Itt érkezett el a Matolcsy-korszak utolsó előtti kamatdöntése.
Az MNB október óta a 6,5 százalékos irányadó kamat fenntartására összpontosít, így januárban sem történt kamatcsökkentés a Monetáris Tanács döntése alapján.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat szintjén és az egyéb monetáris kondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa 2025 első, január 28-ai kamatdöntő ülésén: az irányadó ráta marad 6,5 százalék.
Ez volt Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó előtti kamatdöntése. (Természetesen, ha nem következik be valami váratlan esemény, ami soron kívüli kamatváltoztatást tenne szükségessé.) Matolcsyt március 4-én Varga Mihály, a korábbi pénzügyminiszter váltja a Magyar Nemzeti Bank és a Monetáris Tanács élén. Az eddigi időszakot záró február végi kamatdöntő ülés még Matolcsy nevéhez fűződik, míg a március végi ülés már a Varga-korszak első lépéseit jelzi majd.
A döntés cseppet sem meglepő, a Magyar Nemzeti Bank októberben állt meg a kamatcsökkentésekkel, Kandrács Csaba alelnök már akkor jelezte: a Monetáris Tanács ugyan hónapról hónapra eseti, adatvezérelt módon dönt, a jegybank kész huzamos ideig fenntartani a 6,5 százalékos kamatszintet. Csökkentésről csak akkor lehet szó, ha a jegybank által kiemelten figyelt tényezőkben (infláció, fejlett piaci kamatok, országkockázati megítélés, bizalom a gazdasági szereplők körében) trendszerű és tartós javulás áll be.
A tényezők terén azóta sem tapasztalható tartós és trendszerű javulás. Sőt, a kockázatok és bizonytalanságok száma csak növekedett. Decemberben jelent meg a jegybank legfrissebb Inflációs jelentése, amelyben a makrogazdasági kilátásokat elemezték. A jelentés megállapította, hogy az inflációt felerősítik a kormány adóemelései, valamint a gyenge forint, emiatt a prognózis 0,5 százalékponttal kedvezőtlenebb lett, így a 3 százalékos jegybanki cél elérésére csak 2026-ra számíthatunk.
A forint árfolyama év eleje óta ugyan erősödött valamelyest, de az euróval szemben 405 fölötti, a dollárral szemben 390 fölötti kurzus aligha mondható izmosnak. És jelentősen rosszabb az októberi szinteknél. Az új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépett, ám még mindig nem teljesen világos egyebek mellett, milyen vámpolitikára lehet tőle számítani. Ami meghatározó lesz a kamat- és inflációs környezet tekintetében.
A megszokott rend szerint délután 3 órakor kerül nyilvánosságra a kamatdöntéshez kapcsolódó indoklás, ekkor tart háttérbeszélgetést Virág Barnabás alelnök is. Várakozások szerint az iránymutatás hasonló tartalommal bír majd, mint a decemberi bejelentés: a 6,5 százalékos alapkamat megfelelőnek tűnik az árstabilitás, a pénzpiaci stabilitás és a gazdasági növekedés szempontjából. Ez a kamatszint, ha szükséges, hosszabb időn keresztül fennmaradhat.
