A schengeni bővítés számos előnnyel jár számunkra. E lehetőség révén könnyebben léphetünk be más országok területére, csökkentve a határellenőrzések miatti várakozási időt. Ez nemcsak az utazásunkat teszi kényelmesebbé, hanem hozzájárulhat a kereskedelmi

A trianoni döntés után kettévágott országrészek végre magukra találhatnak.

Bár az Orbán-kormány gyakran találkozik az EU- és Nyugat-ellenesség vádjaival, fontos megjegyezni, hogy számos intézkedésével és lobbitevékenységével hozzájárult Horvátország EU-ba való belépéséhez. Budapesten fogadták el a versenyképességi nyilatkozatot, amely a magyar kormány elkötelezettségét tükrözi az Európai Unió további bővítése iránt. Ezen kívül, a brüsszeli uniós belügyminiszterek tanácsa támogatta a magyar elnökség által előterjesztett javaslatot, amely Románia és Bulgária schengeni övezetbe való felvételét célzó intézkedéseket tartalmazott. Csak néhány példa a pozitív hozzájárulásokra.

Most nézzük meg a "keleti" bővítés, pontosabban a keleti és délkeleti bővítések jelentőségét. Érdemes visszaemlékezni arra, hogy az Európa Tanács 2023. december 30-án megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös belső légi és tengeri határok ellenőrzésének megszüntetéséről. 2024. március 31-től mindkét ország teljes mértékben alkalmazza a schengeni vívmányokat. Ettől a dátumtól kezdve nem fognak ellenőrzéseket végezni a belső légi és tengeri határokon. Ezt az első lépést követően a Tanácsnak további intézkedéseket kellett hoznia a belső szárazföldi határok ellenőrzésének megszüntetésére.

Tudniillik Románia és Bulgária 2007 óta vár arra, hogy beléphessen az egységes, határellenőrzés nélküli európai megállapodásba. Ez a megállapodás korábban ugyan önálló szerződés volt, de 1999 óta már az európai közös jog része. Magyarán amelyik állam az Európai Unióba belép, vállalja, hogy ennek a feltételeit is teljesíti. Túl azon, hogy 2025-től megszűnnek az órákat, sokszor napokat is kitevő határellenőrzések, a románok és a bolgárok belépnek az Európai Unióba, az egységes vízumövezetbe és azokba az igazságügyi együttműködésekbe, amelyek a bűnüldözésben a hatóságok együttműködését teszi lehetővé az unióban. Jogos a kérdés: mi tartott ilyen sokáig? Akkor, amikor Bulgária és Románia 2007-ben belépett az Európai Unióba, úgy nézett ki, hogy viszonylag gyorsan sikerül majd csatlakozniuk a schengeni övezethez is, de a migrációs válság, majd a pandémia miatt ez folyamatosan kitolódott.

Később a két ország schengeni csatlakozását az a tény hátráltatta, hogy Ausztria és Hollandia ragaszkodott ahhoz, hogy Bulgária és Románia eleget tegyen az Európai Unió által 2011 óta szigorúan megfogalmazott követelményeknek. A csatlakozást végül a hiányzó feltételek miatt vétózták meg. A háttérben természetesen ott bujkált az aggodalom a román és bolgár korrupcióval kapcsolatban, bár ezt hivatalosan sosem hangoztatták. Így tehát, hosszú ellenállás után, végre elérkezett a bővítés ideje.

Ideiglenes határellenőrzések várhatóak, de valószínű, hogy a következő hónapokban ezek fokozatosan megszűnnek.

A schengeni térség kétségtelenül az európai integráció egyik legfontosabb vívmánya. Eredetileg kormányközi együttműködésként indult 1985-ben öt uniós állam – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével, és azóta széleskörűen bővült, mára pedig a világ legnagyobb olyan területévé vált, ahol szabadon lehet utazni. A románok és bolgárok csatlakozásával körülbelül 450 millió ember élvezheti a schengeni tagállamok közötti határok nélküli utazás előnyeit, anélkül, hogy határellenőrzésen kellene átesnie. A legfrissebb statisztikák szerint naponta körülbelül 3,5 millió ember lépi át a belső határokat munkavégzés, tanulás vagy családi látogatások céljából, míg közel 1,7 millió ember él az egyik schengeni országban, de egy másikban dolgozik. Ez a rendszer lehetővé teszi a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősödését, és hozzájárul az európai identitás fejlődéséhez.

A schengeni térség rendkívüli gazdasági előnyöket kínál a résztvevő országok polgárai és vállalkozásai számára. E rendszer létrehozásának célja, hogy szilárd alapot nyújtson az Európai Unió és az egységes piac működéséhez. A mindennapi életben is tapasztalható előnyök között említhetjük, hogy a nyugati határvidék települései jelentős fejlődésen mentek keresztül a 2006-os schengeni belépés óta, és a régiók közötti határok szinte elmosódtak. Az útépítések fellendülése is várható, ahogy azt Szlovákia és Magyarország esetében az Ipoly mentén, vagy az osztrák-magyar határon már láthattuk. E folyamatot tovább gyorsítja majd az aradi, illetve különösen a nagyváradi agglomeráció Magyarország felé való terjeszkedése. A schengeni csatlakozás jó hatással lesz az érintett magyar falvakra és kisvárosokra, erősítve gazdaságukat és életminőségüket.

Kis túlzással talán azt is mondhatnánk, hogy Schengen olyan értelemben pótolja a Trianon által okozott veszteségeket, mintha visszaadná a régmúlt közös élményeket és kapcsolatokat.