2025 elejétől új, innovatív elszámolási rendszer lép életbe az okosmérővel rendelkező fogyasztók számára. Ez a friss megközelítés lehetővé teszi a pontosabb és rugalmasabb energiafelhasználás nyomon követését, így a felhasználók jobban alkalmazkodhatnak a

2025-től az okosmérős áramfogyasztók életében csak csekély, szinte észrevétlen változások várhatóak az idősoros elszámolás bevezetésével. Azonban már a következő évben jelentős könnyebbséget jelent, hogy a felhasználóknak nem kell többé a mérőállás rendszeres bejelentésével bajlódniuk. Ezen kívül, a napi energiafelhasználásuk alakulását egy online platformon is könnyedén nyomon követhetik majd - hívta fel a figyelmet keddi tájékoztatójában az Energiaügyi Minisztérium (EM).
2025 elejétől új elszámolási rendszert vezetnek be a villamosenergia-szolgáltatás terén az okosmérővel rendelkező felhasználók számára. Eddig az áramszámlák elkészítése havi diktálás vagy az előző év fogyasztási adatai alapján történt, majd az éves leolvasás után a tényleges fogyasztás figyelembevételével készült el a végső elszámolás. Az új rendszer célja, hogy a modern technológia révén pontosan nyomon követhessük a felhasználást, és az elszámolás a valóban elfogyasztott energia alapján történjen.
A legfrissebb információk szerint az idősoros átállás első szakasza körülbelül 600 ezer fogyasztási helyet érint. Ebből negyven százaléknál háztartási méretű kiserőmű működik, amelyek nem csupán áramot vételeznek a közcélú hálózatból, hanem azt vissza is táplálják. Az éves szaldó elszámolás keretében a januártól érintett felhasználók a megszokott eljárás szerint fognak elszámolni. Ezen szaldós felhasználók 10 éves jogosultsági időszakuk alatt tehát a korábbi gyakorlatban nem tapasztalnak majd jelentős változásokat – emelte ki az EM.
A januári bevezetés nem érinti a többi felhasználó energiaköltségeit. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által végrehajtott rendeletmódosítások révén megteremtődtek a szükséges keretek az új okosmérős elosztói tarifa alkalmazásához a szabályozói oldalról.
A MEKH 2025-ös határozatában három különböző zónaidőt állapítottak meg: a nappali időszak reggel 6-tól délután 5-ig tart, a csúcsidőszak délután 5-től este 10-ig terjed, míg a fennmaradó idő, amely az éjszakai és hajnali órákat öleli fel, a völgyidőszakot jelenti.
A 2025 januárjától életbe lépő elosztói forgalmi díj új szabályozása értelmében a napon belüli zónaidőkben a díjak minden új felhasználóra azonosak lesznek, és megfelelnek a nem okosmérős fogyasztók számára érvényes díjszintnek. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy néhány felhasználó önkéntesen válassza a különböző napszakokhoz igazított díjakat. Ez ösztönözheti őket arra, hogy fogyasztásukat a kedvezőbb árampiac kínálathoz igazítsák, ezáltal hozzájárulva az esti csúcsidőszak terhelésének mérsékléséhez. Például, a nap folyamán üzemeltethetik a légkondicionáló rendszert, vagy fürdővizet melegíthetnek, hogy a hazaérkezésükkor már kevesebb energiát felhasználva érjék el a kellemes hőmérsékletet. Emellett a programozható háztartási gépek működtetése, illetve az elektromos autók töltése is ütemezhető a csúcsidőn kívül, így optimalizálva a villamosenergia-fogyasztást.
A vállalkozások és intézmények is lehetőséget kapnak arra, hogy a jövőben a kedvezőbb árakkal rendelkező időszakokba ütemezzék működésüket. A termelési csúcsok csökkentése, valamint a pillanatnyi igények hatékonyabb összehangolása nem csupán a villamosenergia-rendszer szempontjából előnyös, hanem a tudatos fogyasztók számára is pénzügyi megtakarítást hozhat a jövőben - tájékoztatott a minisztérium.
A 2025. január elsejével induló átállással a fogyasztóknak nincs külön teendőjük. Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználók esetében egyelőre a számlakép sem újul meg. A versenypiaci ügyfelek számláján pedig csak akkor lesz látható az elosztói forgalmi díj zónaidőnkénti megbontása, ha erről az áramhálózati elosztó adatot küld a kereskedő felé.
A napelemes rendszert nem használó fogyasztóknak fel kell készülniük arra, hogy a jövőben nem fognak egyenletes részszámlákat kapni. Az okosmérők révén, amelyek távközlési hálózaton keresztül működnek, már nem szükséges a fogyasztás manuális diktálása sem. Ez a technológiai fejlesztés lehetővé teszi, hogy a felhasználók online platformokon követhessék nyomon napi fogyasztásukat, sőt a napon belüli változásokat is. A kereskedők pedig gondoskodnak arról, hogy minden fontos információt megosszanak ügyfeleikkel, részletes tájékoztatást nyújtva a felhasználói igényekről, amelyeket online felületeiken is közzétesznek - tette hozzá az EM.
Függetlenül az új típusú elszámolás bevezetésétől, elengedhetetlen, hogy a kis méretű napelemes rendszerek valós termeléséről megbízható információk álljanak rendelkezésre. Az okos mérőórák csupán a termelés és a fogyasztás közötti eltérést tudják megjeleníteni, ám ebből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó miért táplál be az elektromos hálózatba: lehet, hogy éppen kevesebb energiát fogyaszt, vagy éppen ellenkezőleg, több áramot termel, mint amennyit felhasznál.
Az Országgyűlés nemrégiben, az Energiaügyi Minisztérium javaslata alapján, elfogadta a villamos energiáról szóló törvény módosítását. A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a kiserőművek üzemeltetőitől együttműködést vár el a nem elszámolási célú adatgyűjtés terén. A végső szabályozás a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest kedvezőbb feltételeket teremtett a napelemes energiatermelők számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése a meglévő rendszerek esetében a korábban tervezett időponthoz képest hat hónappal később történik, és számos érintett számára mentességeket is biztosítanak.
A Digitális Megújulás Operatív Program keretében 26,5 milliárd forint áll rendelkezésre a villamosenergia-elosztók digitalizációs fejlesztéseinek elősegítésére, különös figyelmet fordítva a megújuló energiaforrások integrálására. Az áramhálózati vállalatok 2025 februárjának közepétől pályázhatnak támogatásra olyan beruházásokra, amelyek célja a napelemes rendszerek termelésének nyomon követése - hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.