Karácsony Gergely meghívja Lázár Jánost egy tárgyalásra a rákosrendezői fejlesztés kapcsán.
Karácsony Gergely szerdán délután éles kritikát fogalmazott meg a kormányzati szereplők reakcióival kapcsolatban, amelyek a keddi bejelentésére érkeztek. A főváros ugyanis élni kíván elővásárlási jogával a rákosrendezői terület kapcsán, amelyet a kormány egy ambiciózus, mini-Dubaj néven elhíresült beruházással kíván fejleszteni arab befektetők bevonásával.
Karácsony felidézte keddi kettős bejelentését, amely szerint
Előre sejtettük, hogy a kormány, mely a magánérdeket helyezi a közérdekkel szemben, megpróbálja majd érvényesíteni az eredeti elképzeléseit. Ha ez a helyzet nem lenne annyira szívszorító, igazán viccesnek találnám azokat a nyilatkozatokat, amelyek az utóbbi órákban elhangzottak e témában.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy Lázár János, az építési és közlekedési miniszter keddi reakciója különös figyelmet érdemel a rákosrendezői ügy kapcsán. Lázár a keddi posztjában a főpolgármester bejelentésére reagálva kifejtette véleményét a rákosrendezői fejlesztési területtel kapcsolatos tervekről:
Egy csekk, semmi más: 5000 milliárd forint, és a fővárosé lehet a terület, amit már három évtizede hanyagolnak.
A miniszter a főpolgármester keddi nyilatkozatát úgy értékelte, hogy Karácsony "felfedezett egy jogi kiskaput", amely lehetővé teszi számára, hogy végre megszüntesse az általa irányított város közepén lévő, éktelenkedő szemétlerakót. Eddig sem kerületi, sem főpolgármesterként nem tűnt fel neki a probléma.
Karácsony véleménye szerint kétségtelen, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott államközi megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emirátusok között megemlíti, hogy az arab uralkodó arra bíztatja a beruházót, hogy fektessen be 5 milliárd eurót a régióban. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek a kérdésnek az adásvételi szerződéshez nincs közvetlen kapcsolata.
Karácsony egyedi nézőpontja szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) álláspontja meglehetősen furcsa. Az MNV a területtel kapcsolatos ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a főváros számára az általuk kidolgozott szerződés értelmében nem áll fenn elővásárlási jog. A főpolgármester megjegyezte, hogy az MNV szerint csupán az Egyesült Arab Emirátusok által kijelölt fél jogosult erre a jogra. Karácsony ezt a helyzetet szürreálisnak tartja, és úgy véli, hogy a döntés nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is megkérdőjelezhető.
A MNV - mint megírtuk - egy rövid szövegben reagált az elővásárlási joggal kapcsolatos megállapításra. Eszerint az ingatlant csak akkor vehetné meg a főváros, ha az államközi szerződés értelmében az Egyesült Arab Emírségek is egyetért ezzel.
Karácsony a szerdai sajtótájékoztatón bejelentette, hogy hivatalosan is tárgyalásra invitálta Lázár János építési és közlekedési minisztert.
A főpolgármester kedden bejelentette, hogy komoly fejlemények várhatóak a rákosrendezői fejlesztési területen. Hétfőn, a kormányzati döntést megelőzően, alaposan átnézte az adásvételi szerződést, amely szerint a területet a piaci árnál jóval alacsonyabb összegért kívánják értékesíteni. A területet arab befektetőknek szánták, és a szerződésben felfedeztek egy "félmondatot", amely kimondja, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van. Ráadásul a szerződés érvényességéhez az is szükséges, hogy a főváros lemondjon erről a jogáról, amit a vezetés határozottan elutasít.
A főpolgármester szerdai nyilatkozatában ismételten jelezte, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos vitás kérdést jogi útra terelhet, ha nem születik megoldás.
Kedden a főpolgármester bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése törvénytelennek minősítette a fővárosi önkormányzat költségvetési egyensúlyát megbontó államkincstári inkasszálást, amely a 2023-ra kivetett szolidaritási hozzájárulás címén vont el forrást a főváros költségvetéséből. Ez a főpolgármester szerint azt is jelenti, hogy az államkincstár számláján van 23,3 milliád forint, ami a fővárosi költségvetést illeti meg. Ennek fényében, mint mondta, arra számít, hogy az összeget visszautalják a fővárosnak, ha azonban ez nem történik meg, akkor kártérítési pert indítanak az ügyben.
A Magyar Államkincstár már kedden délután kifejtette, hogy véleményük szerint a főváros számára nem jár vissza a pénz. Ezt a későbbiekben Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal vezetője is megerősítette.
