hogy a téma rendkívül fontos, és éppen ezért indokolt a lépés. Kijelentette:

Szükségünk van egy speciálisan kijelölt pénzalapra. Nincs más alternatívánk, ez egy olyan szegmens, ahová elengedhetetlen befektetnünk.

A képviselő, reagálva az Agrárszektor által feltett kérdésre, hangsúlyozta:

Segítenünk kell a gazdákat és az ipar szereplőit is abban, hogy fenntarthatóbb vízgazdálkodási gyakorlatokra térjenek át, ezért szükségesnek tartom, hogy a létrehozandó új alapból pénzügyi forrásokhoz is jusson a mezőgazdaság ezek megvalósításának érdekében. Ez magába foglalhatja a szennyvíz tisztítás utáni alkalmazását vagy az okos öntözési módszerek támogatását is.

Az EP sajtóközleménye hozzáteszi: a képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság kockázatértékelések alapján ágazati célokat javasolna a vízhatékonyságra és a vízkivételre (vízkivétel felszíni vagy felszín alatti forrásból) vonatkozóan. Az EU-nak többet kell tennie a gyógyszerek, a kémiai növényvédő szerek és műtrágyák, az antibiotikum-rezisztens baktériumok, a mikroműanyagok és a vegyi anyagok okozta vízszennyezés csökkentése, valamint az úgynevezett "örökkévaló vegyi anyagok" (PFAS) fokozatos kivonása érdekében.

A Parlament azt szeretné, ha az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítenék a víz- és földhasználatot érintő ágazati tervekbe és szakpolitikai intézkedésekbe, valamint az egyedi kihívásokkal küzdő régiókra - például a Földközi-tengerre, a szigeti területekre és a legkülső régiókra - szabott intézkedéseket hoznának. A vízhiányra, aszályra és árvizekre való felkészültséget és a válságkezelési mechanizmusokat jelentősen javítani kell - teszik hozzá.

A szennyezés, az élőhelyek romlása, az éghajlatváltozás következményei, valamint az édesvízkészletek túlzott kiaknázása komoly nyomást gyakorol Európa vízi ökoszisztémáira, beleértve a tavakat, folyókat, part menti vizeket és a felszín alatti vízkészleteket. A vízhiány évente a kontinens területének 20%-át és lakosságának 30%-át érinti. Az európai felszíni víztestek mindössze 39,5%-a éri el a megfelelő ökológiai állapotot, míg a jó kémiai minősítést csupán 26,8%-uk tudta biztosítani az uniós vízügyi normák betartása mellett.